Sztrájk

Feltettek egy kérdést Győrben, ami sokakat foglalkoztat, de eddig valahogy válasz nélkül maradt. Az ismét sztrájkban álló audisok arra kíváncsiak, hogy miért ér többet a környező országokban ugyanazt a munkát ugyanolyan termelékenységgel végzők munkaereje, mint a magyar munkásoké.  
A kérdést tett követte, a szimpla bértárgyalásnak indult egyezkedés immár folyamatos sztrájkba torkollott. Mint egy szellem a palackból, tört elő a követelés, hogy a győri üzemben a fizetések közelítsenek a Volkswagen-csoport régiós gyáraiban elérhető jövedelmekhez, hiszen ott 25-39 százalékkal többet visznek haza havonta. A többi igényükkel is a földön járnak a Audi Hungária Független Szakszervezet vezetői, akik hónapok óta sikertelenül tárgyalnak, így most egyhetes sztrájkkal figyelmeztetik a gyár vezetését. Szlogenjük, hogy „Egységben azt erő!” nem csak a gyáron belül érvényes. Szolidaritási nyilatkozatok érkeznek mindenfelől.
Üzent az IG Metall is, amely köztudottan a legnagyobb német fémipari szakszervezet, mondjuk az ottani Vasas. Hathatós támogatásuknak is köszönhető, hogy Győrben mernek és tudnak ilyen léptékű sztrájkot szervezni. Mintegy két éve indított oktatómunkájuk során sokan megtanulhatták, hogy a szakszervezeti lét több mint mozgalom, ugyanolyan „fegyverarzenállal” kell rendelkezni, mint a szembenálló fél. Hiszen a munkáltató normális körülmények között partner, ám ha profitot nyesegető követelésekkel találja szemben magát, igenis mindent bevet, hogy megakadályozza azok érvényesülését. Ilyen helyzetekben kellenek a képzett, tárgyalóképes vezetők, és kell egy sztrájkalap, amiből a munkát időlegesen beszüntetők kieső bérét részben kompenzálni lehet. 
Mindez Győrben együtt van. A nagy kérdés az, más munkahelyeken más szakszervezetek rendelkeznek-e ezzel a fegyverarzenállal, vagy sem. A hetek óta húzódó halovány országos sztrájkbizottság-alapítási bejelentések arra utalnak, hogy nem, vagy csak néhány területen. Máshol pedig marad a magasabb bérek utáni vágyakozás, az olcsó szolidaritás.
Szerző
Törő András
Frissítve: 2019.01.24. 17:44

180 milliárd forintból építene Kína reptéri vasutat Budapestnek

Publikálás dátuma
2019.01.24. 17:19

Fotó:
Teljes egészében kínai állami pénzből készülhetne a Magyarország vasúti fejlesztését aláaknázó, ám a fővárosnak rendkívül kényelmes beruházás.
A világ legnagyobb, kínai állami tulajdonban levő vasúti járműgyártóját, a CRRC-t is érdekli a ferihegyi gyorsvasút - derül ki egy, a hvg.hu birtokába került dokumentumból. A 2017-es keltezésű tervben az áll, hogy
a CRRC építene vasutat a Liszt Ferenc repülőtér és a Keleti pályaudvar között, és arra kéri a kormányt, hogy segítsen a szükséges engedélyek megszerzésében, és nyilvánítsa kiemelt beruházássá a projektjüket.

A dokumentum címe "Repülőtéri Gyorsvasút, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, és Budapest városközpont között létesítendő". A benne leírt nyomvonal - melyet maga a cég építene és üzemeltetne - a meglévő MÁV-vonalakkal párhuzamosan, de külön pályán haladna. A pálya egyharmada magaslaton, összesen 13 hídon menne. A városközpontot 15-18 perc alatt érnék el a vonatok, melyek csúcsidőszakban 10-12 percenként közlekednének, éjszaka pedig félóránként. A tervezett jegyár áfával 3175 forint.
A CRRC intézné a kivitelezést és az üzemeltetést, és a Bank of China lenne a finanszírozó.

A megvalósításban ennek a két kínai társaságnak a konzorciuma venne részt, a magyar állam pénzére nem tartanak igényt. 180 milliárd forintos beruházási költséggel számolnak, ami 35 év alatt térülne meg. Ezután a pálya üzemeltetését térítésmentesen a magyar állam kapná meg. A dokumentumban azt írják, hogy az uniós versenyjogi szabályok értelmében a beruházás megvalósításához nem lenne szükség közbeszerzési eljárásra.

