szolgálat;Független Rendőr Szakszervezet;rendvédelmi pálya;

2019-01-23 15:14:20

Riasztó: gúzsba köti az új szabályozás a rendvédelemnél dolgozó civileket

A Riasz néven ismert szolgálati jogviszony mobiltelefon tartását sem engedi meg a rendvédelemnél dolgozó közalkalmazottaknak és kormánytisztviselőknek – aki nem esküszik fel rá, mehet, amerre lát.

Elveszíti a munkáját az a rendvédelmi dolgozó, aki nem tesz esküt a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyra – írja az Átlátszó.

A portál szerint február elsejétől élesedik a rendvédelem területén dolgozó közalkalmazottak és kormánytisztviselők mumusa, a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszony (Riasz) – az új szabályozás a rendőrségi titkárnőkre is vonatkozik, és sokaknak nem tetszik. 

Példaként egy 50 év feletti rendőrségi közalkalmazott esetét említik, aki hét éve dolgozik a testületnél titkárnőként, és havi nettó 200 ezer forintot keres – és most azon gondolkodik, hogy inkább munkahelyet vált, de nem fogadja el a Riasz-t, mert ha igen, akkor csökken a szabadsága, illetve vezényelhetővé válik. Az asszony attól is fél, hogy a Riasz miatt kevesebb lesz a fizetése, vagy nagy eséllyel olyan kategóriába sorolódik be, ahonnan nem lesz előrelépés, vagyis a bére befagy a mostani szinten. Azért is morfondírozik a váltáson, mert amennyiben most felmentik, akkor megkapja többhavi bérét, míg ha később mond fel, akkor nem jár neki ennyi.

Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke az ac portálnak elmondta, hogy a Riasz eredetileg külön törvény lett volna. Abban az esetben önálló jogviszonyról lett volna szó, amely ugyan a rendvédelemnél teljesül, de nem lett volna összekötve a hivatásos szolgálattal.

„Nem ez lett, hanem beolvasztották a hivatásos állomány szolgálati jogviszonyáról szóló törvénybe (Hszt.-be), amivel a Riasz egy fegyverviselés nélküli szolgálati viszony lett.”  – mondta Bárdos. De ott vannak még az alapfokú iskolai végzettségűek is, akik a technikai háttérmunkát végzik: ők a Munka Törvénykönyve hatálya alá kerülnek.

Hozzátette, hogy aki úgy dönt, hogy nem vállalja a rendvédelmi igazgatási jogviszonyt, annak a nyilatkozattétel napjával, felmentéssel megszűnik a munkaviszonya, és végkielégítést kap.

Bárdos Judit szerint az új szabályozással a hivatásos állományhoz képest fele illetményért hoznak létre nagyon komoly jogaiktól megfosztott, és bizonytalanságban tartott munkavállalókat. A BRDSZ hiányolta egyébként a kapcsolódó végrehajtási rendelkezéseket, amelyek a Riasz bevezetéséhez elengedhetetlenek lennének. A szakszervezet álláspontja az volt, hogy ez a jogszabály hátrányos az érintettekre, ezért ebben a formában és tartalommal nem támogatta a bevezetését.

Ezen a véleményen volt a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) is. Mint a honlapjukon olvasható, a Riasz-osoknak új bértáblája és előmeneteli rendszere lesz, amely révén február 1-jétől átlagosan 20 százalékos, 2020. január 1-jétől pedig átlagosan további 10 százalékos béremelést kapnak.

Az FRSZ főtitkára, Pongó Géza viszont az Átlátszó megkeresésére kételkedésének adott hangot. „Szakszervezetünk a tényleges béremelést több dolog miatt is kétségesnek tartja. A bértábla ugyanis 205 ezer forintról indul, miközben a garantált bérminimum emelkedik, amit meg kellene kapnia mindenkinek. Ebből az következik, hogy az átlagosnak mondott 20 százalékos emelés egy részét biztosan lefedi a garantált bérminimum emelése.”   

A Riasz számos korlátozással  - például a dolgozónál tartott készpénz-mennyiség limitálásával, a mobilok letiltásával – jár, és több szempontból is visszaveti az illetményeket.  A jogviszonnyal járó lehetőségeket és kötelezettségeket ide kattintva lehet részleteiben megismerni.