Veszélyeztetheti a tengeri élővilágot az óceáni szemétszedő háló

Publikálás dátuma
2019.01.26. 11:11

Fotó: JOSH EDELSON / AFP
A szemetet kigyűjtheti ugyan a több száz méter hosszú óceántisztító háló rendszere, az Ocean Cleanup projekt, működése közben azonban veszélyezteti tengeri élővilágot – állítják tengerbiológusok.
A tengerbiológusoknak fenntartásaik vannak az Ocean Cleanup technológiával, mert szerintük a rendszer nem nagyon számol a tengerek tetején élő ökoszisztémával, amelyre a szemétszedő hálórendszer könnyen végzetes lehet. A levegő és a víz találkozásánál ugyanis képződik egy filmszerű réteg, amelyet szakszóval neusztonnak, illetve pleusztonnak hívnak a hidrobiológusok. Előbbi a víz felszínén lévő, szabad szemmel nem látható élőlények, baktériumok, gombák, algák összessége. A pleuszton pedig az így kialakult „felületi hártyán élő, szabad szemmel látható állatok és növények összessége”. Hasonló ökoszisztéma az édesvízi életközösségekben és a tengerekben egyaránt kialakul, és fontos részét képezi az élővilágnak - írta a Qubit.
Az amerikai szakemberek aggodalmát a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetét vezető G.Tóth László is osztja. Mint a lap kérdésére elmondta, a tengerek élővilágának ilyen mértékű felborulása az édesvizek élővilágára is kihatással lehet. A vízfelszíni algák ugyan néhány hét alatt újranőhetnek a limnológus szerint, de a halak élettere a szemétkupacgyűjtő hálók miatt akár végzetesen is sérülhet. A tengerihulladék-gyűjtés hálós módszere egyébként nemcsak a vízfelszíni, hanem a tengerek mélyén élő ősi halállományt is veszélyeztetheti.   
A 17 éves, holland Boyan Slat által kidolgozott Ocean Cleanup technológia a tervei szerint öt év alatt eltüntetheti a Csendes-óceánban lévő szemét felét. A rendszert üzemeltető amerikai alapítvány azt reméli, hogy a szemétszedő háló segítségével 2050-re megtisztíthatók a világtengerek. A módszer szerint a csőelemekkel határolt szemétszedő háló sodródik az áramlatokkal, és várja, hogy a szemét beleakadjon. Miután a szeméthalom nagy része a felszín alatt, a háló pedig a víz tetején lebeg, gyorsabban sodródik, mint a hulladék, ami így bele tud akadni.
A műanyagszemét öt hatalmas halomban örvénylik a tengerek belsejében. A legnagyobb hulladéksziget Kalifornia és a Hawaii-szigetek között található. Ha a szemét bekerül egy ilyen hulladékörvénybe, nincs esélye kijönni, „csatlakozik”. Ennek felszámolására vetne be 50 speciális hálót az Ocean Cleanup. Ugyan a próbaként kivetetett hálót nemrég vontatták vissza a hawaii partokhoz, mert a rendszerrel technikai problémák adódtak.
Szerző

Már biztos: vombat született a budapesti állatkertben (videó)

