Az "évfordulón" indulhat újra a Magyar Nemzet

Publikálás dátuma
2019.01.24. 06:40

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A következő hónapokban újraindulhat a visszafideszesített Magyar Nemzet, megszűnne a Magyar Idők.
- Ha tíz különböző koncepciót nem láttam arról, hogyan is fogunk majd működni, egyet sem - mondta a Népszavának a múlt év végén a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba (KESMA) szervezett médiumok egyikének a vezetője. Szavai jól érzékeltetik azt a helyzetet, amiről korábban lapunk is írt már: hiába az egyesítés, a médiabirodalom működésének finomhangolása a vártnál nehezebb és hosszadalmasabb folyamatnak bizonyult. Emiatt még maguk az érintettek sem tudnak sokat arról, mennyiben változik majd a munkájuk. A tisztánlátást nem segítette az alapítvány kuratóriumi elnökének, Varga István volt Fideszes képviselőnek kijelentése sem, aki a KESMA működéséről például csak annyit mondott a 24.hu-nak adott interjúban, hogy a „józan ész” mentén üzemeltetik majd.
Ennél sokkal konkrétabb változás, hogy - lapunk több egymástól független forrásból származó információi szerint - már eldöntött tény a Magyar Idők megszüntetése és helyette a Magyar Nemzet újraindítása. Egyelőre két időpontot említettek az indulásra: február 6-át, a „G-nap” évfordulóját, valamint március 15-ét. (Igaz, ez technikailag okozna nehézségeket, mivel munkaszüneti nap, így nem lenne könnyű a lapot terjeszteni.) Sokak szerint február 6-i dátumnak szimbolikus üzenete lenne. - Érzelmi okai lennének a miniszterelnök részéről, ha Simicska pálfordulásának napján indulna újra a Magyar Nemzet - fogalmazott egy kormányzati szereplő a Népszavának. Egy másik forrásunk csak annyit mondott, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem szeretné a február 6-i indulást. Ugyanakkor egyelőre technikai nehézségek is akadnak. A Magyar Idők szerkesztősége például nem vethető be egy az egyben a Magyar Nemzet készítésére, legalábbis kiegészítésre szorul. Az újraindított orgánum nem lenne a kormánypropaganda "bunkósbotja", inkább a Mandiner “tálalási módja” jellemezné.
A Közép-európai Sajtó és Média Alapítványba ugyan nem olvadt be a TV2, de sokan azt valószínűsítik, hogy Andy Vajna halála utána csatorna is Liszkay Gábor irányítása alá kerül.  Mint azt a Népszava tavaly nyáron elsőként megírta, Orbán Viktor elégedetlen volt a TV2 működésével. A csatornának hiába adtak évek óta milliárdos nagyságrendű állami hirdetést, a tévét működtető cég masszívan veszteséges volt, egyes forrásaink szerint azért, mert a nagy rivális RTL Klubhoz képest sokkal drágábban működött.
Az mindenesetre biztos, hogy a vasárnap elhunyt filmügyi biztos tavaly novemberben kiszállt az egyik legfontosabb cégéből, az AV Investments Befektetési Kft.-ből, amely alá egyebek mellett Nobu éttermet üzemeltető Buno, valamint a TV2-nek műsorokat gyártó IKO Holding tartozott. Az Átlátszó cikke szerint a vállalatban Vajna volt a többségi tulajdonos, a kisebbségi pedig a Cinergi nevű, Delaware-ben bejegyzett cég. Ősz óta azonban már a Cinergi az egyedüli tulajdonos.

Aknamezőre küldik az érdekvédőket

Publikálás dátuma
2019.01.24. 06:00

Fotó: Népszava
Papíron szabadon működhetnek a szakszervezetek a kormány hivatalaiban, de sokfelé megpróbálják ellehetetleníteni a szervezkedőket.
A kormány szabályos csapdákat helyezett el a hivatalokban működő érdekképviseletek tevékenységét szabályozó törvényekben – jelentette ki a Népszavának a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnökségi tagja és adatvédelmi tisztviselője. A jogi végzettségű Marosi János kiemelte: a januártól hatályba lépett, érdemi egyeztetés nélkül megszövegezett kormányzati igazgatásról szóló jogszabály érdekvédelmi fejezete például azzal kezdődik, hogy a „kormányzati igazgatási szerv nem követelheti, hogy a kormánytisztviselő szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék”, majd pár bekezdéssel később leszögezi, hogy „a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselők illetményéből a szakszervezeti tagdíjat az erre vonatkozó megállapodás esetén vonja le”. A tagdíjfizetési kérelmen persze ott van a dolgozó összes adata, ráadásul oda kell menni a főnökhöz is aláíratni a papírt, amit nem mindenki mer felvállalni. A jogász szerint ebben az ellentmondásos formában a szöveg a nemzetközi jogba és az Alaptörvénybe is ütközik. Utóbbi kimondja, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, de mellette azt is, hogy „szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek”. A valóság azonban más. Somogyi Ilona, aki tavaly nyáron megalakította az MKKSZ Kincstári NYUFIG alapszervezetét, szeptember óta nyugdíjasként vezeti a csoportot. 
Ha nem ezt a lehetőséget választja, megvonták volna osztályvezetői kinevezését és havi százezer forinttal kevesebbért szakreferens lehetett volna a nyugdíjfolyósító egy másik osztályán.