Az ország a MÁV-féle megoldással járna jól

Az elmúlt évtizedekben számos koncepció készült a repülőtér vasúti kiszolgálására. A legelőnyösebbnek a Budapest–Cegléd vasútvonalon Pestszentlőrinc és Monor állomások közötti, a MÁV által üzemeltetett új nyomvonal kiépítése mutatkozik, mely egyúttal az országos vasúthálózat részévé válna. Egy ilyen vasúti fejlesztéssel végre nem csak Budapest, hanem az ország nagy része is gyors és kényelmes kapcsolatba kerülne a repülőtérrel a Közlekedő Tömeg Egyesület korábbi közleménye szerint. A vonal számos nagyvárost - Győrt, Székesfehérvárt, Nyíregyházát, Debrecent, Szegedet vagy Kecskemétet - az autózással versenyképes menetidővel, átszállás nélkül tenné elérhetővé. Sőt, a távolsági és nemzetközi vonatok menetidejét is meggyorsítaná és lehetővé tenné a budapesti elővárosi vonatok sűrűbb indítását is.
A hvg.hu kérdésére a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület is úgy válaszolt, ezt a megoldást látja jövedelmezőbbnek. A projektet már elő is készítették, uniós forrás bevonását is tervezték, engedélyeket is kapott, mégsem történt évek óta előrelépés - legfeljebb csak annyi, hogy a vasúti megálló helyére bejelentett parkoló építését leállították. A Budapest Airport szerint csupán egy hiányzó szakhatósági engedély miatt. A tétlenségre hivatalos indok nincs.
Ezzel szemben a kínai verzió kizárólag a reptér és a főváros kapcsolatát teremtené meg, eközben jó eséllyel ellehetetlenítve, vagy évtizedekkel késleltetve az ország vasúti hálózatának fenti módon történő fejlesztését.
Szerző

Az uniós piac megsértéséért idézték az Európai Bíróság elé Magyarországot

Publikálás dátuma
2019.01.24. 14:36

Fotó: Molnár Ádám
Az érvényes szabályozások a magyar áruk kedvéért hátrányos helyzetbe hozzák a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek importálóit, és az ezeket forgalmazó külföldi vállalkozásokat.
Keresetet indított Magyarországgal szemben az Európai Bizottság (EB) az Európai Unió Bíróságán a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmében korlátozott árrés miatt; a szabályozás az EB szerint nem egyeztethető össze az uniós joggal - közölte az uniós bizottság csütörtökön.
A magyar jog szerint a kiskereskedőknek ugyanazokat a haszonkulcsokat kell alkalmazniuk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, függetlenül a származási országuktól. Az Európai Bizottság szerint
a magyarországi szabályozás megfosztja a fogyasztókat és a vállalkozásokat attól, hogy maradéktalanul élvezhessék az egységes piac előnyeit.

Mint írták, ez a szabály sérti az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós jogot, hiszen hátrányos helyzetbe hozza, visszaszorítja az importált termékek értékesítését a hazai termékekéhez képest - egyúttal megakadályozza, hogy importáló kereskedők olcsóbb külföldi termékekkel nyerjék meg maguknak a vásárlókat. Magyarország emellett nem tesz eleget az uniós rendelet szerinti kötelezettségeinek sem, mivel a mezőgazdasági termékek esetében akadályozza a szabad árképzést és nem biztosítja a tisztességes versenyt.
Mint közölték, a főként a külföldi kiskereskedőket sújtó korlátozások bevezetése megnehezíti az érintett kereskedők számára, hogy üzleti tevékenységüket a fogyasztók igényeinek legmegfelelőbb módon folytassák. Ugyanakkor a fogyasztók szempontjából csökkenti a termékválasztékot, és mindeközben korlátozza az uniós egységes piac által a vállalkozásoknak kínált lehetőségeket.
A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság a 2017 februárjában küldött felszólító levelével megindította a kötelezettségszegési eljárását Magyarország ellen. A levelet 2018 márciusában indokolással ellátott vélemény követte, amelyben a bizottság felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a kiskereskedelmi korlátozást. Mivel a magyar hatóságok kitartottak álláspontjuk mellett, az uniós bizottság úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.