Ónos eső, eső áztatja a fél országot

Publikálás dátuma
2019.01.28. 07:56

Fotó: Shutterstock
Esőtől csatakos a Dunántúl miután az éjszakai órákban egy front ért el minket, több megyében ónos csapadék nehezíti a közlekedést.
Soprontól Budapestig szakad az eső a hétfő reggeli órákban: az Országos Meteorológia Szolgálat korábbi előrejelzése szerint egy hullámzó front vonul át az országon, ami a Az Északi-középhegység térségében, majd a Dunántúlon, illetve a Duna vonalában is érezteti hatását.
Az északnyugati térségekben hó, havas eső, a középső országrészben – például Pest, Fejér és Komárom-Esztergom megyében – pedig ónos eső hullhat. Az idokép.hu ugyanakkor gyenge esőt jelez a délnyugat-dunántúli területeken, így Tolna és Baranya megyében is.
Délelőtt északnyugat felől egyre inkább havas esőre, hóra vált a csapadék formája. A dunántúli hegyekben kb. 5 centiméteres vastagságot elérő friss hóréteg várható, míg a Vértes-Cserhát tengelyben 5-15 centiméter tapadó hó is hullhat. Néhány centis olvadó hólepel szinte bárhol kialakulhat az ország területén, legkisebb eséllyel a délkeleti határvidék közelében. 
Szerző

Bagóért bérel önkormányzati ingatlant a Várban egy Habsburg-főherceg

Publikálás dátuma
2019.01.28. 07:33
Az I. kerületi, budavári Országház utca látképe
Fotó: Google Maps
Az átlag halandó egy 15 négyzetméteres lakást bérelhetne Rákospalotán 71 ezer forintból – a Habsburg-leszármazott ennyiért budavári műemlék-épületben jutott szálláshoz.
Nem csupán az I. kerület polgármestere és családja, illetve számos Fideszhez közeli fontos ember, de Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg is kedvezményes áron jutott önkormányzati bérlakáshoz a budai Várban – derítette ki a 24.hu. A legmagyarabb Habsburgnak is nevezett József nádor ükunokája a Várnegyed előkelő részén, a Halászbástyához közeli Országház utcában, egy felújított műemléképületben bérel egy 117 négyzetméteres önkormányzati lakást, mindössze 71 ezer forintért havonta. Ez a bérleti díj azért kirívóan alacsony, mert az egyik legnagyobb ingatlanportál adati szerint ebben az utcában, illetve ezen a környéken hasonló méretű lakásokért akár a főherceg részére megállapított bérleti díj tízszeresét is elkérhetik. A portál hirdetései közt négy kiadó lakást találtunk az Országház utcában, ezek közül az egyik 133 négyzetméteres lakás, amit 890 ezer forintos havi bérleti díjért kínálnak kiadásra. De ugyanitt egy 60 négyzetméteres ingatlant – vagyis feleakkorát, mint amiben az arisztokrata lakik – 380 ezer forintos bérleti díjért lehet kivenni. A Habsburg-Lotharingiai Mihály által fizetett 71 ezer forintos havi bérleti díjért piaci alapon egyetlen lakást sem kínálnak bérlésre az I. kerületben. Az ingatlanportálokon elérhető hirdetések alapján ezért az összegért többnyire 15-20 négyzetméteres egyszobás lakásokat lehet kivenni, például a budai Várhoz képest kevésbé patinás XV. kerületben.
Bár a neve nem szerepel a kaputelefonon, az egykori császári család sarja a portál megkeresésére elismerte, hogy a lakás bérleti szerződése az ő nevére szól. Mint írta, 2015 óta lakik a várnegyedben, az ingatlant lakásként és nem irodaként használja, és egyben ez a lakcíme is. Arra a kérdésre viszont nem válaszolt, hogy milyen körülmények közt nyerte el a lakás bérleti jogát. A több mint kedvező áron kiadott lakás mellett említésre méltó, hogy miközben tavaly 150 ezer forintra ugrott az albérletek átlagos ára, és ezrek küszködnek a lakhatási válsággal, majdnem négyezer önkormányzati lakás áll üresen.  

