Sztrájkhelyzet a Tesconál, a bérek kifizetése is veszélyben lehet

Publikálás dátuma
2019.01.26. 09:54
Illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Megszűnik a bérszámfejtést is végző irodaközpont, a dolgozók sztrájkbizottságot alakítanak. Eközben - munkaerőhiányra hivatkozva - sok helyen az elektronikai részlegeit is bezárja a Tesco.
Átszervezés és csoportos létszámleépítés miatt ismét sztrájkhelyzet van a Tesco áruházláncnál – értesült a Magyar Idők. A tescós alkalmazottak bérszámfejtését, a cég foglalkoztatással kapcsolatos bevallásait összeállító győri irodaközpont 40 munkatársa sztrájkbizottság alakítását jelentette be. Amennyiben a multicég nem teljesíti a követeléseiket, azonnali hatállyal leteszik a munkát, ami miatt
összeomolhat a Tesco áruházlánc 16 ezer munkavállalójának bérezési rendszere.

Az érintettek karácsony előtt tudták meg, hogy a jövőben már nincs szükség rájuk. Az áruházlánc ugyanis közép-európai piacai – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – támogatására ez év elején üzleti szolgáltatóközpontot hoz létre Budapesten. A győri irodaközpont, ami hazai vonatkozásban végezte eddig ezt a munkát, megszűnik, a csoportos létszámleépítés ennek a következménye.
"Az érintettek azért döntöttek a sztrájk mellett, mert úgy tapasztalják, hogy a munkáltató az átszervezés folyamatában nem partnerként tekint rájuk, ezért a szociális és gazdasági érdekeik csak így érvényesíthetők"

- nyilatkozta ezzel kacspolatban Bubenko Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke. Leszögezte, nem a többi dolgozót szeretnék nehéz helyzetbe hozni a lépéssel, am miatt a bérszámfejtés is elakadhat. Bubenko szerint bár azt közölte a cég, hogy az új központ munkahelyteremtéssel jár, a győri dolgozóknak nem ajánlottak fel másik hasonló munkakört. Akinek mégis, azt is alacsonyabb fizetésért foglalkoztatnák tovább, és napi sok órás ingázásra kényszerülne Pest és Győr között.
A Tesco a sztrájkkal kapcsolatban azt nyilatkozta: biztosítja a bérek kifizetését. Állítják: minden győri érintettnek felajánlották, hogy az új központban vagy a vállalat egyéb területein helyezkedjenek el.

A műszaki osztályokat is bezárják

Bezárják a műszaki osztályt kilenc Tesco-áruházban, helyükre a MediaMarkt elektronikai áruházlánc árusítóhelyei kerülnek. Az ott dolgozók feladatköre ezzel megszűnik, azonban a Tesco - mint azt a Magyar Időknek mondta - nem tart attól, hogy létszámleépítés lesz.
Összesen kilenc helyszín áruházainak elektronikai üzletága felett szerez irányítást a MediaMarkt, ezek: Budapest, Veszprém, Sopron, Baja, Esztergom, Szekszárd, Dunaújváros, Kaposvár, Tatabánya. A Gazdasági Versenyhivatal pénteken hagyta jóvá a partnerségi együttműködést. Szakszervezeti körökre hivatkozva a lap azt írja:
a kínálat szűkítését a munkaerőhiány idézte elő, mivel a műszaki eszközök értékesítéséhez szakképzettség szükséges.

A változás eredménye mégis az lehet, hogy utcára kerülnek a sokat keresett szakképzett eladók: azokban az üzletekben, ahol még külön műszaki osztály üzemel, megszűnik az ott dolgozók aktuális megbízatása.
Szerző
Témák
Tesco sztrájk

