Második szakaszába lépett a Stop Soros! miatt indított kötelezettségi eljárás

Publikálás dátuma
2019.01.24. 14:56

Fotó: Draskovics Ádám
Uniós alapjogot és négy EU-s irányelvet is sért a Magyarországon elfogadott, a menekültek segítését kriminalizáló törvény - állapította meg az Európai Bizottság.
Csütörtökön a második szakaszba léptette az EB Magyarország ellen tavaly nyáron elindított kötelezettségszegési eljárást, a menedékkérők támogatásának bűncselekménnyé minősítése miatt.  
Az EU ellenőrző és végrehajtó testülete indoklásában leszögezte, hogy a magyar hatóságok nem kezelték az eljárás megindításakor felvetett aggályokat. Eszerint a Stop Soros! néven elhíresült törvénycsomag és a hozzá tartozó alkotmánymódosítás négy EU irányelvet sért és nincs összhangban az Európai Unió Alapjogi Chartájával sem. 
Magyarország két hónapot kapott, hogy elfogadható választ adjon az EB indoklással ellátott véleményére. Ha ez elmarad, az EU Bíróságán folytatódik az ügy.

A kötelezettségszegési eljárás második szakaszába léptette az EB az úgynevezett kvalifikációs irányelv végrehajtásának elmaradása miatt kezdeményezett procedúrát is. Magyarországnak 2013. december 21-ikéig kellett volna végrehajtania azokat az előírásokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a harmadik országokból érkezett állampolgárok (migránsok) nemzetközi védelemre jogosultak-e vagy sem. Az irányelv rendelkezik arról is, hogy minden tagállamban biztosítani kell ellátásuk és jogaik minimális szintjét. A jogszabály végre nem hajtása miatt 2014 óta folyik eljárás Magyarország ellen. Az EB figyelmeztette Magyarországot arra is, hogy nem zárhatja ki a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező nem EU-polgárokat az állatorvosi szakma gyakorlásának lehetőségéből. Az emiatt tavaly júniusban elindított kötelezettségszegési eljárás ugyancsak a második szakaszába lépett. 

„Nincsenek másodrendű uniós állampolgárok”

Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Ausztria ellen, amiért idén január elseje óta indexálja az országban dolgozó uniós polgárok családi ellátásait és családi adókedvezményét. A január elsején életbe lépett törvény értelmében például, ha egy Ausztriában dolgozó magyar munkavállaló gyermeke Magyarországon él, akkor az utána járó családi pótlékot és adókedvezményt a magyarországi megélhetési költségekhez igazítják, ami jóval alacsonyabb az ausztriainál. Mint Marianne Thyssen szociális ügyekért felelős biztos kifejtette: az uniós jog nem teszi lehetővé a megkülönböztetést. “Nincsenek másodrendű uniós polgárok, és nincsenek másodrendű gyermekek sem. Egyenlő munkáért, egyenlő kedvezmények járnak” — fejtette ki. Ismeretes, hogy a magyar kormány felszólította az Európai Bizottságot, kezdjen eljárást Ausztria ellen az EU jog megsértése miatt.  (Halmai Katalin) 

A magyarokat is érintő új családtámogatási törvény miatt indul uniós eljárás Ausztria ellen

Publikálás dátuma
2019.01.24. 13:51
Sebastian Kurz osztrák kormányfő
Kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria ellen csütörtökön az Európai Bizottság azon vitatott törvény miatt, amelynek értelmében másképpen számítják az országban dolgozó uniós polgárok családi ellátásait és adókedvezményeit, ha a gyerekeik külföldön élnek.
A brüsszeli testület arról számolt be, hogy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Ausztriának, s ezzel megindult az eljárás az uniós előírásokat sértő jogszabály ügyében - közölte az MTI. A közösségi jog tiltja, hogy az EU valamely országa csökkentse a joghatósága alatt biztosított személyeknek járó pénzbeli ellátásokat pusztán azért, mert ők vagy a családtagjaik másik tagállamban laknak, ahogyan az állampolgárság alapján történő megkülönböztetést is. A családi ellátások mérséklése ilyen módon nemcsak megszegi a szociális biztonságra vonatkozó uniós szabályokat, hanem sérti az egyenlő bánásmód elvét is - írták az indoklásban.
"Az Európai Unióban nincsenek másodrendű munkavállalók és gyermekek. Ha az utazó munkavállalók ugyanúgy járulnak hozzá a szociális biztonsági rendszerhez, mint a helyiek, akkor ugyanolyan ellátásokat kell kapniuk, még abban az esetben is, ha gyermekeik külföldön élnek" -

- emelte ki Marianne Thyssen foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos.

