Távozik a Honvédkórház koraszülött intenzív osztályának vezetője

Publikálás dátuma
2019.01.22. 13:42

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nem írta alá a dolgozókra kényszerített új honvédelmi alkalmazotti jogviszonyról szóló szerződést, és távozik a Honvédkórház koraszülött intenzív osztályának (más néven Perinatális Internzív Centrum, azaz PIC) vezetője – értesült a hvg.hu.
portál információi szerint Nádor Csabán kívül még egy orvos távozik, ezért hétfőn újra teljes volt a bizonytalanság a kórház országos elismertségű, III.-as progresszivitási szinten működő koraszülött centrumának működése körül: az érdeklődő anyukáknak még maguk a dolgozók sem tudták megmondani, hogy működőképes marad-e az osztály, amelyet decemberben egyszer már be kellett zárni a személyi feltételek hiánya miatt. A részlegen hétfőn osztályértekezletet tartottak a kórház főparancsnokának részvételével, amelyen a hvg. hu szerint eldőlt, hogy néhány korábbi dolgozó részleges visszafoglalkoztatásával (általuk vállalt ügyeletekkel) csökkentett kapacitással, tíz ágyon fenn tudja tartani - egyelőre - a működőképességet a PIC.  Csütörtökön írtunk arról, hogy a Honvédkórház hét fővárosi és öt vidéki telephelyén több ezer civil alkalmazottnak, köztük orvosoknak, ápolóknak és más szakdolgozóknak kell a napokban eldönteniük: vállalják-e a honvédelmi alkalmazotti státuszt, vagy otthagyják a kórházat.   Karácsony előtt a törvénykezési hajrában a túlóra-törvénnyel egy időben fogadták el azt a jogszabályt is, amely január elsejétől automatikusan a honvédelmi alkalmazotti státuszba terelte a honvédségi fenntartású intézmények civil munkavállalóit. Így például a Honvédkórházban dolgozó orvosokat, ápolókat, műtőssegédeket, irodai munkásokat egyéb civil alkalmazottakat. A honvédelmi alkalmazotti státusz megteremtése során jogalkotók lényegében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény írták át, s azt kicsit megszigorították a honvédek hasonló törvényéből vett részekkel. Csak éppen az érdekeltek egy része szerint ezek a részek feleslegesek, túlzóan korlátozóra sikerültek. Így például a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre hivatkozva a munkáltató előzetes értesítés nélkül is elrendelheti, hogy mint honvédelmi alkalmazott bárhol, bármikor „teljesítsen ügyeletet”. Sőt egyes passzusok a katonákra vonatkozó előírásokhoz hasonlóan korlátozzák a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot. És például a három napnál hosszabb külföldi nyaralásra is csak előzetes engedéllyel van lehetőség. Cserébe az új jogviszony a honvédelmi egészségügyben dolgozóknak idén havi bruttó 39 200 forintos bérkiegészítést garantál. Ám közben elbukják az egészségügyi pótlékaikat. Így lesz, aki jobban jár, lesz, aki rosszabbul. A legharcosabb hat „szószóló” orvost a honvédelmi miniszter a múlt hét végén a kórház parancsnokával együtt magához rendelte. Úgy tudjuk: a beszélgetésen a tárca vezetője ugyan elismerte, hogy az új szabályokat eredetileg valóban a laktanyák kiszolgáló személyzetére „szabták”. De jelezte az is, kétségük ne legyen, a munkaszerződéseket ha törik, ha szakad egységesen átírják. Érzékeltette: ellenkezniük, egységesen föllépniük nem nagyon érdemes. A felmondásukkal sem tudnának kritikus helyzetet teremteni, mert a helyi menedzsment majd megoldja, hogy legyen aki helyettük ellátja a betegeket.  A hvg.hu úgy tudja, hogy továbbra is van olyan részleg a kórházban, amelynek működőképessége veszélybe kerülhet, mert többen nem hajlandók aláírni az új jogviszonyról szóló szerződéseiket. Információik szerint a Róbert Károly körúti telephelyről például a radiológiai osztály asszisztensei távozhatnak, amellyel be is dőlhet az eleve munkaerőhiánnyal küzdő részleg. A dolgozóknak január 23-ig kell aláírniuk az új szerződéseket.
Szerző
Frissítve: 2019.01.22. 13:47

Rövid időn belül másodszor is tulajdonost váltott a Music FM

Publikálás dátuma
2019.01.22. 13:21
Illusztráció: pexels.com
Meglehetősen furcsának tűnik, hogy megvette valaki a Budapesten és 100 kilométeres körzetében fogható rádiót, hiszen február 7-én lejár a médiaszolgáltatási jogosultsága.
Megint tulajdonost váltott a Music FM 89,5 rádiót működtető Prodo Voice Zrt. - közölte a Media1 portál értesüléseit a hvg.hu. A rádiós cég legújabb tulajdonosa a budapesti Ferenc körút 44-be bejegyzett CERES MANUFAKTÚRA Kft. lett, melynek ügyvezetője Bene Gábor, anyavállalata pedig egy Partner Project Kft. nevű cég, melynek Bene a tulajdonosa.