Lázárral is vadászott már

Az 1942-ben született Habsburg-Lotharingiai Mihály neve egyébként nem csupán nemesi származása miatt ismert, ő a Mindszenty Alapítvány elnöke, 2012-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesült, 2013-2016 között pedig a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi nagykövete volt. Ismert hobbija a vadászat. A főherceg néhány éve azzal került be a hírekbe, hogy Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együtt vadászott Soponyán, amely során 913 fácánt lőttek ki, minderről fényképek is kikerültek az internetre. Donatella Failoni, Oszter Sándor színművész felesége nyilvános galériát tett ki a Facebookra. A később törölt posztjában azt írta: „Fantasztikus vadászaton vettünk részt Soponyán. Vendéglátónk Lázár János. A vendégek között Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, Gróf Károlyi László és felesége, Miklós liechtensteini herceg és felesége, aki a luxemburgi főherceg húga.” 
Lázár Jánost és a főherceget egyébként nemcsak a vadászat, hanem az üzlet is összeköti. A volt miniszter tavalyi vagyonnyilatkozatából derült ki, hogy tíz százalékos tulajdonrésze van az osztrák-liechtensteini milliárdos Max Turnauer cégében, a Divatcsarnok Projekt Zrt-ben. Ennek a társaságnak az igazgatótanácsi tagja Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg. A cég tulajdonában van a budapesti Paulay utca 52. szám alatti épület.
Szerző

Trócsányi László: „A politikai hisztériát kikérem magamnak”

