Szerény százmillióval drágult a Néprajzi Múzeum tervezése

Publikálás dátuma
2019.01.28 13:28
Látványterv
Fotó: MTI/ Városliget Zrt.
Egy kábelhálózat miatt előbb a gépészeti tervet rajzolták át, majd az épület terveit is. A múzeum még sehol, a tervezési költség megközelíti a kétmilliárdot.
Bár tavaly novemberben megsemmisítették a Néprajzi Múzeum építési engedélyét, ez nem lehetett akadálya a tervezőmunka folytatásának: a projekten dolgozó mérnöki konzorcium és a megrendelő Városliget Zrt. 2018. december 13-án módosította az épület tervezéséről szóló szerződést – a munkaköltség így 97 millió forinttal, 1,88 milliárdra drágult, derül ki az európai közbeszerzési értesítőből, a TED-ből.
A 2016 szeptemberében elkezdett projektnél ez már a harmadik szerződésmódosítás, igaz, nem mindegyik járt áremeléssel. Most olyan körülmények miatt drágult a tervezés, „amelyet a kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő nem láthatott előre”. Konkrétabban azért, mert 
  • az épületben lesz egy szerveregység a hozzátartozó kábelhálózattal, amihez át kell alakítani a gyengeáramú, gépészeti, statikai terveket - a módosítást pedig egy mérési stratégia előkészítő tanulmány előzi meg;
  • a megrendelő az üzemeltetési feladatokat nézve arra jutott, hogy a „költséghatékonyabb kialakításhoz” át kell tervezni az épületet. Ehhez is szükség lesz egy újabb tanulmányra.
Az építési engedély visszavonása leállással járhat, a komplexumban pedig még  csak a mélyépítési munkákkal végeztek. A Városliget Zrt. azonnan bizakodó: szerintük az új Néprajzi Múzeum kivitelezése és annak ütemezése sincs veszélyben. Az is igaz, hogy az épület átadását eredetileg 2019-re tervezték, ma már viszont 2021-el számolnak.
Az építkezés előkészítése korábban is vagyonokat vitt el, és a jelek szerint ez később sem lesz másként: mint a 24.hu írta, a projekt előkészítő földmunkáit Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. és a Bohn Mélyépítő Kft. végezte 2,5 milliárd forintért. A múzeum és a látogatóközpont felépítését 25 milliárd 970 forintért a ZÁÉV Zrt.-re bízzák, ami a Napi.hu cikke szerint egy hete került Mészáros Lőrinc gazdasági körébe.
Frissítve: 2019.01.28 13:36

Telitalálat az ötös lottón: valaki csaknem 4,2 milliárddal lett gazdagabb

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye. Mutatjuk a nyerőszámokat.
Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forinttal gazdagodott – közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton. A nyerőszámok: 14 (tizennégy), 21 (huszonegy), 53 (ötvenhárom), 60 (hatvan), 90 (kilencven). Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt; nyereménye 4.194.319.530 forint; 4 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyenként 1.732.680 forint; 3 találatos szelvény 4097 darab, nyereményük egyenként 22.555 forint; 2 találatos szelvény 123.044 darab, nyereményük egyenként 1645 forint. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot. A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat. A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. Magyarország „legszerencsésebb nyaralótelepe” 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát. A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: „nyer-telek”.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20 20:37

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12