Előnyünk a tartósan olcsó munkaerő

Publikálás dátuma
2019.01.26. 09:15

A német pénzügyminisztérium jövő szerdán ismerteti legfrissebb előrejelzését, amely szerint az idei 1 százalék után 2020-ban a GDP már 1,6 százalékkal nőhet - erről értesült a Handesblatt.
A stuttgarti gazdasági napilap elsősorban a globális piac lelassulása és a bizonytalan kimenetelű Brexit miatt kongatták meg a német konjunktúrakutatók a vészharangot. Ennek nyomán a hazai elemzők egy része is úgy fogalmazott, hogy "sötét fellegek gyűlhetnek a mi gazdaságunk egén is" tekintettel arra, hogy Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnerének gondjai kihathatnak az itt működő német leányvállalatok kapacitáskihasználtságára is, és a magyar GDP alakulására is. Nem látja súlyosnak a német gazdaság lelassulásának Magyarországra gyakorolt hatását a lapunk által megkérdezett Kőrösi István. Az MTA KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa szerint tudomásul kell venni, hogy Nyugat-Európa gazdasági növekedésének mértéke 1-2 százalékos, ez vonatkozik a legjelentősebbre, Németországra is. A lassulás egyik oka a tartós munkaerőhiány. Habár ennek jelei Magyarországon is megmutatkoznak, mégis ebből származik az előnyünk is. Nálunk, mint az az Audi győri üzemének sztrájkja során is kiderült, még mindig olcsóbb a munkaerő, mint Németországban. Ezért hozzánk hozzák a termelést, még a saját növekedésük kárára is. Egészen addig, amíg ez a helyzet fennáll, vagyis beláthatatlanul hosszú ideig - mondta a szakember -, a magyarországi termelés gazdaságos lesz a német cégek, kiemelten az autóipar számára. Ezért jött ide az Audi és a Mercedes, és létesít  üzemet a BMW is. Ezekben az üzemekben átlagosan minden 100 euró értékű alkatrészhez mindössze 15 euró magyarországi hozzáadott érték társul. Ez egy annyira bejáratott rendszer, ami a német tulajdonosok számára garanciát jelent, hogy megkapják azt, amit elképzeltek. Ugyanakkor Kőrösi István egyértelművé tette, hogy a magyar GDP idei növekedési ütemének lefékeződésében jelentős szerepet játszik a német gazdaság helyzete. Egyenlőre nagy visszaeséstől nem kell tartani - de a bővülés lehetőségei visszafogottabbá válnak. Egyúttal megjegyezte, hogy illúzió olyasmiről beszélni, ami a magyar kormány részéről gyakran elhangzik, hogy a V4-ek lennének a növekedés motorjai. Ha lassulás tapasztalható Németországban, akkor képtelenség azt állítani, hogy a mi régiónk adna dinamizmust Európának - összegezte Kőrösi István. 
Szerző
Frissítve: 2019.01.26. 09:18

Moszkvában végzett szakember lehet az új Paks2-ügyi államtitkár

Publikálás dátuma
2019.01.25. 20:09
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Süli János miniszter korábbi kabinetvezetője, Kovács Pál válthatja Aszódi Attilát a beruházásért felelős államtitkári poszton. Az ár fix, a határidőket elengedték.
Kovács Pál a paksi nukleáris bővítés múlt héten megüresedett államtitkári posztjának várományosa – értesült a Népszava. A szakember 2012 és 2014 között az Orbán-kabinet energiaügyért felelős államtitkári posztját töltötte be, de a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kormányzótanácsának alelnökeként is tevékenykedett. Tavaly a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János kabinetjét vezette, ősz óta pedig a jelenlegi Paksi Atomerőmű igazgatósági elnöke és nukleáris igazgatója. A miniszter, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nukleáris Energia Ügynöksége (OECD NEA) által a Miniszterelnökségen szervezett, „A megbízható, hosszú távú villamosenergia-ellátás és az atomenergia szerepe” című tegnapi konferencia szünetében - a rendezvény moderátori feladatait is ellátó - Kovács Pál kérdésünkre megerősítette: ha felkérik, vállalja a megbízatást. A Moszkvai Energetikai Egyetemen végzett szakember államtitkárként is főképp az atomtechnológia elfogadtatása mellett tört lándzsát. Aszódi Attilát a múlt héten mentette fel a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkári posztról - Orbán Viktor egyetértése mellett - Áder János. Bár a váratlan lépés valós oka nem ismert, egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott az előzetes engedélykérelmek beadásának elhúzódása. Süli János a konferenciát megelőző tájékoztatón ennek kapcsán annyit említett, hogy a poszt várományosát hamarosan megnevezik. A döntést azzal indokolta, hogy „a létesítés folytatásában új fázishoz érkeztek”, amit másokkal képzel el. Aszódi Attila, „a projekt arca” munkáját megköszönte, hozzátéve: a jövőben is számítanak rá, hisz a beruházás igényli az általa képviselt tudományos háttérmunkát. Süli János nem titkolta, hogy 
a beruházás előkészületei a korábbi ígéretekhez képest elhúzódnak, de a sürgetést határozottan elvetette. Így új határidőkről sem tett említést, sem a kivitelezés megkezdéséhez szükséges létesítési engedélykérelem – legutóbb még tavalyra ígért – beadását, sem a két új blokk átadását illetően.

