Veszélyeztetheti a tengeri élővilágot az óceáni szemétszedő háló

Publikálás dátuma
2019.01.26 11:11

Fotó: AFP/ JOSH EDELSON
A szemetet kigyűjtheti ugyan a több száz méter hosszú óceántisztító háló rendszere, az Ocean Cleanup projekt, működése közben azonban veszélyezteti tengeri élővilágot – állítják tengerbiológusok.
A tengerbiológusoknak fenntartásaik vannak az Ocean Cleanup technológiával, mert szerintük a rendszer nem nagyon számol a tengerek tetején élő ökoszisztémával, amelyre a szemétszedő hálórendszer könnyen végzetes lehet. A levegő és a víz találkozásánál ugyanis képződik egy filmszerű réteg, amelyet szakszóval neusztonnak, illetve pleusztonnak hívnak a hidrobiológusok. Előbbi a víz felszínén lévő, szabad szemmel nem látható élőlények, baktériumok, gombák, algák összessége. A pleuszton pedig az így kialakult „felületi hártyán élő, szabad szemmel látható állatok és növények összessége”. Hasonló ökoszisztéma az édesvízi életközösségekben és a tengerekben egyaránt kialakul, és fontos részét képezi az élővilágnak - írta a Qubit.
Az amerikai szakemberek aggodalmát a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetét vezető G.Tóth László is osztja. Mint a lap kérdésére elmondta, a tengerek élővilágának ilyen mértékű felborulása az édesvizek élővilágára is kihatással lehet. A vízfelszíni algák ugyan néhány hét alatt újranőhetnek a limnológus szerint, de a halak élettere a szemétkupacgyűjtő hálók miatt akár végzetesen is sérülhet. A tengerihulladék-gyűjtés hálós módszere egyébként nemcsak a vízfelszíni, hanem a tengerek mélyén élő ősi halállományt is veszélyeztetheti.   
A 17 éves, holland Boyan Slat által kidolgozott Ocean Cleanup technológia a tervei szerint öt év alatt eltüntetheti a Csendes-óceánban lévő szemét felét. A rendszert üzemeltető amerikai alapítvány azt reméli, hogy a szemétszedő háló segítségével 2050-re megtisztíthatók a világtengerek. A módszer szerint a csőelemekkel határolt szemétszedő háló sodródik az áramlatokkal, és várja, hogy a szemét beleakadjon. Miután a szeméthalom nagy része a felszín alatt, a háló pedig a víz tetején lebeg, gyorsabban sodródik, mint a hulladék, ami így bele tud akadni.
A műanyagszemét öt hatalmas halomban örvénylik a tengerek belsejében. A legnagyobb hulladéksziget Kalifornia és a Hawaii-szigetek között található. Ha a szemét bekerül egy ilyen hulladékörvénybe, nincs esélye kijönni, „csatlakozik”. Ennek felszámolására vetne be 50 speciális hálót az Ocean Cleanup. Ugyan a próbaként kivetetett hálót nemrég vontatták vissza a hawaii partokhoz, mert a rendszerrel technikai problémák adódtak.
Frissítve: 2019.01.26 11:11

Felbukkant egy 38 éve kihaltnak hitt, bulldog nagyságú méhfaj (videó)

