Kiderült: 64 munkatársát küldi el az ELTE

Publikálás dátuma
2019.01.24. 11:18

Fotó: Shutterstock
Összesen 64 oktató és oktatástámogató munkatársától válik meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) – derült ki az intézmény lapunk megkeresésére küldött tájékoztatásából.
Mint írták, a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karon történő létszám-racionalizálásról január 22-én születtek meg a közös rektori-kancellári utasítások, az érintett karok vezetésével történt egyeztetések alapján. „Ezek szerint a Bölcsészettudományi Karon a már korábban elért nyugdíjkorhatárra tekintettel 23 fő, a létszámcsökkentés keretében pedig 11 fő (oktatók és oktatástámogatók) jogviszonya szűnik meg. A Természettudományi Kar esetében a már elért nyugdíjkorhatárra tekintettel 20 fő, a létszámcsökkentés keretében pedig 10 fő munkaviszonya szűnik meg” – írták.    Hétfőn az Oktatói Hálózat (OHA) jelentette be: a tavaly novemberben napvilágra került pénzügyi válsághelyzet következtében létszámleépítés kezdődött a két említett karon, ahol az oktatók száma 50-70 fővel csökkenhet. Az OHA szerint kapacitáscsökkentés a két kar mérhető oktatási és kutatási teljesítményét tekintve indokolatlan és káros, több tanszék és képzési program felszámolásához vezet. Az ELTE hétfői közleményében konkrétan nem cáfolta az egyetemi oktatókat tömörítő szervezet állításait, ám azt tagadták, hogy „válsághelyzet” lenne a karokon. „Minden valóságalapot nélkülöz, hogy a bekövetkező létszám-racionalizálás miatt tanszékek vagy képzési programok szűnnének meg. Ezzel szemben a valóság az, hogy az ELTE, és ezen belül a két érintett kar képzési portfóliója folyamatosan bővül” – írták lapunknak küldött válaszukban. Hangsúlyozták: az egyetem vezetése nem támogat olyan lépéseket, amelyek az oktatás minőségének romlásához vezetnének. Arra a kérdésünkre, ha valóban nincs pénzügyi válsághelyzet, miért kell a két karnak idén 250 millió forintos megtakarítást végrehajtania, úgy feletek: „a megtakarítást és a nyugdíjazásokat, valamint a karok oktatói létszámához viszonyítva csekély számú létszámcsökkentést a Szenátus írta elő, mivel a két kar évek óta évi milliárdos nagyságrendű belső hiányt halmozott fel. Ezt a hiányt más, kiegyensúlyozottan gazdálkodó karok bevételéből kellett keresztfinanszírozni, ez azonban jelenlegi formájában tovább nem tartható fenn. Az intézkedéseket azért kell még januárban meghozni, hogy költségvetési hatásuk már az idei évben jelentkezhessen a karokon megtakarításként.” Az OHA szerint az egyetem most azért kényszerül létszámleépítésre, mert a kormány szisztematikusan alulfinanszírozza a felsőoktatást. „Követeljük a felsőoktatás finanszírozási rendszerének újragondolását – feltétlenül szakértők bevonásával és az érintettekkel történő érdemi egyeztetésekkel” – írták. 

Lapunk rákérdezett az ELTE-nél arra is, igaz-e, hogy a létszámleépítés mellett területátengedéssel is csökkenteniük kell a költségeiket, vagyis kiürítenek majd bizonyos irodákat, előadótermeket, amelyeket a kancellária hasznosít majd. Az egyetem válaszában megerősítette, a két karnak az általuk használt területből kell - a feladatok átszervezésével és átgondoltabb területgazdálkodással - leadni egy meghatározott részt, melyeket más, elsősorban egyetemen belüli szervezeti egységek hasznosíthatnak a jövőben. Mint közölték, az átadásra kerülő területekkel kapcsolatos tárgyalások és egyeztetések jelen pillanatban is zajlanak, a gyakorlati lépésekre az oktatási időszak zárása után kerülhet sor.
Szerző
Frissítve: 2019.01.24. 12:18

"A reakció arányban volt az akcióval" - mentegette Gulyás Gergely Bayer Zsoltot

Publikálás dátuma
2019.01.24. 10:56
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A csütörtöki Kormányinfón kiderült, Andy Vajnának a Fiumei Úti Temetőben lesz a nyughelye. Az eseményen az EU-s pénzek, a kultúr-tao, a budaörsi szeméthelyzet, az Audi-sztrájk és Nagy Blanka is szóba került.
Andy Vajna vasárnapi halála után többen találgatni kezdték, az Egyesült Államokban vagy Magyarországon temetik-e el a néhai producert. Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, a kormány saját halottjának tekinti Vajnát, temetéséről gondoskodnak, és Budapesten, a Fiumei úti temetőben lesz a végső nyughelye - tudósít a hvg.hu. A miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette, a kormány úgy gondolja, Andy Vajna tevékenységével jelentős mértékben járult hozzá a magyar filmipar nemzetközi elismeréséhez.

