A német sajtóban is téma az Audi-sztrájk

Publikálás dátuma
2019.01.23. 19:17

Fotó: CHRISTOF STACHE / AFP
Egyhetes sztrájkba kezdenek csütörtök reggel az Audi munkavállalói, miután továbbra sem sikerült megegyezniük a cégvezetéssel az idei béremelésről.
A vasutas sztrájkok óta nem látott hosszúságú, egyhetes sztrájkot hirdetett az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) – jelentette be szerda délután a szakszervezet elnöksége. A munkabeszüntetés csütörtökön reggel 6 órakor kezdődik, és január 31-én reggel 6 óráig tart az Audi győri gyárában, hacsak addig nem áll elő a munkáltató egy elfogadható ajánlattal. A szakszervezet a 168 órás leállás alatt is folytatja az egyeztetést a munkaadóval – mondta lapunknak Németh Sándor, az AHFSZ elnöke. A sztrájk a gyár teljes területére vonatkozik, ami azt jelenti, hogy teljesen leállhat a termelés az Audi győri telephelyén. A munkavállalók számára egy több napos, 168 órás sztrájk bérkiesést jelent, ezért a 24 óránál hosszabban sztrájkoló szakszervezeti tagok sztrájksegélyt igényelhetnek majd az AHFSZ-nél. Úgy tudjuk: a dolgozók pozitívan állnak a munkabeszüntetéshez, és körükben nagy a sztrájk támogatottsága. A főpróba egyébként már megvolt: múlt pénteken az audis dolgozók két órás figyelmeztető sztrájkot tartottak, amelyben lényegében a délelőttös műszakra beosztott összes munkavállaló részt vett. A tiltakozás oka, hogy a szakszervezet és a vállalat vezetése hónapok óta nem tud megállapodni az idei évre vonatkozó béremelésről. Az AHFSZ - a cégcsoport többi kelet-európai leányvállalatainál fizetett magasabb bérekre is hivatkozva - ragaszkodik a 18 százalékos, de minimum 75 ezer forintos béremelési követeléshez. Továbbá - az adóemeléseket kompenzálandó - a cafeteriakeretet is növelni szeretnék. A cégvezetés viszont nem mozdul el a két évre vonatkozó 10+10 százalékos bérfejlesztési ajánlatától. Ezt a szakszervezet az elmúlt héten többször is visszautasította, míg végül kedden éjfélkor lejárt a törvényben előírt egyeztetési határidő. - Érthetetlen, hogy a nagy létszámú figyelmeztető sztrájk után miért vállal szükségtelen konfrontációt az Audi – írta közösségi oldalán az események kapcsán még kedden a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall wolfsburgi szervezete. Az IG Metall egyébként komolyan nyomon követi a magyar szakszervezetek akcióit, honlapjukon hosszú cikket közöltek a rabszolgatörvényről, valamint az az elleni megmozdulásokról. Korábban közleményben támogatták a győri audis munkavállalók sztrájkját, mondván: nemzetközi vállalattal szemben csak nemzetközi összefogással lehet eredményeket elérni. Ez lassan körvonalazódni is látszik: az AHFSZ szolidaritási nyilatkozatokat kapott most is a wolfsburgi, az ingolstadti, a bolognai, a szlovák, a cseh és a lengyel gyárak érdekképviseleteitől. A magyarországi autóipari történésekkel a német gazdasági sajtó is foglalkozik már. Az azuzlet.hu gazdasági magazin szemléje szerint például a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) azt a kérdést tette fel cikkében: Kelet-Közép-Európa már nem olcsó összeszerelő-üzem? A német autóipar számára Magyarországon eddig ideálisak voltak a feltételek: olcsó és jól képzett munkaerő, kiváló infrastruktúra. A magyar dolgozók most azonban követelésekkel álltak elő – írja a lap. Emlékeztetnek: a magyar audis dolgozóknak különösen nem tetszik, hogy nem csupán Németországban keresnek a konszern dolgozói jóval többet, hanem még Szlovákiában is. A Népszava is megírta: bár a győri audis munkavállalók hazai viszonylatban nem keresnek rosszul - az itt dolgozók havi bruttó 444 ezer forintos átlagbére az országos átlagbér másfélszeresére rúg -, a cégcsoport más közép-európai gyáraiban jóval magasabbak a fizetések. A szlovákok 28, a csehek 25, a lengyelek 39 százalékkal keresnek többet, mint a győriek. Mindeközben az Audi Hungaria Zrt. bérhatékonysági mutatója kimagasló a többiekéihez képest. A FAZ beszámolója arra is emlékeztet: a munkabeszüntetés a győri üzemben nem egyedi eset az Audit tulajdonló Volkswagen-konszernnél. Tavaly egy másik leányvállalat, a Skoda csehországi üzemeiben 15 százalékos béremelést követeltek és határozatlan idejű munkabeszüntetéssel fenyegettek a munkavállalók. A kompromisszum végül 12 százalékos emelés és minden munkavállaló számára egyszeri 2600 eurós prémium lett. A munkabéke azonban nem tartott sokáig: a megállapodás idén márciusban lejár; a dolgozók most magasabb béren kívüli juttatásokat akarnak. (Nem véletlen, hogy a Skoda Mladá Boleslavi telephelyének szakszervezeti vezetői szintén a szolidaritásukról biztosították a figyelmeztető sztrájk kapcsán a győri dolgozókat.) A FAZ szerint a kelet-közép-európai munkavállalók jó alkupozícióban vannak: magas a termelékenység és a régión belül már alig van lehetőség áthelyezni a gyártást, mert egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni. Emlékeztetnek ugyanakkor arra:  Magyarország az elmúlt években kedvező földrajzi fekvés, a kiváló infrastruktúra és a képzett munkaerő mellett azért lett közkedvelt a német autógyártók körében, mert a nyugat-európai, de részben régiós összehasonlításban is még mindig alacsonyak bérköltségek. (A Német-Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara bértanulmánya szerint az átlagos munkaóraköltség Magyarországon 9, Németországban 34 euró). Háttérbeszélgetéseink alapján az Audi cégcsoportnál tarthatnak attól, hogy a közép-európai leányvállalatoknál a győriek követeléseinek teljesítésével elindul egyfajta lavina, ám ezzel együtt sem világos, miért állt bele az Audi vezetése ennyire keményen a „bércsatába” (az Audi Hungaria Zrt. az MTI érdeklődésére annyit közölt: a vállalat tudomásul vette a sztrájk tényét.) A győri egység ugyanis még a 18 százalékos béremeléssel is a legolcsóbb leányvállalata lenne a cégcsoportnak.      
Szerző