A tulajdonosváltásra a Music FM üzemeltetőjénél január 15-én került sor, ami azért is érdekes, mert a Music FM budapesti 89,5 MHz-re 7 évvel ezelőtt megszerzett médiaszolgáltatási jogosultsága idén február 7-én lejár. A Médiatanács ugyanis díjtartozásra és a médiatörvény megsértésére hivatkozva tavaly úgy döntött, nem hosszabbítja meg a rádió koncessziós szerződését 5 évvel.

A rádió dolgozói egyelőre bizonytalanok, arra ugyanis kevés az esély, hogy ideiglenes frekvenciaengedélyt kapjanak, ugyanis a Médiatanács nem írt ki rádiós pályázatot a frekvenciára, márpedig az ideiglenes frekvencia csak akkor jöhetne szóba. Emiatt veszélybe került többek közt a Bochkor Gábor és István Dániel vezette Önindító című reggeli műsor sorsa is. A változások ellenére egyébként - a cégjegyzék alapján - a Music FM-et huzamosabb ideje vezető Kiss Anikó, a Music FM vezérigazgatója a helyén maradhatott.

Tavaly december elején a Pentavia Kft. és a Hung-Ister Zrt. is kiszállt, és átadta a rádiós céget a CERES-céggel egyébként azonos székhelyen működő ABRAHAM Goldmann Bizalmi Vagyonkezelőnek. Ez azt jelenti, hogy a cég kikerülhetett Nyerges Zsolt – azaz a Fidesz-közeli, Orbán Viktorral és korábban Simicska Lajossal is jó kapcsolatot ápoló üzletember – környezetéből.
Szerző
Frissítve: 2019.01.24. 08:46

Brüsszel: nézzenek utána, kik vesznek letelepedési vízumot!

Publikálás dátuma
2019.01.22. 10:36

Fotó: Ujvári Sándor
Az Európai Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy szigorúan ellenőrizzék a letelepedésért vagy állampolgárságért folyamodó gazdag külföldieket, és vagyonukat, mert az úgynevezett “aranyvízum” programok kaput nyitnak a pénzmosás, a korrupció és a szervezett bűnözés előtt. A brit Financial Times című üzleti lap birtokába jutott bizottsági jelentés — amelyet szerdán fogad el a testület — ajánlásokat fogalmaz meg a huszonnyolcak számára, hogyan óvják meg befektetői vízumprogramjaikat a visszaélésektől.
 
A lap szerint az értékelés tartózkodik attól, hogy külön-külön értékelje az egyes országok gyakorlatát. Jelenleg az EU 20 tagországában — például Bulgáriában, Máltán, Portugáliában és Spanyolországban — működik “aranyvízum” szisztéma (Magyarországon tavaly felfüggesztették a rendszert), amely lehetővé teszi a gazdag külföldieknek, hogy ingatlanbefektetésekért, kötvényvásárlásokért vagy olykor közvetlen költségvetési befizetésekért cserébe letelepedési jogot, netán állampolgárságot vásároljanak. Ezek a programok “egy sor kockázatot rejtenek a tagállamok és az egész Unió számára, különösen biztonsági kockázatokat. Idetartozik az EU-n kívüli szervezett bűnözői csoportok beszivárgásának a lehetősége, a pénzmosás, a korrupció és az adóelkerülés” — idézi a brit lap a jelentést.
Az Európai Bizottság problémásnak tartja, hogy a kormányok nem egyforma szabványok alapján végzik a kérvényezők biztonsági ellenőrzését, és nem néznek utána annak sem, hogyan szerezték a vagyonukat. Ezért azt javasolja, hogy a tagországok állapodjanak meg a pályázók ellenőrzésének egységes szabályairól és tegyék nyilvánossá az elfogadott, valamint elutasított jelentkezők számáról és származási országáról készült listát.
Lapunk brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy felmerült egy szakértői csoport létrehozásának az ötlete is, amely az Európai Bizottságon belül működne, és feladata az “aranyvízum” programok figyelemmel kísérése lenne.
Az elmúlt tíz évben az EU országaiba összesen 25 milliárd euró közvetlen befektetés érkezett a letelepedési programok által — állítja a Transparency International és a Global Wittness nevű szervezet.
Az Európai Parlament több állásfoglalásban sürgette az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon az “aranyvízumokkal”, mivel azok közvetlen hatást gyakorolnak a többi tagállamra azáltal, hogy tulajdonosaik élvezhetik az európai polgársággal együttjáró jogokat.