Elindulnak az EP-választásokon a francia sárgamellényesek

Publikálás dátuma
2019.01.24. 16:30

Fotó: SYLVAIN THOMAS / AFP
Önálló listát állít a francia kormány ellen két hónapja tüntető sárgamellényes mozgalom a májusi voksoláson. A közvélemény-kutatások szerint jó esélyük van képviselőket juttatni az Európai Parlamentbe.
Állampolgári Kezdeményezés Tömörülése (RIC) néven mutatták be az európai parlamenti választásokra szánt listájukat a sárgamellényesek. A névsorban egyelőre csak 10 név szerepel a szükséges 79-ből, de mint a francia hírügynökségnek a mozgalom kampányfőnöke elmondta: "már ma is könnyen ki tudnánk állítani 79 embert, de a részvételi demokráciát választottuk. Belső szavazás lesz a jelenlegi jelöltek között a többi hely kijelölésére." - tudósít a hvg.hu. A jelöltállítás minden állampolgár számára nyitott, vagyis a sárgamellényesek ezek szerint ugyanúgy pályázatot hirdetnek a képviselői helyekre, mint ahogy azt Emmanuel Macron pártja tette a 2017-es nemzetgyűlési választások előtt.

A listán jelenleg szereplő tíz jelölt 29 és 53 év közötti, vannak köztük vállalkozó, jogász, targoncavezető, háztartásbeli anya és köztisztviselő is. A listavezető Ingrid Levavasseur, egy 31 éves kétgyerekes normandiai ápolónő, aki a kezdetek óta a sárgamellényes mozgalom egyik arcának számít. Neki egy hírtelevízió állandó kommentátori posztot is ajánlott, amelyet azonban sárgamellényesektől érkező fenyegetések miatt végül nem vállalt el.

A felmérések szerint a kezdeményezés a harmadik helyen végezhet Emmanuel Macron államfő pártja és a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléstől mögött. Az Elabe közvélemény-kutatóintézet szerdán megjelent felmérése szerint ha most tartanák az EP-választásokat, a sárgamellényesek 13 százalékot érnének el, megelőzve ezzel a a jobbközép Köztársaságiakat és a radikális baloldali Lázadó Franciaországot. Múlt héten az Ipsos még csak 7,5 százalékot jelzett a mozgalomnak.

Elemzők szerint a sárgamellényes mozgalom elsősorban a radikális jobboldaltól és a szuverenistáktól vehet el szavazatokat, és annak a kormánypártnak az esélyeit javíthatja az EP-választásokon, amelynek ellenében létrejött. Fontos azonban megjegyezni, hogy a felmérések és az elemzések még azelőtt készültek, hogy a sárgamellényesek bejelentették a listaállítást, azaz csak egy lehetőséget vizsgáltak, nem pedig a - most már biztosnak látszó - RIC elnevezésű lista támogatottságát.






Szerző

Második szakaszába lépett a Stop Soros! miatt indított kötelezettségi eljárás

Publikálás dátuma
2019.01.24. 14:56

Fotó: Draskovics Ádám
Uniós alapjogot és négy EU-s irányelvet is sért a Magyarországon elfogadott, a menekültek segítését kriminalizáló törvény - állapította meg az Európai Bizottság.
Csütörtökön a második szakaszba léptette az EB Magyarország ellen tavaly nyáron elindított kötelezettségszegési eljárást, a menedékkérők támogatásának bűncselekménnyé minősítése miatt.  
Az EU ellenőrző és végrehajtó testülete indoklásában leszögezte, hogy a magyar hatóságok nem kezelték az eljárás megindításakor felvetett aggályokat. Eszerint a Stop Soros! néven elhíresült törvénycsomag és a hozzá tartozó alkotmánymódosítás négy EU irányelvet sért és nincs összhangban az Európai Unió Alapjogi Chartájával sem. 
Magyarország két hónapot kapott, hogy elfogadható választ adjon az EB indoklással ellátott véleményére. Ha ez elmarad, az EU Bíróságán folytatódik az ügy.