Publikálás dátuma
2019.01.28. 06:45

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Trócsányi László igazságügyi miniszter a kormány és Brüsszel vitáiról, az Alaptörvény korrekciójáról, az MTVA-ban történtekről, a közigazgatási bíróságokról, politikai lojalitásról és a bírói kar belső harcairól.
Érdekes választ kaptunk a rendőrségtől arra a kérdésünkre, miért nem intézkedtek, miért nem próbáltak meg bemenni az MTVA székházába, amikor Szél Bernadett és Hadházy Ákos segítséget kért tőlük a biztonsági őrökkel szemben. Csak idézték a rendőrségi törvény vonatkozó passzusát, miszerint a rendőrnek kötelessége intézkedni, ha bűncselekmény gyanúja áll fenn, vagy erre felhívják a figyelmét. Mit gondol erről a válaszról? Az Alaptörvény világosan fogalmaz: a jogok és felelősségek együtt járnak. A mentelmi jog történeti alkotmányunk része is, de ezt a jogot is rendeltetésszerűen kell gyakorolni.  A rendeltetésszerű joggyakorlás ebben az esetben azt jelenti, hogy a közintézménybe való belépés joga a képviselő ellenőrzési joga gyakorlásának eszköze és nem pedig öncél. A rendőrségi törvény pedig világosan megfogalmazza a rendőrök jogosítványait.    Az ügyészség a képviselők ellen indított vizsgálatot közérdekű üzem megzavarásának gyanújával. Ehhez mit szól? Egy jogállamban az igazságügyi miniszter folyamatban levő ügyekben nem foglalhat állást. Ha emlékeznek rá az elmúlt négy és fél évben soha nem is tettem.   Brüsszelbe készül uniós biztosnak. Mik a céljai, ha elfoglalhatja a tisztséget?  Jelenleg az európai parlamenti (EP) választásokra készülök. Az európai integrációs kérdések mindig is érdekeltek. A korábbiakban Brüsszelben, Luxemburgban és Párizsban nagykövetként dolgozhattam, figyelemmel kísérhettem az uniós csatlakozási tárgyalásokat, később pedig egyes közjogi vitáinkban képviselhettem a kormány álláspontját. A Szegedi Tudományegyetemen pedig egy európai tanulmányokkal foglalkozó intézetet vezetek.  Fontosnak tartom, hogy a Bizottság az alapszerződésnek megfelelően a „szerződés őreként” működjön, és a jogi vitákat jogi vitaként kezelje, s ne transzformálja politikai csetepatékká.   És milyen portfóliót szeretne? Erről korai nyilatkozni, várjuk meg az EP-választások eredményét.    Arról mit gondol, hogy esetleg olyan ügyekben kell majd az EU-t képviselnie, amikben a magyar kormány álláspontja eltér, ilyen például a CEU-, vagy a Stop Soros törvénycsomag. Átkerül a barikád másik oldalára. Az egyes tagállamok megbélyegzése, vádlottak padjára ültetése aligha használ az európai egységnek. Ahogy már említettem, a jogi vitákat nem szerencsés politikai vitává transzformálni.    A kormány „nemzetek Európáját” akar, az uniós intézmények egységes Európát. Alapvető koncepcionális különbségek vannak. Alapvető fontosságú kérdésről van szó. Számos Európa-koncepcióval találkozhattunk az elmúlt években, több PhD-dolgozatot lehetne írni ezekből. Mi magyarok és én személyesen, mint jogász is azt gondolom, az a legfontosabb, hogy az alapszerződésekbe foglaltakat tartsuk be. Jogviták lehetnek, ez evidens, de mint jogásznak alapvető, hogy a szerződések betartása nem csak a tagállamok, hanem az európai intézmények számára is kötelezettség. A szerződések pedig azt is rögzítik, hogy a tagállamok egyenjogúak. A visegrádi országok ezen alapelvek mellett vesznek részt az Unióban.    Miért volt szükség az önálló közigazgatási bíróságokra? Főleg úgy, hogy bírói önigazgatás helyett az igazságügyi miniszter kezébe kerülnek az igazgatási feladatok? Ez egy régi adósságunk, amit teljesíteni kellett. A legtöbb volt szocialista országban időközben már létrehozták a közigazgatási bíróságokat, nálunk ez elmaradt, ahogy annak idején az új alkotmány elfogadása is. Én egyszerre tisztelem a tradíciót és nyitott vagyok az újra, megjegyzem, Magyarországon 1896-tól 1949-ig volt önálló közigazgatási bíráskodás. Egy sor nemzetközi példa mutatja, hogy a szervezetileg önálló közigazgatási bíróságok ítéletei milyen jogfejlesztő hatással vannak a közigazgatásra és a közigazgatás tudományára. Nem véletlen, hogy a francia és német közigazgatási bíróságok működését Magyarországon is számon tartjuk. Az a célom, hogy olyan közigazgatási bíráskodás jöjjön létre, ami a jogtudományra és a napi életünkre is pozitív hatással van. Öt éve, a legelső miniszterjelölti parlamenti bizottsági meghallgatásomon jeleztem, hogy a közigazgatási bíráskodással foglalkozni kívánok. Tehát senki ne mondja azt, hogy valami politikai megrendelést teljesítek. A munkát pedig mindvégig a lehető legnagyobb transzparencia mellett végeztük. Egyébként pedig nem kizárólag a miniszter kezébe kerülnek az igazgatási feladatok, hanem azok megoszlanak a bírói testületek, a bírósági elnökök és a miniszter között.   