Felettesei nem is titkolták, hogy érdekvédelmi mozgolódása nem tetszett nekik. Most hiába van megbízólevele az MKKSZ-től, amivel mindenhová beléphetne az erre vonatkozó jogszabály alapján, ahol szakszervezetének legalább egy tagja dolgozik, a NYUFIG Váci úti irodaházába nem engedik be. A Magyar Államkincstár (MÁK) megtagadja a tagdíjak levonását is, pedig minden alapszervezeti tag adataival és aláírásával megküldték a listát a bérszámfejtési főosztály vezetőjének. A szakszervezet kénytelen volt maga összeállítani az egyéni tagdíjfizetési megállapodásokhoz szükséges nyomtatványt, mert ilyennel állítólag a Kincstár nem rendelkezik, ami azért meglepő, mert így vélhetően a nyugdíjfolyósítónál régóta működő másik – dolgozói vélemények szerint a vezetéssel az indokoltnál szorosabban együttműködő - szakszervezet tagjainak sincs ilyen egyénre szabott megállapodásuk. Csak épp a mérce nem egyenlő. Az MKKSZ budapesti titkáraként dolgozó Marosi János lapunknak visszaidézte, hogy az egyéni megállapodási kényszer 2012-es bevezetése után háromezer tagot vesztettek, mert az emberek nem akarják, hogy a munkahelyi vezetőik megtudják a szakszervezeti tagságukat. Somogyi Ilona esete mutatja: teljes joggal. Az utóbbi években olyan általánossá vált a félelem, hogy külön egyedi tagdíjfizetői csoportot kellett létrehozni a szakszervezetnél. Az alapszervezeti titkár kirúgásának fényében pedig semmi jelentősége nincs a legfrissebb Fidesz jogszabályoknak sem, hiszen a kormányzati igazgatásról szóló törvény most is kimondja: „szakszervezethez tartozása, vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a kormánytisztviselő szolgálati jogviszonyát megszüntetni.” Külön gond, hogy a Kincstár az MKKSZ vezetésével sem áll szóba, nem válaszol leveleikre, pedig az új adatvédelmi szabályok miatt a két szervezet közötti külön megállapodást is meg kell újítani.   

Adatvédelmi bukfencek

A tavaly május végén hatályba lépett új európai adatvédelmi rendelet (GDPR) alapján minden munkahelyen figyelembe kellene venni, hogy a tagjaira vonatkozó adatok tulajdonosa a szakszervezet, a munkahely, jelen esetben a MÁK csak adatfeldolgozónak számít, amelynek teljesítenie kellene az adatgazda (adatkezelő) kéréseit. A kérdés azért nagyon fontos, mert az uniós szabályozás szerint a szakszervezeti tagság ma már ugyanolyan érzékeny személyes adatnak számít, mint az egészséggel, gyógykezelésekkel kapcsolatos adatok. Azok védelmére milliárdokat áldozott az állam, az érdekvédelmi adatokkal azonban a jelek szerint nem is foglalkoznak.  

Bayer Zsolt előadásának szervezői listát vezettek a nemkívánatos személyekről

Publikálás dátuma
2019.01.23. 21:46

Fotó: Mónus Márton / MTI
A publicista a főváros XV. kerületének egyik iskolájában tartott előadást, a rendezők pedig igyekeztek tenni arról, hogy ne legyenek "zavaró tényezők." Nem jött össze nekik.
Bayer Zsolt szerda este tartott előadást „Az Európa-eszme egykor és ma” címmel a XV. kerületi Hubay Zeneiskolában, és ahogy arra számítani lehetett, többen is megzavarták az eseményt - tudósít az eseményről a Mérce. Az ismert jobboldali véleményvezér arról beszélt, hogyan jutott el az Európa-eszme az identitásvesztésig és az önfeladásig.

A szervezők sejtették, hogy nem minden érdeklődő Bayer eszmefuttatásaira lesz majd kíváncsi, így a rendzavarók kiszűrésére már jó előre felkészültek. A helyszíni beszámolók szerint mindenkinek regisztrálnia kellett a bejutás előtt, és a szervezőknél volt egy lista is, amin azok szerepeltek, akiket nem szívesen láttak az előadáson, őket be sem engedték.
A listán egyébként Nagy Blanka neve is szerepelt,

aki persze nem jelent meg.

Az előadás alatt az épületen kívül is demonstráltak, míg odabent többször megzavarták a publicista előadását. Röviddel azután, hogy Bayer belefogott mondandójába, a Momentum ifjúsági tagozatának 10-12 tagja felállt és Soros Györgyöt ábrázoló maszkban Bayer Zsolt elé vonult, hogy egy adag szappant és szivacsot adjon át neki.
Bayer Zsolt szimpatizánsa "leleplezi" a Soros-maszkos tüntetőt
Fotó: Mónus Márton / MTI

Miután a biztonsági őrök kivezették őket, Nagy Károly, a Momentum TizenX elnöke, aki valószínűleg rajta lehetett a "rossz listán", mert már az előadásra sem engedtek be, a Mércének elmondta, hogy azért akarták a tisztálkodási eszközöket átadni Bayer Zsoltnak, mert szeretnék, ha kimosná a száját azok után, amit többek között Nagy Blankára mondott. Később az Európai Baloldal Táncsics alapszervezetének az aktivistái szakították meg ismét Bayert „Szabadság, egyenlőség, testvériség” felkiáltással, majd ők is kivonultak. Az egyik aktivista a Mércének elmondta, hogy az akció során felhívták Bayer Zsolt figyelmét arra, hogy „itt vannak a büdös proletárjaid”, arra utalva, hogy korábban Bayer „szerencsétlen, kretén, barom, állat, ócska, nyomorult, rohadt kis prolinak” nevezte Nagy Blankát, a 18 éves gimnazistalányt.
Szerző
Frissítve: 2019.01.23. 21:57