Felgyújtotta magát egy férfi a prágai Vencel téren

Publikálás dátuma
2019.01.18. 17:52
A fiatalember 1969. január 16-én, a Vencel téren gyújtotta fel magát, hogy így tiltakozzék a Varsói Szerződés Csehországba való
A férfi, aki a testének mintegy 30%-án égési sérüléseket szenvedett, indítékai egyelőre ismeretlenek, de tettének köze lehet Jan Palach halálának évfordulójához.
Felgyújtotta magát péntek délután egy férfi a Prága központjában, a turisták által is közkedvelt Vencel téren - adta hírül a cseh rendőrség bejelentését az atv.hu.

Az önégetési kísérlet a Nemzeti Múzeum épülete előtt álló Szent Vencel-szobor mellett történt. A lángokat néhány járókelő a saját kabátjával próbálta elfojtani, amíg valaki a közeli kávéházból kihozott tűzoltó készülékkel eloltotta a tüzet. A kiérkező mentősök azonnal altatót adtak be férfinak, aki közlésük szerint testének mintegy 30 százalékán szenvedett égési sebeket.

Tettének indítékai ismeretlenek, de több, mint érdekes, hogy az eset szinte napra pontosan Jan Palach (képünkön a temetése) halálának 50. évfordulójakor történt: a 20 éves cseh egyetemista 1969. január 16-án ugyanazon a helyen gyújtotta fel magát a Varsói Szerződés csapatainak bevonulása, a prágai tavasz eltiprása miatti tiltakozásul. Három nappal később a kórházban halt meg.
Szerző

Salviniék megteremtik az olasz paradicsomot

Publikálás dátuma
2019.01.18. 16:26

Fotó: Michele Spatari / NurPhoto
Megszavazta a római kormány a feltétel nélküli alapjövedelmet és a nyugdíjkorhatár csökkentését, azaz a kormánypártok két legfontosabb kampányígéretét csütörtök este.
"Ez a kormány tartja a szavát, megvalósítja kampányígéreteit", mondta a kormányhatározat elfogadása után Giuseppe Conte miniszterelnök a két helyettesével, az Ötcsillag Mozgalom (M5S) és a Lega elnökével, Luigi Di Maioval és Matteo Salvinivel közösen tartott sajtótájékoztatón. A kormány a jóléti állam alapjainak letétele mellett döntött, fogalmazott Di Maio, akinek populista pártja épp az Olaszországban csak RDC-ként emlegetett (Reddito di cittadinanza) alapjövedelem ígéretével nyerte meg a választásokat. Elnevezése ellenére a 780 eurós alapjövedelem mégsem teljesen feltétel nélküli. Összességében 18 hónapig biztosítják minden olyan magánszemélynek, aki a szegénységi küszöb alatt él, de csak akkor, ha aktívan munkát keres. Nemcsak olasz állampolgároknak jár, hanem olyan külföldieknek is, akik legalább 10 éve folyamatosan Olaszországban élnek.  Ez idő alatt az alapjövedelemben részesülök nem utasíthatják vissza a munkaügyi központ kettőnél több állásajánlatát. A második már lehet otthonától 250 km-re, a harmadik pedig bárhol Olaszország területén. A felajánlott 780 euro olasz viszonylatban tetemes, hiszen az átlagjövedelem mintegy 60 százalékát jelenti. Az az ötlet felvetésének pillanatától igencsak kérdéses, mennyire tudja ezt biztosítani az olasz költségvetés, ugyanis tavalyi adatok szerint a 60 milliós Olaszországban 11 százalékos volt a munkanélküliség, ezen belül 7 százalékos a legalább egy éve munkanélküliek aránya, a fiatalkorúak körében pedig 32 százalék. Ez 3,5, rosszabb esetben 5,4 millió jogosultat jelenthet úgy, hogy az alapjövedelem bevezetése az olasz gazdaság strukturális gondjain segíteni nem tud és GDP növekedést nem biztosít. A rendelet szerint pillanatnyilag 1,32 millió olasz állampolgárságú háztartás és 164 ezer külföldi érintett.  A Salvini vezette Lega számára a korengedményes nyugdíj bevezetése legalább annyira fontos, mint az ötcsillagosoknak az alapjövedelem. Az új dekrétum lehetővé teszi 42 év 10 hónap, - nők esetében egy évvel kevesebb -, járulékfizetés esetén a 62 éves nyugdíjba vonulást. (2019-től az öregségi nyugdíjkorhatár 67 év.) A Conte-kabinet számításai szerint 355 ezer személy élhet a lehetőséggel 2019-ben, köztük 130 ezer köztisztviselő. Ettől az intézkedéstől az ifjúsági munkanélküliség csökkentését remélik. Az Európai Unióval vívott tavaly év végi költségvetési csata is elsősorban az alapjövedelem és a Lega által megígért adócsökkentések és korkedvezményes nyugdíjazás miatt folyt. Végül a 2019-es római költségvetés egy kompromisszum révén nem 2,4 hanem 2,04 százalékos államháztartási hiánycéllal számol, bár kérdéses, hogy tudja-e tartani. Bár kezdetben Róma egyetlen tizedesvesszőt sem akart módosítani a büdzsén, több mint 10 milliárd eurós korrekcióra kényszerült, mert minden felmérés azt mutatta, hogy az olaszok zöme el szeretné kerülni az uniós szankciókat.  
Szerző