De miért jön létre vegyes rendszer? Miért válik el a rendes, illetve a közigazgatási bíróságok központi igazgatása? Miért nem az Országos Bírósági Hivatal (OBH), miért a miniszter alá tartoznak? Vannak olyan országok, amelyekben a rendes bíróságok és a közigazgatási bíróságok igazgatása elkülönül. Magyarországon az elmúlt harminc évben több igazgatási rendszert is kipróbálhattunk. Szerintem egy új bírósági rendszer kialakítása kapcsán biztosítani kell az alkotmányjogi felelősséget, ezt pedig csak egy interpellálható miniszter útján lehet megvalósítani.   Ez azt is jelenti, hogy elégedetlenek az OBH-val? Egymástól is tanulhatunk. A rendes bírósági szervezet messze nagyobb, mint a közigazgatási bírósági szervezet, a két eltérő igazgatás egymás mellett működése lehetővé teszi, hogy a későbbiekben a tapasztalatokat levonhassuk. Az igazságügyi miniszter felelőssége pedig, mint ahogy említettem a parlament előtt számon kérhető.   Mégsem ön lesz ez a személy, hiszen vélhetően ősztől uniós biztos lesz. Jelenleg igazságügyi miniszteri munkámra koncentrálok, számos feladat áll előttem. Azonban büszke vagyok arra, hogy 2020. január 1-jétől fel fog állni az új struktúra. Köszönettel tartozom mindazoknak, akik segítették munkámat, és a politikai hisztériát, alaptalan vádaskodásokat  pedig kénytelen vagyok visszautasítani. Természetesen ha később úgy ítéljük meg, hogy bizonyos korrekcióra van szükség – ahogy minden más törvény esetében – akkor annak eleget fogunk tenni.    Brüsszelben mégis vizsgálatot indítottak az ügyben. Nem az uniós szervek, hanem a Velencei Bizottság vizsgálja az elfogadott törvényt, az én felkérésemre. Véleményüket  meg fogom fontolni. Egyébként nyolc évig voltam tagja a bizottságnak, komoly szakmai diskurzus lesz majd közöttünk.    Nem indul az egész mégis szerencsétlenül, hiszen kimondatlanul máris Patyi Andrást tekinti mindenki a leendő Közigazgatási Felsőbíróság elnökének? Aki miatt személyre szabott törvénymódosítást is elfogadott a parlament? Nem tudom, ki lesz a felsőbíróság elnöke, ebben az igazságügyi miniszternek nem osztanak lapot. Számos olyan kiváló közigazgatási bíróval találkozhattam a törvény előkészítése során, aki képes lenne ezt a feladatot magas színvonalon ellátni. Áder János köztársasági elnök úr kellő megfontolás után bizonyára megteszi személyi javaslatát.   És a Patyira szabott törvénymódosítás?. Csak azt tudom mondani, hogy számos kiváló, a tisztség betöltésére alkalmas bíró van a közigazgatási bírói karban.     A bírók kiválasztásánál mennyire tudja garantálni, hogy nem politikai szempontok alapján történik majd? Ez is a legnagyobb transzparencia mentén zajlik majd. A közigazgatási bírói pályázatok nyilvánosak. A pályázókat két bírói önkormányzat is meghallgatja, és értékelésük során az elérhető pontszám 80 százalékát objektív szempontok alapján állapítják meg, a fennmaradó 20 százalékot pedig a meghallgatás alapján a bírói attitűdre, alkalmasságra adják. A miniszter elé kerülő pályázókat így ők választják ki a legjobbak közül. Nyilvánosan kell meghallgatnia az igazságügyi miniszternek a jelölteket és indokolnia is kell a döntését, ami szintén nyilvános lesz.   De mégis csak a közigazgatásból jön majd a bírók egy része, ahol a kormánynak fogadtak lojalitást. A közigazgatási bírák jogállása megegyezik a többi bíróéval. A közigazgatási bírók bírói esküt tesznek majd. A köztisztviselők megbélyegzésével nem tudok mit kezdeni. Ők komoly szakemberek, akik az esküjüknek megfelelően dolgoznak majd. Engem a Fidesz jelölt alkotmánybírónak, de miután letettem az eskümet, csak az eskü szerint jártam el. Hoztam ilyen és olyan döntéseket is.   Az OBH és az Országos Bírói Tanács (OBT) között folyamatosak a konfliktusok. A tárca képviselője eljár az OBT üléseire, ezek szerint legitimnek tartja a tanácsot, amelynek az OBH idénre költségvetést sem biztosított? Úgy tudjuk, Önnek sem felhőtlen a viszonya Handó Tünde OBH elnökkel. Nekem valamennyi szereplővel kiváló a kapcsolatom, az OBT működését pedig mindaddig törvényesnek kell tartanom, amíg bírói fórum nem mondja ki annak az ellenkezőjét. A költségvetésükkel kapcsolatban a kormánynak nincs jogosítványa. Bízom benne, hogy a viták megoldódnak.   