Az osztrák hatóságoknak két hónapjuk lesz válaszolni az ismertetett kifogásokra. Amennyiben nem érkezik megfelelő válasz, akkor az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Bécsnek. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy.

Január 1-jétől az Ausztriában munkát vállaló uniós polgárok nem ott élő gyermekei után a családi ellátás és a személyijövedelemadó-kedvezmény összegét az osztrák hatóságok - a munkavállaló hazájában érvényes - árszínvonal alapján állapítják meg.
Az Ausztriában dolgozó magyaroknak például csak a "rendes" családi pótlék nagyjából 56 százalékát fizetik ki a Magyarországon élő gyerekeik után.

A magyar kormány nemrég diplomáciai jegyzéket adott át az osztrák kormánynak, a múlt héten pedig Marianne Thyssenhez fordult, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást az új családtámogatási szabályozás miatt.

Épp a napokban írtuk meg, hogy december végén hivatalosan 94,458 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, az új családtámogatási törvény sokukat érinti hátrányosan.
Frissítve: 2019.01.24. 13:57

Egy másik ügyben is eljárás indult a szlovák újságíró-gyilkosság állítólagos megrendelője ellen

Publikálás dátuma
2019.01.24. 13:33

Fotó: ALEX HALADA / AFP
Alena Zs. a hírek szerint érintett lehet Bastrnák László, Ógyalla (Hurbanovo) egykori polgármesterének 2010-es meggyilkolásában.
Egy másik gyilkosság ügyében is bűnvádi eljárást indítottak a szlovák hatóságok szerdán Alena Zs. ellen, aki a tavaly februári újságíró-gyilkosság egyik gyanúsítottja, a rendőrség szerint annak közvetlen megrendelője - tette közzé az MTI a TASR szlovák hírügynökség rendőrségi információira hivatkozva. A gyilkosságban való bűnrészesség miatt csütörtökön indított eljárásnak három másik gyanúsítottja is van Alena Zs. mellett, aki a Kuciak-gyilkosság ügyében tavaly október óta vizsgálati fogságban van.

Az új bűnvádi eljárás megindítása a szlovák hatóságok tájékoztatása szerint azokkal a rendőrségi rajtaütésekkel van összefüggésben, amelyeket szerdán hajtottak végre több nyugat-szlovákiai helyszínen. Ennek során összesen hét személyt vettek őrizetbe, akiket főként súlyos erőszakos cselekmények elkövetésével gyanúsítanak. Az akcióról a rendőrség további részleteket nem közölt.

Szlovák sajtóinformációk szerint a szerdai rajtaütések Bastrnák László, Ógyalla (Hurbanovo) egykori polgármesterének meggyilkolásával lehetnek összefüggésben. Bastrnákot, aki az akkori Magyar Koalíció Pártja (ma Magyar Közösség Pártja) politikusaként volt a jelentős részben magyarok által lakott kisváros polgármestere, 2010 júliusában a háza előtt lőtték le egy vadászfegyverrel. A gyilkosság elkövetőjét elfogták, elítélték, de segítői és a gyilkosság megrendelői nem kerültek elő.

A szlovák rendőrség tavaly szeptemberben nyolc személyt vett őrizetbe Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya meggyilkolásának ügyében. Később gyilkosság elkövetésének alapos gyanúja miatt hármójuk ellen eljárást indítottak. Köztük volt a kettős gyilkosság állítólagos elkövetője, Tomás Sz., akit a pozsonyi sajtó a révkomáromi rendőrség egy volt nyomozójaként azonosított, és Alena Zs. is, akit a rendőrség a bűntény közvetlen megrendelőjének tart - a gyanú szerint 70 ezer eurót juttatott a gyilkosság végrehajtójának.

A kettős gyilkosság áldozataira tavaly február végén találtak rá a galántai járásban lévő Nagymácsédon (Veľká Mača) lévő családi házukban. A rendőrség feltételezése szerint a gyilkosság összefüggésben állt Kuciak munkájával. Az eset közfelháborodást váltott ki az országban, s heteken belül korábban sosem látott tüntetéssorozathoz, illetve mély belpolitikai válsághoz vezetett. A történések végül a kormány több tagjának távozásához, köztük Robert Fico kormányfő lemondásához és a kabinet széles körű átalakításához vezettek.