Hajléktalanok költözhetnek 20 fővárosi önkormányzati bérlakásba

Publikálás dátuma
2019.01.23. 17:02
Tiltakozás a hajléktalanok kriminalizálása miatt
Fotó: Tóth Gergő
Váratlan dolog történt: Budapest büntetés helyett segítséget nyújt 25 nincstelennek, a szociális bérlakásokat pedig arra fogják használni, amire valóak.
Az utcán lakni már bűncselekmény Budapest VIII. kerületében, és a fideszes vezetés nemrég azt is kriminalizálta, ha valaki Józsefvárosban kocsijában húzná meg magát. A kerületben most mégis szokatlanul emberséges kezdeményezés indult el: a Fővárosi Közgyűlés arról hozott döntést, hogy
húsz józsefvárosi, fővárosi tulajdonú bérlakást hoznak lakható állapotba, hogy azokba hajléktalan emberek költözhessenek egy európai uniós és állami támogatású program révén.

25 igennel, egy tartózkodás mellett támogatta szerdai ülésén a Közgyűlés a Kőbányai úti önkormányzati bérlakások felújítását. Erre a pályázati támogatásból 35 millió forintot fordítanak.
A beruházás az "Utcáról a bérlakásba a Fővárosban" című projekt keretében történik, mely célja az utcán élők számának csökkentéséért szociális-egészségügyi szolgáltatások kialakítása. Ennek érdekében a részben munkaképes, valamennyi jövedelemmel rendelkező, tartósan utcán élő emberek részére biztonságos és hosszabban fenntartható lakhatási lehetőséget biztosít, valamint lakhatási és foglalkoztatási támogatásokat, munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújt.
A projekt a húsz lakásban huszonöt utcán élő, hajléktalan ember számára kínál intézményrendszeren kívül támogatott lakhatási lehetőséget, önkormányzati bérlakásban.

A lakhatási támogatás mellett komplex szakmai segítséget nyújtanak annak érdekében, hogy minél többen képesek legyenek a támogatás után is a bérlői jogviszony megtartására. A főváros a húsz lakás esetében hét évre - a projekt megvalósításának időtartamára - a BMSZKI részére bérlőkiválasztási jogot biztosít. A lakások használatáért szociális lakbért állapítanak meg.
A pályázati támogatás teljes összege mintegy 100 millió forint. A támogatás másik részét, azaz mintegy 65 millió forintot a Budapesti Módszertani és Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) az utcán élő hajléktalan emberek részére a hajléktalanellátó intézményrendszeren kívüli komplex segítség biztosítására, szakmai együttműködési hálózat megteremtésére fordít.

Biztonsági kockázatot jelentenek a letelepedési kötvények

Publikálás dátuma
2019.01.23. 16:03
Képünk illusztráció
Fotó: Nicolas Economou / AFP
A 2017 áprilisában felfüggesztett magyarországi letelepedési kötvényekről is említést tesz az Európai Bizottság (EB) szerdán elfogadott jelentése az EU-ban működő befektetői programokról.
A részletes beszámoló azonban nem ad értékelést sem a magyarországi, sem a többi nemzeti “aranyvízum” rendszerről, csupán ismerteti azok jellegzetességeit és azonosítja az általános kockázatait. Az Európai Unióban jelenleg húsz tagállamban van lehetőség letelepedési vízumot, ezen belül háromban — Bulgáriában, Cipruson és Máltán — a honosítási eljárásnál könnyebb feltételekkel állampolgárságot szerezni befektetésekért, költségvetési befizetésekért vagy ingatlanfejlesztésekért cserébe. Az EB megítélése szerint a programok súlyos biztonsági kockázatokat jelentenek, mivel az útlevéllel, vagy érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező polgárok szabadon utazhatnak a schengeni térségben. Az Európai Bizottság a pénzmosást, az adókijátszást és a korrupciót is a pénzért árult állampolgárság és letelepedés veszélyei közé sorolja. Az EU-s testület leszögezi: az uniós jog előírja, hogy a vízumot vagy állampolgárságot vásárló külföldi befektetőnek biztonsági ellenőrzésen kell átesnie. Meg kell például vizsgálni, hogy a neve szerepel-e a Schengeni Információs Rendszerben. Brüsszelnek azonban nincs elég információja arról, hogy a tagországok ezt a követelményt végrehajtják-e. Mivel a programok átláthatatlanok, nincs megbízható statisztikája arról sem, hogy hányan és mely országok lakói jutnak az uniós polgárok által élvezett előnyökhöz a rendszer segítségével. A tagállamok döntenek róla, hogy kinek adnak állampolgárságot vagy tartózkodási engedélyt, de vannak uniós törvények és előírások, amelyeket az eljárás során be kell tartaniuk. Ezek közé tartozik, hogy el kell végezniük a kötelező határ- és biztonsági ellenőrzéseket, be kell tartaniuk a pénzmosás elleni uniós szabályokat és biztosítaniuk az információcserét az adózás terén. Az Európai Bizottság azt ígéri, hogy ezentúl nyomon fogja követni: a nemzeti gyakorlatok megfelelnek-e az EU jognak, és ha jogsértést tapasztal, megteszi a szükséges lépéseket. Ennek érdekében egy tagállami szakértőkből álló csoportot fog létrehozni, amelynek feladata lesz megbízható információk összegyűjtése, és a befektetői programokra vonatkozó közös szabályok kidolgozása. Névtelenséget kérő EU források lapunknak nem zárták ki, hogy a szakértői csoport áttekinti a tagállamokban működő honosítási programokat is. Ennek segítségével a határon túli magyarok tömegei jutottak magyar állampolgársághoz az elmúlt években.