Publikálás dátuma
2019.01.26. 10:13
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Eddig még csak éjjellátó kamerával sikerült megfigyelni, de most már biztos, hogy kölyök cseperedik a nőstény vombat, Molly erszényében. A kicsi már a negyedik Budapesten született vombatkölyök - közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert.
Újabb, nemzetközi szinten is jelentős esemény történt a Fővárosi Állat- és Növénykertben: a nőstény vombat, Molly erszényében ugyanis egy kölyök cseperedik. Az apróság még tavaly ősszel született, ám mivel az ellést a legritkább esetben lehet látni, a gondozók az elmúlt hetekben az erszény egyre növekvő domborodása alapján tudták nyomon követni a kicsi gyarapodását. A napokban a vombatoknál elhelyezett éjjellátó, infravörös kamerák segítségével meg is figyelték az erszényből kikukucskáló kölyköt, akinek feje természetesen az anyaállat hátsó lábai között szokott feltűnni, minthogy a vombatok erszénye hátrafelé nyílik.   A kölyök korát az állatkerti szakemberek nagyjából fél évesre becsülik. Ennél a fajnál vemhességi idő nagyjából egy hónap, vagyis elég rövid, ahogy az erszényeseknél általában. Az aprócska újszülött szinte embriószerűen fejletlen, megszületése után fejlődése hónapokig a biztonságot nyújtó erszényben folytatódik. Közben kinő a szőre és a szeme is kinyílik, s általában hathónapos korára, de mindenképpen az ötödik hónap eltelte után végre ki is néz az erszényből. De még ezután hetek telnek el addig, amíg legalább néhány lépés erejéig kimerészkedik onnan. A vombatkölyökből most még természetesen nem sokat lehet látni, maguk a gondozók is csak a kamerák által készített felvételen tudták őt megfigyelni. A városligeti intézmény munkatársainak becslése szerint nagyjából márciusra jön el az ideje annak, amikor már a látogatók is jó eséllyel láthatják a jövevényt.    Azt természetesen még nem tudni, hogy a kölyök milyen nemű, így egyelőre nevet sem kapott még. Az állatkerti vombat tenyészpár, Molly és Wally frigyéből egyébként már korábban is születtek kölykök, a mostani kicsi a negyedik utódjuk.

Kevés állatkertben van vombat, még kevesebb helyen szaporodik

Az erszényesek közé tartozó vombatok rendkívül ritkán láthatók állatkertekben. Őshazájukon, Ausztrálián kívül a hivatalos adatok szerint jelenleg összesen 18 állatkertben tartanak vombatokat. Ezen belül a déli szőrösorrú vombatot (Lasiorhinus latifrons) 5 észak-amerikai és 1 európai, a csupaszorrú vombatot (Vombatus ursinus) pedig – ilyen van Budapesten is – 3 észak-amerikai, 2 ázsiai és 7 európai állatkertben mutatják be. Európában tehát összesen 8 olyan állatkert van, ahol a nagyközönség vombatokkal találkozhat, ám ezek az állatkertek szinte mind Európa nyugati felében, az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Németországban, illetve Dániában találhatók. Az egykori vasfüggönytől keletre eső európai országok állatkertjei közül kizárólag Budapesten tartanak vombatokat! Még ritkább, hogy a vombatok szaporodjanak is! Az ilyesmi ugyanis még az ausztráliai állatkertekben sem számít mindennapos dolognak. Ausztrálián kívül pedig mindössze 10 helyen (Antwerpen, Budapest, Chicago-Brookfiled, Duisburg, Halle, Hannover, Koppenhága, Londrina, Los Angeles, Whipsnade) születtek eddig vombatok. Az európai szaporulat több mint száz év alatt összesen 16 kölyök volt. Ebből egy Halléban (1914), egy Whipsnade-ben (1931), egy Antwerpenben (1972), négy Duisburgban (1975, 1978, 1983, 2017), szintén négy Hannoverben (1982, 1988, 1990, 1993), további négy Budapesten (2012, 2014, 2015, 2018), egy pedig Koppenhágában (2015) jött a világra. 

