Nyomoznak a KMKSZ-irodát ért támadás miatt az oroszbarát német újságíró ellen

Publikálás dátuma
2019.01.19. 14:35

Fotó: Nemes János / MTI
A berlini ügyészség vizsgálatot indított annak a szélsőjobboldali, putyinista német újságírónak az ügyében, aki a lengyel bíróság előtt elhangzott vallomás alapján megrendelte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség irodája elleni támadást.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári irodájának tavalyi felgyújtását  Manuel Ochsenreiter putyinista, szélsőjobboldali német újságíró rendelte meg és pénzelte - amint az egy krakkói bírósági tárgyaláson elhangzott az eset egyik gyanúsítottja részéről. A 28 éves Michal Prokopowicz azt állította a bíróság előtt, hogy Manuel Ochsenreiter német újságíró, a bevándorlásellenes német AfD párt egyik tanácsadója adott utasítást és pénzt a támadás végrehajtására.
Az előzetes nyomozás alapján Ochsenreiter, aki ismert támogatója volt a Kelet-Ukrajnában területeket elfoglaló, Moszkvából támogatott alakulatoknak és rendszeresen szerepelt az orosz médiában is, gyújtogatással gyanúsítható, közölte a berlini ügyészség szóvivője - közölte a 444.hu külföldi forrásokra hivatkozva. A nyomozás tényét a Die Zeit írta meg csütörtökön, ezt erősítette meg az ügyészség.   

Szijjártó hepciáskodott, majd megnémult

A tavalyi februári támadásnak nem volt áldozata. Az Ungvár belvárosában található magyar kulturális irodának a földszinti ablakát törték be, majd felgyújtották az épületet. Az akció komoly súrlódást okozott tavaly Kijev és Budapest között, pedig a két ország viszonya az ukrán nyelvtörvény miatt egyébként sem volt kiegyensúlyozott. A támadás miatt tavaly Szijjártó Péter külügyminiszter be is kérette az ukrán nagykövetet és arról beszélt, hogy   
„egészen elképesztő folyamat zajlik Ukrajnában, a szélsőséges politikai eszmék előretörőben vannak”.

A hatóságok vizsgálata szerint viszont jelen állás szerint a támadás elkövetői magukat ukrán ultranacionalistáknak akarták feltüntetni, többek között ezért festettek náci szimbólumokat az épület falára, ugyanakkor a gyanú szerint szélsőjobboldali csoporthoz tartozó lengyel állampolgárok voltak, akiket egy oroszbarát német újságíró instruált. Ochsenreiter korábban már tagadta, hogy bármi köze lenne a támadáshoz. 
A magyar külügyminisztérium és a tárca vezetője feltűnően csendben van, amióta kiderült az eset valódi háttere. Annyit tudtak mindössze közölni, hogy 
elvárjuk az ukrán hatóságoktól, hogy védjék meg a magyar embereket, tegyenek meg mindent a kárpátaljai magyar közösség biztonságáért. Az elkövetőknek pedig természetesen meg kell kapniuk a méltó büntetést a gyalázatos tettükért.

A putyinista újságíróról és az orosz háttérről azonban egy szót sem közölt a minisztérium.
Szerző

Megválasztották Markus Södert a CSU elnökének

Publikálás dátuma
2019.01.19. 14:15
Horst Seehofer leköszönő és Marcus Söder megválasztott CSU-elnök
Fotó: TOBIAS HASE / DPA / dpa Picture-Alliance / AFP
Megválasztották a Keresztényszociális Unió (CSU) elnökének Markus Söder bajor tartományi kormányfőt szombaton Münchenben, a párt rendkívüli kongresszusán.
A tisztségért egyedüli jelöltként induló politikust a küldöttek 87,4 százaléka támogatta. Elődjét, Horst Seehofert a CSU tiszteletbeli elnökének választották meg. Beszédében Markus Söder a többi között hangsúlyozta: az a célja, hogy a helyes következtetéseket vonja le a párt számára kevéssé sikeres tavalyi év fejleményeiből. Ezek közé tartozik, hogy "konzervatívnak lenni nem elég", a CSU-nak a szociális és a liberális irányzatát is meg kell jelenítenie. Javítani kell a viszonyt a testvérpárttal, a Kereszténydemokrata Unióval (CDU), "új fejezetet" kell nyitni a pártszövetség történetében - tette hozzá. Arról is szólt, hogy "nacionalisták és populisták" Európa megosztására törekednek, de a CSU "ősi európai pártként" szembeszáll velük.
Szerző
Frissítve: 2019.01.19. 14:17