Csütörtöktől sztrájkolnak az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.23. 15:46
Illusztráció - Korábbi felvétel
Fotó: Facebook / Audi Hungária Független Szakszervezet
Egészen január végéig fog tartani a munkabeszüntetés - vagy addig, amíg nem ad elfogadható ajánlatot a munkáltató.
Egy hetes sztrájkot hirdetett csütörtök reggel hat órától január 31-én reggel hat óráig az Audi Hungaria Zrt. egész területére az Audi Hungária Független Szakszervezete (AHFSZ), miután az érdekképviselet eredménytelennek nyilvánította az eddigi tárgyalásokat - közölte az AHFSZ elnöke szerda délután sajtótájékoztatón Győrben.
Németh Sándor elmondta, hogy a 168 óra alatt bárki csatlakozhat a gyár területén a sztrájkhoz, amely idő alatt a tárgyaló delegáció folytatja a megbeszéléseket. Amennyiben elfogadható ajánlatot kapnak a munkáltatótól, a sztrájkot beszüntetik. Elmondta, hogy szeptember óta tartanak a tárgyalások a 2019. évi bérekről, és úgy vélték, hogy a bejelentés hatására lépni fog a vállalat és olyan megállapodás születik, ami minden munkavállaló számára elfogadható.
 Horváth Zoltán, az AHFSZ járműgyári elnökhelyettese felidézte, hogy idén január 14-én az érdekképviselet azért alakította meg a sztrájkbizottságot, mert eredménytelennek nyilvánította a tárgyalásokat. A hétnapos egyeztetési időszak alatt, január 18-án kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a gyár egész területén, amelyen több mint négyezer munkavállaló vett részt. A legutóbbi, keddi egyeztetésen a tárgyaló delegáció átadta sztrájkkövetelését ismét a vállalatnak, ami érdemben nem változott az előzőkhöz képest. A követelés tartalmazza, hogy a bérmegállapodást egy évre rögzítsék úgy, hogy az alapbéremelést kombinált béremelés alkalmazásával 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg. Ezen felül az alapbérbe a mozgóbér négy százalékát építsék be, kapjon minden munkavállaló egy hónapban legalább egy teljes szabad hétvégét, a gyermekek és az életkor után járó szabadságokkal pedig a munkavállaló rendelkezhessen. A választható béren kívüli juttatás keretösszegét a jelenlegi 620 ezer forintról 787 ezer forintra növeljék, fejlesszék tovább a lojalitás bónuszt és vezessék be a jubileumi bónuszt. Az Audi vezetése két év alatt húsz százalékos béremelést javasolt, majd január 17-én a korábbi ajánlathoz képest "közel azonos mértékű", új tartalmi elemekkel kiegészített ajánlatot adott át az érdekképviseletnek, amelyet a tárgyaló delegáció nem fogadott el. Nagy György, az AHFSZ járműgyári elnökhelyettese elmondta, hogy felmérések alapján a munkavállalók támogatják az érdekképviselet javaslatait, mindezek mellett szolidaritási nyilatkozatokat kaptak a wolfsburgi, az ingolstadti, a bolognai, a szlovák, a cseh és a lengyel gyárak érdekképviseleteitől is. Az Audi Hungaria Zrt. kommunikációs osztálya az MTI érdeklődésére közölte, hogy a vállalat tudomásul vette a sztrájk tényét, felkészülnek az esetleges következményekre. Az AHFSZ-nek mintegy kilencezer tagja van. A győri Audi mintegy 13 ezer embert foglalkoztat. 
Témák
sztrájk Audi
Frissítve: 2019.01.23. 16:56