Vombatok Budapesten

A Fővárosi Állat- és Növénykertben több mint százesztendős múltja van a vombatok tartásának. Az első állat még 1897-ben érkezett, de a feljegyzések alapján nem állapítható meg, hogy pontosan melyik fajhoz tartozott. Az 1911-ben Budapestre került második vombatról viszont pontosan tudni lehet, hogy egy csupaszorrú vombat volt, aki Tasmania szigetéről, négy hónapos hajóút után érkezett a magyar fővárosba. A harmadik pesti vombatra az idősebb látogatók még emlékezhetnek: egy déli szőrösorrú – illetve akkoriban használatos nevén „széleshomlokú” – vombat volt, aki 1956. augusztus 22-én érkezett, és egészen 1973. január 3-ig volt látható. Ezt követően évtizedekig nélkülözni kellett a vombatokat, mígnem 2011-ben – kétéves intenzív előkészítő munka után – két csupaszorrú vombat érkezett a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Ők a most született kölyök szülei. Molly, a nőstény 2008 januárjában, a hím, Wally pedig ugyanezen év márciusában született. A nőstény Tasmánia keleti feléből, a hím pedig a sziget északi vidékéről való, de mindkettő mesterséges körülmények között született, tehát nem vadon befogott állatokról van szó. Egészen fiatalon kerültek össze a tasmániai Richmondban működő Zoodoo Wildlife Parkban, majd onnan érkeztek végül Budapestre. A száz évvel korábbi viszonyokkal ellentétben viszont nekik nem kellett hónapokig hajózniuk, hiszen légi úton sokkal gyorsabban le lehetett bonyolítani a szállítást. 
Szerző

Hírességek is tiltakoznak, hogy Japán újrakezdi a bálnavadászatot

Publikálás dátuma
2019.01.25. 14:00
Illusztráció
Fotó: Yuji Sakaguchi / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun / AFP
Környezetvédők, a szórakoztatóipar sztárjai nyílt levélben követelték Abe Sindzo japán kormányfőtől, hogy hazája másítsa meg döntését a kereskedelmi célú bálnavadászat felújításáról, mivel az "egy kegyetlen, ódon tevékenység, amelynek semmi helye a 21. században".
A levélaláírók, köztük Jane Goodall primatológus, Chris Packham természettudós, Ricky Gervais, Stephen Fry színészek és Joanna Lumley színésznő, bejelentették, hogy szombatra békés tüntetést szerveznek Japán londoni nagykövetsége elé. 
"A világ legnagyobb megdöbbenésére Japánnak szándékában áll felújítani a bálnák leölését, Nem felháborodásról szóló nyilatkozatokra van szükségünk, Japánnak ártó szankciók kellenek. Ha a megbélyegzés nem működik, gazdasági fájdalmakat kell okozni Japánnak"

- idézte a nyílt levelet a The Guardian című brit napilap honlapja.

 A japán bálnavadászok egyesülete csütörtökön jelentette be, hogy halászhajóik egy csoportja július 1-jén fut ki a tengerre, hogy 31 év után újra megkezdje a kereskedelmi célú bálnavadászatot. A Csendes-óceán partján fekvő hat város, köztük a bálna- és delfinvadászat fellegváraként elhíresült Taidzsi bálnavadászai öt hajóval közös flottát indítanak útnak július első napján, egy nappal azután, hogy a szigetország hivatalosan is kiválik a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC). A japán kormány december végén jelentette be, hogy kilép a vadászati moratóriumot elrendelő szervezetből, mert fel akarja újítani kereskedelmi célú bálnavadászatát.
 Az újonnan felálló flotta egy héten át csukabálnára vadászik a Taidzsihez közeli vizeken, Vakajama prefektúra partjainál, később Baird-féle csőröscetre és északi simabálnára Csiba prefektúra partjainál, Tokiótól keletre. Később döntik el, hogy hány bálnát ölnek le és hogyan osztoznak a zsákmányon. 1986 óta Japán 8201 csukabálnát ejtett el az antarktiszi vizeken, de az utóbbi években visszafogta magát az egyre hangosabb nemzetközi tiltakozások hatására és azért, mert csökkent Japánban a bálnahús iránti kereslet. 
Manapság a bálnahúst főleg az idősebb japánok fogyasztják nosztalgiából. Bálnavédők szerint lehetséges, hogy a bálnavadászat hosszabb távon nem bizonyul jó üzletnek, mert a fiatal japánok már nem igazán tekintenek élelemként a bálnákra.
Szerző
Frissítve: 2019.01.25. 14:19