Veszélyeztetheti a tengeri élővilágot az óceáni szemétszedő háló

Publikálás dátuma
2019.01.26 11:11

Fotó: AFP/ JOSH EDELSON
A szemetet kigyűjtheti ugyan a több száz méter hosszú óceántisztító háló rendszere, az Ocean Cleanup projekt, működése közben azonban veszélyezteti tengeri élővilágot – állítják tengerbiológusok.
A tengerbiológusoknak fenntartásaik vannak az Ocean Cleanup technológiával, mert szerintük a rendszer nem nagyon számol a tengerek tetején élő ökoszisztémával, amelyre a szemétszedő hálórendszer könnyen végzetes lehet. A levegő és a víz találkozásánál ugyanis képződik egy filmszerű réteg, amelyet szakszóval neusztonnak, illetve pleusztonnak hívnak a hidrobiológusok. Előbbi a víz felszínén lévő, szabad szemmel nem látható élőlények, baktériumok, gombák, algák összessége. A pleuszton pedig az így kialakult „felületi hártyán élő, szabad szemmel látható állatok és növények összessége”. Hasonló ökoszisztéma az édesvízi életközösségekben és a tengerekben egyaránt kialakul, és fontos részét képezi az élővilágnak - írta a Qubit.
Az amerikai szakemberek aggodalmát a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetét vezető G.Tóth László is osztja. Mint a lap kérdésére elmondta, a tengerek élővilágának ilyen mértékű felborulása az édesvizek élővilágára is kihatással lehet. A vízfelszíni algák ugyan néhány hét alatt újranőhetnek a limnológus szerint, de a halak élettere a szemétkupacgyűjtő hálók miatt akár végzetesen is sérülhet. A tengerihulladék-gyűjtés hálós módszere egyébként nemcsak a vízfelszíni, hanem a tengerek mélyén élő ősi halállományt is veszélyeztetheti.   
A 17 éves, holland Boyan Slat által kidolgozott Ocean Cleanup technológia a tervei szerint öt év alatt eltüntetheti a Csendes-óceánban lévő szemét felét. A rendszert üzemeltető amerikai alapítvány azt reméli, hogy a szemétszedő háló segítségével 2050-re megtisztíthatók a világtengerek. A módszer szerint a csőelemekkel határolt szemétszedő háló sodródik az áramlatokkal, és várja, hogy a szemét beleakadjon. Miután a szeméthalom nagy része a felszín alatt, a háló pedig a víz tetején lebeg, gyorsabban sodródik, mint a hulladék, ami így bele tud akadni.
A műanyagszemét öt hatalmas halomban örvénylik a tengerek belsejében. A legnagyobb hulladéksziget Kalifornia és a Hawaii-szigetek között található. Ha a szemét bekerül egy ilyen hulladékörvénybe, nincs esélye kijönni, „csatlakozik”. Ennek felszámolására vetne be 50 speciális hálót az Ocean Cleanup. Ugyan a próbaként kivetetett hálót nemrég vontatták vissza a hawaii partokhoz, mert a rendszerrel technikai problémák adódtak.
Frissítve: 2019.01.26 11:11

Kacsát költött ki egy bagoly Floridában

Publikálás dátuma
2019.04.19 10:10

Fotó: Facebook/Laurie Wolf/ Laurie Wolf
Bagolyfióka helyett kiskacsa kandikált ki egy floridai ház mesterséges fészkéből. A karolinai récék fészekparaziták, azaz nem csak a saját fészkükbe tesznek tojásokat.
A kis szőrös madár láttán Laurie Wolf azt gondolta, kikelt annak a lármás füleskuviknak az első tojása, amely egy hónappal korábban költözött be floridai házuk mesterséges fészkébe. Sötétedéskor azonban kiderült, az új lakó nem bagoly, hanem egy sárga-fekete kiskacsa – írta a National Geographic alapján a Sokszínű Vidék.
Mivel a nő aggódott, hogy a bagoly megeszi majd a kiskacsát, egy ragadozómadár-szakértőhöz fordult, aki megerősítette, az állat veszélyben lehet. A házaspár meg akarta fogni a kiskacsát, hogy egy állatvédő szervezethez vigye, de az ijedtében elrepült a közeli tóhoz repült, és azóta nem látták. 
Azt már tudományosan is bizonyították, hogy a karolinai récék (vagy más néven kisasszonyrécék) ha kell, megférnek a lármás füleskuvikkal, Christian Artuso kutató 2005-ben azt figyelte meg, hogy egy bagoly három kiskacsát is kiköltött.
A kisasszonyrécék fészek- vagy költésparazitiák, ez azt jelenti, hogy a szülő egy-két tojást más fészkébe pottyant. Több olyan esetet is dokumentáltak már, amikor ragadozómadarak költötték ki vízimadarak tojásait. Volt, hogy egy tarka vércse egy fehérfejű kercerécéről gondoskodott, és hogy egy halászsas segítette elő egy kanadai lúd világra jöttét.
Az azonban kérdés, hogy a nőstény bagolynak hogyan nem tűnt fel, hogy rossz, azaz oválisabb és dupla akkora tojáson ül, mint szokott. Artuso szerint lehetetlen megmondani, hogy mi járhat a vadon élő bagoly fejében, de egy evolúciós jelenség állhat a háttérben.
Frissítve: 2019.04.19 10:10

Majombébik születtek a pécsi állatkertben

Publikálás dátuma
2019.04.18 17:25
Szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops)
Fotó: Pécsi Állatkert és Akvárium Terrárium
Szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops) és zászlós farkú kolobusz (Colobus guereza) született a pécsi állatkertben - tájékoztatott a majomkölykök érkezésről az intézmény.
A Dumbó nevű hím szavannacerkóf április 11-én látta meg a napvilágot. A gondozók nem számítottak az új jövevényre, mivel a Dumbót megelőző cerkófkölyök tavaly augusztus végén - több mint 10 éves szünet után - született meg a pécsi vadasparkban. Mivel a szavannacerkófoknál a vemhességi idő 5 és 6 hónap között változik, a két kölyök születése között a biológiailag lehetséges legrövidebb idő telt el. A kis hím szépen cseperedik, egyre gyakrabban játszik a csapat felnőtt tagjaival. Az állatkert szavannacerkóf-állományát a szülőpáron és a két kölykön kívül egy idősebb nőstény alkotja.
A zászlós farkú kolobuszok, más néven gerezák kölyke a kis cerkóf után mindössze két nappal, április 13-án jött világra. Érkezésével héttagúra bővült a pécsi gerezacsapat, amely egy szülőpárból, a szülők négy kölykéből és egy fiatal, idegen vérvonalú hímből áll. A cerkófhoz hasonlóan a kis gereza is egészséges; az újszülött a fekete-fehér bundájú felnőttekkel ellentétben hófehér szőrű; körülbelül három hónapos korában ölti majd fel a kifejlett állatokra jellemző mintázatot.
A kölyök születése szakmailag is fontos esemény, mivel a zászlós farkú kolobusz védett majomfaj, az európai állatkertek összehangoltan, az Európai Törzskönyvi Program (ESB) keretein belül tartják és tenyésztik.
A közlemény arról is tájékoztat, Vadim, a közelmúltban érkezett rozsomák egyre aktívabb új otthonában. Idén először a hosszú hétvégén nyílik meg a gyűrűsfarkú makik kifutója a látogatók előtt.
Szerző