Segít a fejkendő a jó karrierhez

Publikálás dátuma
2019.01.19. 12:00
Emine Erdogan first lady kíséretében a család AKP-s képviselője, Razva Kavakci
Fotó: ABDULHAMID HOSBAS / ANADOLU AGENCY
Törökországban az iszlamista kormánypárt uralma ellenére csökkent a vallásosak aránya az elmúlt tíz évben egy friss felmérés szerint.
Jó géneket hordozhat a Kavakci család, hiszen minden tagjuk sikert sikerre halmoz. A török ellenzéki pártok figyelme azután irányult a famíliára, hogy nemrégiben Recep Tayyip Erdogan elnök tanácsadójának nevezték ki a fiatal és csinos Mariam Kavakcit. Abban még nem is lenne semmi különös, hogy a Törökországban is mind népszerűbb közösségi média korában az államfő stábjában egy ifjú hölgy is helyet kap. Főleg, hogy nem is érdemtelenül, hiszen egy neves dallasi egyetemen szerzett diplomát és doktorált kommunikációból. Az sem teszi automatikusan alkalmatlanná, hogy oldalain talán nem éppen egy elnöki tanácsadóhoz méltó képeket osztott meg, melyeken például színes maszkokban, divatos napszemüvegekben és magas sarkú cipővel pózol, nyelvét nyújtogatja vagy őzike arcot fest magának. Az ellenzéki pártok szerint a legnagyobb probléma azzal van, hogy a Kavakci név nagyon is ismerősen cseng Törökországban. Mariam édesanyja, Merve Kavakci ugyanis még 1999-ben vált ismertté, az első képviselőként, aki a baloldali pártok általános felzúdulására fejkendőben esküdött fel a parlamentben. „Vesztét” később mégis az okozta, hogy nem vallotta be, hogy kettős (egyben amerikai) állampolgár, ezért török állampolgárságát megvonták tőle. Azóta azonban nagyot fordult a világ. Merve Kavakci pártját, az iszlamista Erény Pártot 2001-ben ugyan betiltották, ám részben ebből alakult az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), amely 16 éve van hatalmon. A hölgy azóta visszakapta állampolgárságát, a fejkendő viselésének jogáért harcol, tavaly pedig a kormánypárt malajziai nagykövetnek nevezte ki. Nem csupán anya és lánya csinált azonban szép karriert. Mervének van két húga is: az egyikük Razva Kavakci, aki az AKP színeiben jelenleg is képviselő, a másikuk Elif Kavakci, aki az ellenzéki nyomozás alapján a török „first lady”, Emine Erdogan divattanácsadója. És a sor még mindig nem ért véget. Állítólag a másik lánya, Fatima Abushanab szintén az elnök nemzetközi kapcsolatokért felelős tanácsadójaként dolgozik. Egy tavaly nyári cikk szerint egyébként Erdogannak 36 tanácsadója volt, - azóta ez tovább nőtt - akik fejenként átlagosan 6400 lírát (mostani árfolyamon kb. 320 ezer forintot), juttatásokkal együtt 10 ezer lírát (510 ezer forintot) keresnek. Az öt hölgyet nem csak rokoni szálak és a kormánypárthoz való kötődésük kötik össze, de az is, hogy mindannyian fejkendőt viselnek. Ez pedig Törökországban a mai napig szimbólum és politikai kérdés is: hatalomra kerülése előtt az AKP-nek is az egyik fontos ígérete volt a viselet engedélyezése, amit aztán teljesített is. Az, hogy a politikát egy magát konzervatív, mérsékelt iszlamistaként leíró párt uralja bő másfél évtizede, azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a társadalom is egyre vallásosabb. Legalábbis ez derül ki a török Konda legfrissebb kutatásaiból: a közvélemény-kutató cég elemzése szerint az elmúlt tíz esztendőben a magukat vallásosnak vallók aránya 55 százalékról 51-re esett. Ami a két végletet illeti, a nagyon szigorúan vallásosak száma 13 százalékról 10-re süllyedt, az ateistáké viszont az alig kimutatható 1 százalékról 3-ra nőtt. Ami pedig a már említett muszlim fejkendőt illeti, lényegi változás nem történt az elmúlt tíz évben, nagyjából a nők fele takarja el haját. A török állami vallásügyi hivatal (Diyanet) adatai ugyanakkor teljesen más képet festenek: ezek alapján a társadalom 99 százaléka muszlim. Ebben részben szerepe van a számlálási módszernek is, korábban ugyanis az igazolványokba automatikusan a szülők vallása került be, tehát szinte mindenki - például a nem vallásosak, vagy azok az áttértek, de ezt nem jelentették - automatikusan muszlimként kerültek be a rendszerbe. Másrészt az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a „muszlimság” Törökországban sem csupán a vallásosságot, de kulturális és társadalmi identitást is jelent.  

Nem lepte meg

„Én is muszlimnak tartom magam. Amilyen gyakran csak tudok, általában pénteken, mecsetbe járok. Ugyanakkor szoktam alkoholt inni. Sőt, a sertéshússal szemben sincsenek előítéleteim. Már kóstoltam is, de egyszerűen nem ízlett” - írta le saját vallásosságát lapunknak Metin Aslan. A török fiatalember még csak néhány éve él Magyarországon és rendszeresen hazajár Törökországba, így elmondása szerint nem lepte meg a felmérés eredménye, szerinte az oktatással növekedésével együtt csökken a hívők száma is. „Óriási különbségek vannak a generációk között is. A fiatalok kíváncsibbak, többet olvasnak, nem hisznek el mindent bizonyítékok nélkül. Ám az idősebbeket könnyebben lehet befolyásolni. Például bármit elhisznek, amit a közösségi médiában vagy a TV-ben látnak. Szükségük van valakire, aki vezeti őket” - vélekedett. Aslan hozzátette, sok függ attól is, Törökország melyik részén él az ember. Ő például szerencsésnek tartja magát, mert Isztambulban nőtt fel. „Számomra minden lehetőség nyitva állt, különösen tanulás terén. Keleten azonban nem ilyen szerencsés a helyzet. Még mindig vannak falvak rémes iskolákkal, ahonnét szinte lehetetlen tovább tanulni. Rossz az oktatás, vagy egyszerűen nem engedhetik meg maguknak” - mondta.

Szerző