Előfizetés

Éjszakai polgármestert neveztek ki Prágában

MTI
Publikálás dátuma
2019.01.22. 12:33
Illusztráció.
Fotó: Shutterstock
A lakosságot zavarja a rendkívül zajos éjszakai élet, a bárok és a vendéglők körüli szakadatlan mozgás.
A cseh főváros önkormányzata hétfőn Jan Sternet nevezte ki "éjszakai polgármesternek", aki munkatársaival, elsősorban a belváros és a városi rendőrség képviselőivel együtt a cseh főváros éjszakai életének a problémáival fog foglalkozni - közölte Hana Trestíková, városi tanácsos. A sajtó szerint a lakosságot leginkább a rendkívül zajos éjszakai élet, a bárok és a vendéglők körüli szakadatlan mozgás zavarja. "Szeretnénk elkerülni a félreértéseket. Az éjszakai polgármester szerepe nem az lesz, hogy járja a várost és csendre intse a szórakozó embereket. Szisztematikus intézkedéseket szeretnénk hozni a nyugodtabb és kulturáltabb éjszakai élet érdekében, összhangba kell hozni a magán- és a közérdekeket, ami időbe fog kerülni" - magyarázta Trestíková. Leszögezte: a város vezetésének nem az éjszakai élet visszaszorítása a célja, hanem a kulturált belvárosi szórakozás szabályainak a kialakítása. Az éjszakai polgármester tisztségének bevezetése összhangban van az önkormányzat azon igyekezetével, hogy módosítsák a Prágáról mint olcsó szórakozási helyről kialakult képet. "Prága az olcsó alkoholnál sokkal többet tud nyújtani" - hangsúlyozta az önkormányzati képviselő. Prágát az utóbbi időben évente mintegy hétmillió turista kereste fel, akik egy része elsősorban a belvárosi szórakozóhelyeken tölti éjszakája egy részét. A helyi lakosok szerint túl zajosan, és a rendbontások sem ritkák. 

Fordulatot remélnek a fiatalok a pápától

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.01.22. 11:45
Hazája zászlaját tartja a kezében egy fiatal nicaraguai nő a találkozóra utazva
Fotó: Inti Ocon / AFP
Legalább 150 ezer embert várnak Panamába, a kedden kezdődő és vasárnap záruló Katolikus Ifjúsági Világtalálkozóra.
Miközben Európában egyre kevesebb a fiatal a templomokban, Latin-Amerikában továbbra is fontos szerepet játszanak az egyházi életben. Igaz, itt is megfigyelhető a hívek lemorzsolódása, ám amint Brazília példája mutatja, nem vallástalanokká válnak, hanem evangéliumi egyházak, szekták felé fordulnak. Ugyanakkor az amerikai Pew Center egy 2014-es felmérése szerint a 16-25 éves fiatalok jobban bíznak az egyházban, mint a 26-60 év közöttiek. Ferenc pápa is látja, jobban oda kell figyelni a fiatalokra, ezért az ő problémáiknak szentelték a tavalyi püspöki szinódust is. Az ifjabbak felé nyitást jelzi, hogy az egyházfő igyekszik élni az internet adta lehetőségekkel, saját Twitter-fiókkal rendelkezik, amelyet világszerte 47 millióan követnek, vasárnap pedig új mobiltelefonos alkalmazást mutatott be, amellyel együtt lehet imádkozni vele.
Latin-Amerikában a katolikus egyház aktívabb társadalmi és politikai szerepet vállal, mint Európában. Komoly érdemeket szerzett például a kolumbiai békemegállapodás létrejöttében. Igaz, törekvéseit nem mindig koronázza siker. Hiába lép fel a társadalmi békéért például Közép-Európában, Salvadorban, Hondurasban és Guatemalában is, évente mintegy 100-100 ezer ember veszti életét erőszakos bűncselekmény következtében. A panamai találkozó egyfajta remény is sok térségbeli fiatal számára. Abban bíznak: a pápa meghozza a megbékélést országuk számára. Az egyházfő szerdán utazik a közép-amerikai országba, s célja, hogy bátorítsa az ifjakat, derűlátóan tekintsenek a jövőbe. Ez azonban nem egyszerű. A térség államaiban nehezen tudnak boldogulni a fiatal pályakezdők, kevés a munkalehetőség, évtizedekbe telhet, míg szüleiktől anyagilag is függetlenné tudnak válni. A másik gond, hogy hiába várnak sokat a fiatalok az egyháztól, mivel az továbbra is konzervatív, ezért többen előbb-utóbb csalódnak benne, elfordulnak tőle. Ráadásul egyéb súlyos gondok is adódnak, amelyek révén megkérdőjeleződik, Panama alkalmas-e a rendezésre. Vasárnap az államban órákra leállt az áramszolgáltatás. Kellemetlen lenne, ha ez a pápa látogatása idején is megismétlődne.
Ferenc pápa mindig határozottan beszélt a fiatalokkal, ők azonban sosem vették tőle rossz néven esetenként kemény megjegyzéseit. Ezt 2014-es olaszországi felmérés is alátámasztja. Kilencezer 18-29 év közötti, különböző nemzetiségű és vallású fiatalt kérdeztek a pápáról. A válaszok alapján 91 százalékuk rokonszenvesnek találja, 85 százalék pedig úgy véli, közel áll a szegényekhez és mindazokhoz, akik nehézségben élnek. A felmérés szerint az egyházfőről pozitívan nyilatkozó fiatalok mindezek ellenére kevésbé bíznak az egyház intézményében. Ferenc pápa népszerűségét jelzi, hogy megválasztásának évében, 2013-ban brazíliai látogatása során a Copacabanán fiatalok milliói hallgatták, és arra kérte őket, hogy "kopernikuszi fordulatot" hajtsanak végre, és maguk helyett Istent helyezzék a középpontba. Szerinte sokan hajlamosak azt hinni, hogy a hatalom, a pénz, és a javak révén lehetnek boldogak, holott ez csak pillanatokra biztosítja a boldogság érzését. "Végül ezek rabszolgáivá válhatunk, mindig többet akarunk majd belőlük, sosem leszünk elégedettek" – vélekedett. "Jézus Krisztus, az egyház és a pápa számít rátok. Mária, Jézus és mindannyiunk Édesanyja oltalmazzon benneteket gyöngédségével. Menjetek és tegyetek tanítvánnyá minden népet!" – hangzott az útmutatása.