Publikálás dátuma
2019.02.22 10:10

Fotó: AFP/ CLAY BOLT / GLOBAL WILDLIFE CONSERVATION
Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfaja Indonéziában - írja a The Guardian online kiadása.
A hüvelyujjnyi hosszúságú, szarvasbogár-állkapcsú, a háziméhnél négyszer nagyobb óriásméhet (Megachile pluto) utoljára 38 éve látták, ezért félő volt, hogy kihalt, ám az indonéziai Észak-Maluku tartományban újra felbukkant egy példány. Ausztrál és észak-amerikai biológusok egyetlen nőstény egyedet fedeztek fel egy fán lévő termeszvárban, több mint kétméteres magasságban.
"Lélegzetelállító volt megpillantani ezt a repülő bulldogot, azt sem tudtuk, él-e még belőle akár egyetlen is. Hihetetlen volt látni, milyen gyönyörű, óriási a rovar a való életben, csodálatos volt hallani hatalmas szárnyainak zümmögését, ahogy elrepült mellettem"
- idézte fel Clay Bolt rovarfotós, akinek először sikerült lefényképeznie az egyedet.
Az indonéz óriásméh, amelynek nősténye majdnem négy centméter hosszúra is megnőhet, 1858 óta ismert, Alfred Russel Wallace brit felfedező és természettudós ekkor fedezte fel az indonéziai Bacan-szigeteken, melyek a Malaku-szigetcsoporthoz tartoznak. A fajt angolul Wallace-féle óriásméhnek is hívják. Wallace "hatalmas, fekete, darázsszerű" rovarnak írta le, amelynek szája olyan, mint a szarvasbogáré. Méretei ellenére az óriásméh rejtőzködő életet él, szinte semmit sem tudni arról, hogy a most előkerült nőstény hogyan készített gyantából fészket a fán élő termeszek birodalmában.
A Wallace-óriásméh egy példánya 1981-ben került ismét a tudósok szeme elé, Adam Messer amerikai entomológus három indonéziai szigeten is megfigyelte. Látta, amint a nőstény óriási szájával gyantát és faanyagot gyűjt, hogy "termeszbiztos" fészket építsen belőle. A kutatócsoportok ezután hiába keresték, ám a frissen felfedezett nőstény példány miatt újraéledt a remény, hogy a térség erdőiben rejtőzik még a faj néhány egyede. Létét az erdőirtás fenyegeti a mezőgazdaság terjeszkedése miatt, de veszélyt jelentenek rá a gyűjtők is, akik hatalmas méreteiért vadásszák. Jelenleg semmi sem tiltja a kereskedelmét.
Szerző
Frissítve: 2019.02.22 10:10

Trump a klímaváltozás nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáltatja

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:12
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A Fehér Ház a klímaváltozás nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló bizottságot hoz létre - értesült a The New York Times című lap csütörtökön.
A lap egy február 14-i keltezésű, a Fehér Házban készült feljegyzésre hivatkozva azt írta, hogy Donald Trump elnök munkatársai már elkészítették annak az elnöki rendeletnek a vázlatát, amellyel létrehozzák a klímabizottságot. 
A testület várhatóan 12 tagú lesz és helyet kap benne William Happer, a Fehér Ház fizikus végzettségű tanácsadója, aki köztudomásúan szkeptikus azt illetően, hogy az emberi tevékenység alapvetően befolyásolná a globális felmelegedést. Happerről a The New York Times felidézi, hogy tudományos berkekben megütközést keltett, amikor többször is kifejtette, hogy az üvegházhatással járó széndioxid-kibocsátás nem hogy káros, hanem kifejezetten hasznára válik az emberiségnek. 
A The New York Times információi szerint a Fehér Ház feljegyzése kétségbe vonja azokat a tudományos és védelempolitikai elemzéseket, amelyek szerint a klímaváltozás komoly fenyegetést jelent az amerikai nemzetbiztonságra. Az elemzésekről azt állítja, hogy nem vetették alá ezeket szigorúan független és ellenvéleményeket is számításba vevő ellenőrzéseknek, illetve egyáltalán nem adnak teret az ellentétes álláspontoknak. A kongresszus 2017 végén kétpárti egyetértéssel elfogadott védelmi költségvetési törvényében egyébként a törvényhozók már rögzítették, hogy a klímaváltozás "közvetlen fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára", valamint befolyásolja "a világ azon térségeinek stabilitását is, ahol az Egyesült Államok hadserege jelen van és ahol a jövendő konfliktusok stratégiai következményekkel járnak". 
Ez a törvény - amelyet Donald Trump aláírt - előírta a védelmi minisztériumnak, hogy évente készítsen jelentést a klímaváltozás hatásairól és egyúttal arra bátorította a tárca vezetőit, hogy a leendő katonai missziók tervezésekor számoljanak ezzel a tényezővel is. Az első ilyen jelentést a Pentagon (védelmi minisztérium) januárban hozta nyilvánosságra. Ez a többi között - konkrét példákat is idézve - azt állapította meg, hogy a klímaváltozással járó áradások, szárazság, sivatagosodás és egyre gyakoribb tűzvészek közvetlenül is fenyegetik az amerikai támaszpontokat és berendezéseiket.
Szerző
Frissítve: 2019.02.21 13:11