Putyin engedett, német és francia ellenőrök érkeznek a Kercsi-szoroshoz

Publikálás dátuma
2019.01.18. 15:42

Fotó: Alexey Malgavko / AFP
Moszkva hangot adott annak is, milyen nagyra értékeli, hogy Berlin támogatja az ukránokat kikerülő Északi Áramlat-2 építését.
Vlagyimir Putyin orosz elnök beleegyezett Angela Merkel német kancellárnak abba a kérésébe, hogy német szakértők figyelhessék meg a Kercsi-szoros hajózhatóságát - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a német hivatali partnerével, Heiko Maasszal folytatott pénteki moszkvai tárgyalása után tartott közös sajtótájékoztatón. Lavrov szerint Merkel az egy hónappal ezelőtt megfogalmazott kérését megtoldotta azzal, hogy a német szakemberek mellett - akik még nem érkeztek meg - a megfigyelésben franciák is részt vegyenek, amire Putyin szintén igent mondott.
Attól azonban az orosz diplomácia vezetője elzárkózott, hogy ebbe Ukrajnát is bevonják. Azt is leszögezte, hogy Oroszország szerint nincsenek meg a kelet-ukrajnai helyzet "normandiai formátumban" (orosz-ukrán-német-francia) valótárgyalásos rendezésének feltételei, vagyis Moszkva továbbra sem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni. A Krímet annektáló, szakadár fegyvereseket támogató Kreml szerint ez az ukrán fél hibája.
A Kercsi-szorosban a hajózás jelenleg zavartalan

- jelentette ki egybehangzóan a két külügyminiszter. Az Ukrajnától elcsatolt Krímben található Kercsi- és az oroszországi Tamanyi-félsziget közötti szoros a Fekete-tengert és az Azovi-tengert közi össze. November 25-én a szoros közelében, a Fekete-tengeren, az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, az elfogott 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. A nyugati országok ismét agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolták Oroszországot, ismét eredménytelen nyilatkozatokat kiadva, melyekkel most az ukrán tengerészek elengedését követelték.

Német-orosz harmónia gázvezeték- és atomfegyver ügyben

A pénteki sajtótájékoztatón egyébként Lavrov elmondta, hogy Ukrajna hiába szerette volna kizárni az oroszokat a közelgő ukrán választás tisztaságát ellenőrző Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői közül.
Lavrov azt is hangsúlyozta: Moszkva nagyra értékeli, hogy Berlin támogatja az Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítését, ez tengeri úton - az ukrán tranzitot kiiktatva - köti majd össze Oroszországot Németországgal. Kifejezte megelégedettségét amiatt, hogy a kétoldalú kereskedelem az amerikai szankciók ellenére is növekszik.
Néhány óvatos szó esett arról is, hogy Oroszország közepes és rövid hatótávolságú, nukleáris töltetek célba juttatására alkalma rakétákat telepít évek óta, nemzetközi egyezményt sértve ezzel. Maas erről szólva kijelentette, hogy a többi NATO-tagállamhoz hasonlóan Németország is úgy gondolja, hogy "ha van olyan rakéta, amely megsérti ezt az egyezményt, azt meg kell semmisíteni". Lavrov szerint mindez csak washingtoni vádaskodás. Arra nem tért ki, hogy akkor miért állítja ezt a NATO főtitkára is. 
Maas elmondta, hogy Berlin tavasszal nemzetközi fegyverzetkorlátozási konferenciát fog rendezni, amelyre meghívta Oroszországot. Erről nem hangzott el sok részlet, pedig számos kérdést felvet, tekintve, hogy Németország a világ egyik legjelentősebb fegyverexportőrévé nőtte ki magát az utóbbi években.