Döntött az EU Bírósága: tilos vallási alapon megszabni, kinek jár szabadnap

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.01.22. 11:12

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Ausztriában bevett gyakorlat, hogy nagypénteken csak azok a munkavállalók kapnak fizetett munkaszüneti napot, akik bizonyos keresztény egyházak tagjai. Most viszont kimondták, ez az uniós jog által tiltott, valláson alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül.
Ausztriában (ahol a lakosság többsége a római katolikus egyház tagja) nagypéntek kizárólag az Ágostai és Helvét Hitvallású Evangélikus Egyház, az Ókatolikus Egyház, valamint az Egyesült Metodista Egyház tagjai számára minősül fizetett munkaszüneti napnak. A szokatlan rendszer eredeti célja, hogy ezen egyházak tagjai egy számukra fontos ünnepnapon gyakorolhassák a vallásukat anélkül, hogy emiatt a munkáltatótól szabadságot kellene kivenniük. Ha pedig az említett egyházak valamelyik tagja dolgozna nagypénteken, jogosult arra, hogy munkaszüneti napra járó kiegészítő bérpótlékban részesüljön - ellentétben más egyházak tagjaival vagy épp az egyházon kívüliekkel.

A jogvita akkor kezdődött, amikor egy magánnyomozó iroda dolgozója, M. Achatzi 2015-ben úgy döntött, bírósághoz fordul, amiért, bár dolgozott nagypénteken, megfosztották a bérpótléktól, csak azért, mert nem tagja a szóban forgó egyházak egyikének sem, márpedig szerinte ez hátrányos megkülönböztetés.

Az ügyben az osztrák legfelsőbb bíróság végül az Európai Unió Bíróságához (EUB) fordult, amely most közreadott ítéletében megállapította,
"hogy valláson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg a szóban forgóhoz hasonló nemzeti szabályozás"

Az EUB álláspontja szerint "az ilyen nemzeti szabályozás nem igazolható sem mások jogainak és szabadságának védelméhez szükséges intézkedésként, sem a vallással kapcsolatos hátrányok kompenzálását célzó különleges intézkedésként." A bíróság kimondta, amíg Ausztria nem módosítja a szabályozást, az érintett munkáltatók kötelesek arra, hogy az összes dolgozójuknak biztosítsák a nagypénteki munkaszüneti napot, ha pedig az illető végül mégis dolgozik, fizessék ki az őt megillető kiegészítő bérpótlékot is.