A német sajtóban is téma az Audi-sztrájk

Egyhetes sztrájkba kezdenek csütörtök reggel az Audi munkavállalói, miután továbbra sem sikerült megegyezniük a cégvezetéssel az idei béremelésről.

A vasutas sztrájkok óta nem látott hosszúságú, egyhetes sztrájkot hirdetett az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) – jelentette be szerda délután a szakszervezet elnöksége. A munkabeszüntetés csütörtökön reggel 6 órakor kezdődik, és január 31-én reggel 6 óráig tart az Audi győri gyárában, hacsak addig nem áll elő a munkáltató egy elfogadható ajánlattal. A szakszervezet a 168 órás leállás alatt is folytatja az egyeztetést a munkaadóval – mondta lapunknak Németh Sándor, az AHFSZ elnöke. A sztrájk a gyár teljes területére vonatkozik, ami azt jelenti, hogy teljesen leállhat a termelés az Audi győri telephelyén.

A munkavállalók számára egy több napos, 168 órás sztrájk bérkiesést jelent, ezért a 24 óránál hosszabban sztrájkoló szakszervezeti tagok sztrájksegélyt igényelhetnek majd az AHFSZ-nél. Úgy tudjuk: a dolgozók pozitívan állnak a munkabeszüntetéshez, és körükben nagy a sztrájk támogatottsága. A főpróba egyébként már megvolt: múlt pénteken az audis dolgozók két órás figyelmeztető sztrájkot tartottak, amelyben lényegében a délelőttös műszakra beosztott összes munkavállaló részt vett. A tiltakozás oka, hogy a szakszervezet és a vállalat vezetése hónapok óta nem tud megállapodni az idei évre vonatkozó béremelésről. Az AHFSZ - a cégcsoport többi kelet-európai leányvállalatainál fizetett magasabb bérekre is hivatkozva - ragaszkodik a 18 százalékos, de minimum 75 ezer forintos béremelési követeléshez. Továbbá - az adóemeléseket kompenzálandó - a cafeteriakeretet is növelni szeretnék. A cégvezetés viszont nem mozdul el a két évre vonatkozó 10+10 százalékos bérfejlesztési ajánlatától. Ezt a szakszervezet az elmúlt héten többször is visszautasította, míg végül kedden éjfélkor lejárt a törvényben előírt egyeztetési határidő.

- Érthetetlen, hogy a nagy létszámú figyelmeztető sztrájk után miért vállal szükségtelen konfrontációt az Audi – írta közösségi oldalán az események kapcsán még kedden a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall wolfsburgi szervezete. Az IG Metall egyébként komolyan nyomon követi a magyar szakszervezetek akcióit, honlapjukon hosszú cikket közöltek a rabszolgatörvényről, valamint az az elleni megmozdulásokról. Korábban közleményben támogatták a győri audis munkavállalók sztrájkját, mondván: nemzetközi vállalattal szemben csak nemzetközi összefogással lehet eredményeket elérni. Ez lassan körvonalazódni is látszik: az AHFSZ szolidaritási nyilatkozatokat kapott most is a wolfsburgi, az ingolstadti, a bolognai, a szlovák, a cseh és a lengyel gyárak érdekképviseleteitől.

A magyarországi autóipari történésekkel a német gazdasági sajtó is foglalkozik már. Az azuzlet.hu gazdasági magazin szemléje szerint például a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) azt a kérdést tette fel cikkében: Kelet-Közép-Európa már nem olcsó összeszerelő-üzem? A német autóipar számára Magyarországon eddig ideálisak voltak a feltételek: olcsó és jól képzett munkaerő, kiváló infrastruktúra. A magyar dolgozók most azonban követelésekkel álltak elő – írja a lap. Emlékeztetnek: a magyar audis dolgozóknak különösen nem tetszik, hogy nem csupán Németországban keresnek a konszern dolgozói jóval többet, hanem még Szlovákiában is.

A Népszava is megírta: bár a győri audis munkavállalók hazai viszonylatban nem keresnek rosszul - az itt dolgozók havi bruttó 444 ezer forintos átlagbére az országos átlagbér másfélszeresére rúg -, a cégcsoport más közép-európai gyáraiban jóval magasabbak a fizetések. A szlovákok 28, a csehek 25, a lengyelek 39 százalékkal keresnek többet, mint a győriek. Mindeközben az Audi Hungaria Zrt. bérhatékonysági mutatója kimagasló a többiekéihez képest.

A FAZ beszámolója arra is emlékeztet: a munkabeszüntetés a győri üzemben nem egyedi eset az Audit tulajdonló Volkswagen-konszernnél. Tavaly egy másik leányvállalat, a Skoda csehországi üzemeiben 15 százalékos béremelést követeltek és határozatlan idejű munkabeszüntetéssel fenyegettek a munkavállalók. A kompromisszum végül 12 százalékos emelés és minden munkavállaló számára egyszeri 2600 eurós prémium lett. A munkabéke azonban nem tartott sokáig: a megállapodás idén márciusban lejár; a dolgozók most magasabb béren kívüli juttatásokat akarnak. (Nem véletlen, hogy a Skoda Mladá Boleslavi telephelyének szakszervezeti vezetői szintén a szolidaritásukról biztosították a figyelmeztető sztrájk kapcsán a győri dolgozókat.)

A FAZ szerint a kelet-közép-európai munkavállalók jó alkupozícióban vannak: magas a termelékenység és a régión belül már alig van lehetőség áthelyezni a gyártást, mert egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni. Emlékeztetnek ugyanakkor arra: Magyarország az elmúlt években a kedvező földrajzi fekvés, a kiváló infrastruktúra és a képzett munkaerő mellett azért lett közkedvelt a német autógyártók körében, mert a nyugat-európai, de részben régiós összehasonlításban is még mindig alacsonyak bérköltségek. (A Német-Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara bértanulmánya szerint az átlagos munkaóraköltség Magyarországon 9, Németországban 34 euró).

Háttérbeszélgetéseink alapján az Audi cégcsoportnál tarthatnak attól, hogy a közép-európai leányvállalatoknál a győriek követeléseinek teljesítésével elindul egyfajta lavina, ám ezzel együtt sem világos, miért állt bele az Audi vezetése ennyire keményen a „bércsatába” (az Audi Hungaria Zrt. az MTI érdeklődésére annyit közölt: a vállalat tudomásul vette a sztrájk tényét.) A győri egység ugyanis még a 18 százalékos béremeléssel is a legolcsóbb leányvállalata lenne a cégcsoportnak.