Döntött az EU Bírósága: tilos vallási alapon megszabni, kinek jár szabadnap

Ausztriában bevett gyakorlat, hogy nagypénteken csak azok a munkavállalók kapnak fizetett munkaszüneti napot, akik bizonyos keresztény egyházak tagjai. Most viszont kimondták, ez az uniós jog által tiltott, valláson alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül.

Ausztriában (ahol a lakosság többsége a római katolikus egyház tagja) nagypéntek kizárólag az Ágostai és Helvét Hitvallású Evangélikus Egyház, az Ókatolikus Egyház, valamint az Egyesült Metodista Egyház tagjai számára minősül fizetett munkaszüneti napnak. A szokatlan rendszer eredeti célja, hogy ezen egyházak tagjai egy számukra fontos ünnepnapon gyakorolhassák a vallásukat anélkül, hogy emiatt a munkáltatótól szabadságot kellene kivenniük. Ha pedig az említett egyházak valamelyik tagja dolgozna nagypénteken, jogosult arra, hogy munkaszüneti napra járó kiegészítő bérpótlékban részesüljön - ellentétben más egyházak tagjaival vagy épp az egyházon kívüliekkel.

A jogvita akkor kezdődött, amikor egy magánnyomozó iroda dolgozója, M. Achatzi 2015-ben úgy döntött, bírósághoz fordul, amiért, bár dolgozott nagypénteken, megfosztották a bérpótléktól, csak azért, mert nem tagja a szóban forgó egyházak egyikének sem, márpedig szerinte ez hátrányos megkülönböztetés.

Az ügyben az osztrák legfelsőbb bíróság végül az Európai Unió Bíróságához (EUB) fordult, amely most közreadott ítéletében megállapította,

Az EUB álláspontja szerint "az ilyen nemzeti szabályozás nem igazolható sem mások jogainak és szabadságának védelméhez szükséges intézkedésként, sem a vallással kapcsolatos hátrányok kompenzálását célzó különleges intézkedésként." A bíróság kimondta, amíg Ausztria nem módosítja a szabályozást, az érintett munkáltatók kötelesek arra, hogy az összes dolgozójuknak biztosítsák a nagypénteki munkaszüneti napot, ha pedig az illető végül mégis dolgozik, fizessék ki az őt megillető kiegészítő bérpótlékot is.