A Penny Marketben már lehet heti hat napot dolgozni

Publikálás dátuma
2019.01.23. 13:24
Illusztráció
Fotó: Népszava
Nem emelik a kollektív szerződésben foglalt túlmunkakeretet, de lehetővé teszik, hogy aki szeretne, rogyásig dolgozhasson náluk.
A Penny Market Kft. megállapodott a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével, valamint a Penny Market Kft. Üzemi Tanácsával az úgynevezett rabszolgatörvény kapcsán, melynek értelmében a cég a Kollektív szerződésben meghatározott évi túlmunkakeret mértékét nem emeli - írja a Protfolio.hu. A cég azonban közölte:
"azok számára, akik élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, a cég lehetővé teszi a fentieknél magasabb, évente akár 400 óra túlmunkát".

Korábban több cég - köztük a Spar, a Tesco és a MediaMarkt - jelezte, hogy nem vezetik be a 400 óra túlórát. Az ellenzéki képviselők pedig olyan nagy állami vállalatokkal egyeznek meg sorban arról, hogy nem alkalmazzák a túlóratörvény adta lehetőségeket munkavállalóikkal szemben, mint a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta vagy a MÁV.
Több mint háromszorosára nőtt a túlóráztatással kapcsolatos jogsértések száma tavaly, pedig ezeket az ellenőrök szerint is nehéz tetten érni. Elsősorban a munkaerőhiánnyal küzdő helyeken lehet arra esély, hogy az emberek kihasználják az alkupozíciójukat, és visszautasítsák a rabszolgatörvény adta "lehetőségeket" az elemzők szerint. A fővárosban és vonzáskörzetében a több munkalehetőség miatt lehet lehetőség a munkáltatói kényszer visszautasítására. Ám a többi városban nagyobb valószínűséggel használják majd ki a munkavállalók kiszolgáltatottságát. Vagyis azt, hogy a dolgozó nem nagyon mondhat nemet semmire, hiszen elbocsátása esetén csak kis eséllyel találna máshol munkát.
Szerző
Frissítve: 2019.01.23. 13:32

318,19 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.23. 08:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon szerda reggel: az euróhoz, a svájci frankhoz és a japán jenhez képest erősödött, de a dollárral szemben kissé gyengült.
Az euró 318,19 forinton forgott reggel hét órakor, 11 fillérrel esett a közös európai pénz árfolyama a kedd este hét órakor jegyzett 318,30 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 279,89 forintról 279,94 forintra erősödött, míg a svájci franké 280,89 forintról 280,64 forintra gyengült.
A jent 2,5529 forinton jegyezték, szemben a kedd esti 2,5640 forinttal.
Az euró 1,1367 dolláron forgott, 0,04 százalékkal gyengült az árfolyama a kedd esti 1,1371 dollárhoz képest.
A svájci frankhoz képest napi szinten 0,11 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1337 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9974 frankot kértek, 0,05 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,26 százalékkal drágult a dollár, szerda reggel 109,64 jent ért.
Szerző