Gulyás Gergely más témákat is említett a sajtóeseményen, többek között elmondta, szerinte zsarolás, hogy az Európai Unió a tagállamoknak juttatandó kifizetéseket bizonyos jogállami kérdésekhez kötné. Jelezte, a javaslat úgyis elbukik majd, mert a Tanácsban egyhangú döntésre van szükség, és ezt a javaslatot, ha a többség nem, de sokan ellenzik.

Kérdésekre reagálva Gulyás bejelentette, ha a ma napvilágra jutott híreknek megfelelően Budaörs nem tudja ellátni a saját cégével a szemétszállítást, akkor majd a Katasztrófavédelem megoldja, mint Gödöllő. Az Audi-sztrájk esetében megegyezést szeretnének a dolgozók és a cég között, bár a kormány a vitában közvetlenül nem vehet részt, legfeljebb bátoríthat a megegyezésre. A bérverseny egyik következménye a kialakult bérvita - vélekedett a miniszter. Hozzátette: általános sztrájk tekintetében nincs veszély.

A kulturális TAO-ügyben a miniszterelnökséget vezető miniszter elárulta, Tarlós István budapesti főpolgármester ellenezte a kormány átalakítási terveit, ezért egyeztetések kezdődtek közte és Fekete Péter államtitkár között, amelyek napokon belül lezárulhatnak. Tarlós azt akarja Gulyás elmondása szerint, hogy több pénzt kapjanak a fővárosi fenntartású színházak, mint a TAO-rendszerben. A támogatási döntés felelőssége az Emmié, és minden előadóművész esetén meg kell vizsgálni, hogy a támogatás fenntartása indokolt-e vagy sem - válaszolta a független társaságok jövőjét firtató felvetésre.

Gulyás igyekezett rövidre zárni a Bayer Zsolt Nagy Blankának címzett szavait (" kretén, barom állat, szerencsétlen, nyomorult, ócska, rohadt, kis proli") feszegető kérdést. Mint mondta, a "reakció arányban volt az akcióval."

Szerző
Frissítve: 2019.01.24. 14:22

Közel egymilliárdba került a honvédség új mobil hangárja

Publikálás dátuma
2019.01.24. 10:37

Fotó: SAAB
A két napon belül összelegózható épületet a SAAB gyártotta le, ez volt az első ilyen megrendelésük.
Kiderült, hogy mennyiért vásárolt mobil repülőgéphangárt a Gripenjeinek a honvédség: katonai létesítményt legyártó SAAB összesen 39,09 millió svéd koronáért, azaz 933,4 millió forintért vállalta a 37 méteres, elvileg két napon belül felállítható hangár elkészítését, illetve a honvédségi alkalmazottaknak tartott kezelői tanfolyamokat – derül ki az európai közbeszerzési értesítőből, vagyis a TED-ből.
Korábban az Index írt arról, a svéd Metal Supply cikkére hivatkozva, hogy a SAAB nyerte el a speciális, bárhol felállítható hangár gyártására kiírt honvédségi pályázatot. A telepíthető hangárban egyszerre két vadászgépet tudnak szerelni vagy négyet tárolni: a gyártó honlapján található animációból az is kiderül, hogy a komplexum tulajdonképpen konténerekből, merevítőszerkezetből és a merevítőre felhúzott speciális álcaburkolatból áll: utóbbi a leírás szerint radar és hőkamera elleni védelmet biztosít, a kamuflázs pedig vizuálisan rejti el a létesítményt. 
A honvédségi tenderleírás szerint a raktár beszerzésére kiírt pályázatot nem hirdették meg az uniós közbeszerzési értesítőben – a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal szerint azért, mert a szolgáltatások teljesítését műszaki okok kizárólag egy meghatározott ajánlattevő képes teljesíteni. Arra ugyanakkor a Metal Supply is kitér, hogy a SAAB-nak ez volt az első ilyen megrendelése.
Szerző
Frissítve: 2019.01.24. 10:41