És mint volt alkotmánybíró, aktív miniszter mit gondol a kormány gyakorlatáról, hogy amit nem tudott átvinni az Alkotmánybíróságon vagy nemzetközi intézményeken – ilyen például a hajléktalanság kriminalizálása, vagy a Stop, Soros! is –, azt beemeli az Alaptörvénybe? Minden esetet konkrétan kell megvizsgálni. A közterület nem arra szolgál, hogy azon életvitelszerűen valaki lakjon, ugyanakkor az állam és önkormányzatok felelőssége, hogy a fedél nélküliek lakhatása is biztosított legyen. De folyamatban lévő ügyekről most sem szeretnék beszélni. Franciaországban és Belgiumban is előfordult, hogy az alkotmányozó felülírta az Alkotmánybíróság döntését, de az ilyen ügyek mindenkor kivételesek, ahogy Magyarországon is.    Pedig a Stop, Sorosnál! éppen ez történt. Az alkotmányozó nem írta felül az Alkotmánybíróság döntését, hanem a migrációval kapcsolatosan az ország lakossága és a határ védelme tárgyában fogadott el nemzeti szuverenitást védő rendelkezéseket.    De nem az alkotmányba szokták ezeket beleírni. A migrációs válsághelyzet és annak európai kezelése azonban indokolta az alkotmányi szintű szabályozást.    A múlt év végén visszavonták azt a Semjén Zsolt által jegyzett törvénymódosítást, ami a városképre hivatkozva korlátozta volna a tüntetések helyszínét. Miért? A parlament és a kormány is nyilván kellő mértékben megvizsgált minden körülményt, mielőtt döntött.   Tehát a tárcájának volt rálátása az ügyre. Természetesen van rálátásunk az ilyenekre. Ha korrekcióra van szükség, azt is megtesszük.   Többször megígérték, hogy nem egyéni képviselői indítványként adják be a fontos törvényeket a Háznak. Miért nem teljesült ez? Úgy gondolom, 2014 óta jelentősen visszaszorult ez a gyakorlat. Mint miniszter magam is azon dolgozom, hogy tárcám meghatározó szerepet játsszon a törvények kidolgozásában. De nem vonható el az egyéni képviselők jogosítványa, hogy beadjon ilyeneket. A fő szabálynak azonban annak kell lennie, hogy a kormány a törvények előterjesztője és az igazságügyi miniszter aláírása van a javaslatokon.   Akkor rosszul láttuk Semjén Zsolt nevét a közigazgatási bíróságokról szóló törvényen? Az technikai kérdés, hogy konkrétan ki adja be, a kidolgozója én voltam, ebben biztos lehet. Az Alaptörvény értelmében a törvényjavaslatokat a kormány nyújtja be a parlamentnek, és ezért a benyújtó levelet mindig a miniszterelnök vagy a miniszterelnök-helyettes írja alá. Ennek semmi köze ahhoz, hogy ki készítette a törvényjavaslatot és ki képviseli a kormányt az Országgyűlés előtt.   Egyéni képviselői indítványként ment be a túlóratörvény, a Munka törvénykönyve módosítása is. Az Alaptörvény szerint minden képviselőnek joga van ehhez.   Utóbbi törvény elfogadásának körülményeihez mit szól? Hogy az ellenzéki képviselők egy perccel később kapják meg a meghívót egy bizottsági ülésre, amin elvileg a parlamenti napirend módosításáról döntenek, mint mikorra az ülést meghirdették? A parlamenti életnek mindig megvannak a maga sajátos mozzanatai.   Tehát minden törvényes volt az ülésnapon ön szerint? A törvények elfogadása rendkívüli körülmények között folyt, de törvényes volt. Az ellenzéki képviselők obstrukciós jellegű megnyilvánulásairól pedig mindenki maga alkosson véleményt. A törvényhozó hatalom és a végrehajtó hatalom e tekintetben elkülönül egymástól.     Orbán Viktor még tavaly nyáron bejelentette, hogy felülvizsgálják a 2012-ben hatályba léptetett új alkotmányt. Mit lehet tudni erről? Folyik a háttérmunka, korrekciók szóba jöhetnek. Én minden állami intézmény vezetőjét megkerestem, hogy mondja el a véleményét a rájuk vonatkozó jogi szabályozásról.   Ebből mikor láthatunk bármit? Jelentkezünk, ha aktuális lesz.   Mit gondol az O1G-ről? Valóban megnyerhetne egy becsületsértési pert a miniszterelnök, ha bírósághoz fordulna, ahogy ezt Schiffer András állítja? Felelősek vagyunk a jövő nemzedékért, számukra jó példát kell mutatni. Az ilyen kifejezések visszatetszőek, taszítóak. Ami pedig az ügy jogi megítélését illeti, bizonyos vagyok, hogy eltérő álláspontok léteznek, de ha jogi útra terelődne a kérdés, akkor annak végállomása a strasbourgi bíróság lenne.

Névjegy

Trócsányi László, 1956-ban, Budapesten született, jogtudós, ügyvéd, diplomata, egyetemi tanár. Kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog, a közjogi bíráskodás, a közjogi (közigazgatási) bíráskodás és az európai közjog, ezen belül a nemzeti alkotmányjog és az európai integráció kérdése. 2000 és 2004 között Magyarország brüsszeli nagykövete, 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották. Tisztségét 2010-ig töltötte be, amikor kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé. 2014-től igazságügyi miniszter.