A kötelezettségszegési eljárás második szakaszába léptette az EB az úgynevezett kvalifikációs irányelv végrehajtásának elmaradása miatt kezdeményezett procedúrát is. Magyarországnak 2013. december 21-ikéig kellett volna végrehajtania azokat az előírásokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a harmadik országokból érkezett állampolgárok (migránsok) nemzetközi védelemre jogosultak-e vagy sem. Az irányelv rendelkezik arról is, hogy minden tagállamban biztosítani kell ellátásuk és jogaik minimális szintjét. A jogszabály végre nem hajtása miatt 2014 óta folyik eljárás Magyarország ellen. Az EB figyelmeztette Magyarországot arra is, hogy nem zárhatja ki a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező nem EU-polgárokat az állatorvosi szakma gyakorlásának lehetőségéből. Az emiatt tavaly júniusban elindított kötelezettségszegési eljárás ugyancsak a második szakaszába lépett. 

„Nincsenek másodrendű uniós állampolgárok”

Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Ausztria ellen, amiért idén január elseje óta indexálja az országban dolgozó uniós polgárok családi ellátásait és családi adókedvezményét. A január elsején életbe lépett törvény értelmében például, ha egy Ausztriában dolgozó magyar munkavállaló gyermeke Magyarországon él, akkor az utána járó családi pótlékot és adókedvezményt a magyarországi megélhetési költségekhez igazítják, ami jóval alacsonyabb az ausztriainál. Mint Marianne Thyssen szociális ügyekért felelős biztos kifejtette: az uniós jog nem teszi lehetővé a megkülönböztetést. “Nincsenek másodrendű uniós polgárok, és nincsenek másodrendű gyermekek sem. Egyenlő munkáért, egyenlő kedvezmények járnak” — fejtette ki. Ismeretes, hogy a magyar kormány felszólította az Európai Bizottságot, kezdjen eljárást Ausztria ellen az EU jog megsértése miatt.  (Halmai Katalin) 

A magyarokat is érintő új családtámogatási törvény miatt indul uniós eljárás Ausztria ellen

Publikálás dátuma
2019.01.24. 13:51
Sebastian Kurz osztrák kormányfő
Kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria ellen csütörtökön az Európai Bizottság azon vitatott törvény miatt, amelynek értelmében másképpen számítják az országban dolgozó uniós polgárok családi ellátásait és adókedvezményeit, ha a gyerekeik külföldön élnek.
A brüsszeli testület arról számolt be, hogy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Ausztriának, s ezzel megindult az eljárás az uniós előírásokat sértő jogszabály ügyében - közölte az MTI. A közösségi jog tiltja, hogy az EU valamely országa csökkentse a joghatósága alatt biztosított személyeknek járó pénzbeli ellátásokat pusztán azért, mert ők vagy a családtagjaik másik tagállamban laknak, ahogyan az állampolgárság alapján történő megkülönböztetést is. A családi ellátások mérséklése ilyen módon nemcsak megszegi a szociális biztonságra vonatkozó uniós szabályokat, hanem sérti az egyenlő bánásmód elvét is - írták az indoklásban.
"Az Európai Unióban nincsenek másodrendű munkavállalók és gyermekek. Ha az utazó munkavállalók ugyanúgy járulnak hozzá a szociális biztonsági rendszerhez, mint a helyiek, akkor ugyanolyan ellátásokat kell kapniuk, még abban az esetben is, ha gyermekeik külföldön élnek" -

- emelte ki Marianne Thyssen foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos.

Az osztrák hatóságoknak két hónapjuk lesz válaszolni az ismertetett kifogásokra. Amennyiben nem érkezik megfelelő válasz, akkor az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Bécsnek. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy.

Január 1-jétől az Ausztriában munkát vállaló uniós polgárok nem ott élő gyermekei után a családi ellátás és a személyijövedelemadó-kedvezmény összegét az osztrák hatóságok - a munkavállaló hazájában érvényes - árszínvonal alapján állapítják meg.
Az Ausztriában dolgozó magyaroknak például csak a "rendes" családi pótlék nagyjából 56 százalékát fizetik ki a Magyarországon élő gyerekeik után.

A magyar kormány nemrég diplomáciai jegyzéket adott át az osztrák kormánynak, a múlt héten pedig Marianne Thyssenhez fordult, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást az új családtámogatási szabályozás miatt.

Épp a napokban írtuk meg, hogy december végén hivatalosan 94,458 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, az új családtámogatási törvény sokukat érinti hátrányosan.
Frissítve: 2019.01.24. 13:57