Annyit közölt, hogy a majdani hatósági engedélyezés körülbelül 15 hónapot vesz igénybe. A remélt hozzájárulástól számítva pedig a kivitelezés a kereskedelmi üzemig körülbelül 6 és fél év. Szavaiból kitűnt, hogy a beruházásra nyújtott közel háromezer milliárdos orosz állami hitel visszafizetésének kezdetére vállalt 2026 március 15-i határidő nem tartható. Értelemszerűnek nevezte, hogy a törlesztés a termelés megkezdése után indul. Ez szerződésmódosítást igényel, aminek érdekében a két fél előrehaladott tárgyalásokat folytat. Emlékeztetett, hogy a beruházás változatlanul fixáras, illetve a lehívott részleteket 90 napon belül kamatmentesen törleszthetjük, amely lehetőséggel – alacsonyabb kamattal felvett források révén – már éltek is. A felvonulási épületek kivitelezésének eredetileg tavaly év elejére ígért kezdetét idén márciusra tette. Az engedélykérelemmel kapcsolatos magyar-orosz egyeztetések elhúzódását az előkészületek természetes részének nevezte lapunknak egy szakértő. A lényeg, hogy mielőbb elkészüljenek a világon a legbiztonságosabbnak számító, akár 80 évnyi áramtermelésre alkalmas nukleáris erőmű engedélyezésre alkalmas tervei – szögezte le. A konferencia az atomtechnológia melletti kiállás jegyében telt. Süli János változatlanul kiállt a nukleáris eljárások mellett, például az egyre gyakoribb - legutóbb épp január 23-án tapasztalt - fogyasztási rekordokra hivatkozva. Bemutatták az OECD NEA legújabb, alapvetően a teljes költségekre összpontosító tanulmányát. A szervezet főtitkára, William D. Magwood is azt hangsúlyozta, hogy a megújuló energia nem áll ellentétben az atommal, mivel mindkettő csökkenti a levegő szén-dioxid-szennyezését. Igaz, a hullámzó megújuló-termelés kiegyenlítésében egyelőre a szén- és gázerőműveknek is komoly szerepet tulajdonítanak. A tanulmány ehhez képest elsősorban a megújulók többletköltségeit tárta fel. Kaderják Péter energia- és klímaügyi államtitkár az atomenergia járulékos költségeire is felhívta a figyelmet. Szerinte az árambehozatal lehetősége is növeli az egyensúlyt (miközben több szakértő az import csökkentését pártolja). 

Paksi szerződések: folytatódik az időhúzás

Immár másodszor halasztotta el az ítélethirdetést a bíróság – ezúttal anélkül, hogy a tárgyaláson bármilyen új tény vagy körülmény fölmerült volna – abban a perben, amelynek tétje, hogy megismerheti-e végre a közvélemény a tervezett paksi bővítés öt éve megkötött megvalósítási megállapodásait. A három dokumentum, amelynek nyilvánosságáért Jávor Benedek a Párbeszéd EP-képviselője pert indított a kormány és az eljárásba belépő Roszatom ellen, többek között a finanszírozás, a kivitelezés és a garanciák feltételeit tartalmazza. Jávor első fokon már nyert, a másodfok viszont először tavaly októberben, majd meglepetésre pénteken is elhalasztotta az ítélethirdetést (most február 8-ára). Utóbbi azért furcsa, mert a pénteki tárgyalási napon a Roszatom képviselői nem álltak elő új érveléssel, továbbra is az üzleti érdekeikre hivatkoztak, amelyekről viszont már korábban megállapította a bíróság, hogy nem elegendőek a titkosítás jogszerűségének kimondásához. Ezután a kormány megváltoztatta a dokumentumok minősítését, a betekintést viszont továbbra sem engedélyezi. H. M. 

Szerző