Annak ellenére, hogy alig egy hónap múlva, február végén hivatalosan is kitűzheti az államfő az Európai Parlamenti választás időpontját (ami kizárásos alapon május 26-a lesz), a közelgő voksolás nem hozza igazán lázba a határon túli, de nem uniós országban élő magyarokat.
Az EP-választáson ugyanis egy tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás nyomán olyan magyar állampolgárok is részt vehetnek, akik az Európai Unió területén kívül élnek és nincs magyarországi lakcímük.
Utóbbi csoportban a jelenlegi adatok szerint mintegy 85 ezer ember van. A létszámuk a csaknem 8 millió választópolgárhoz képest csekély, de a mandátumok kiosztásánál szerepe lehet annak, hogy ők miként voksolnak. Persze a távoli országokban élő magyarok pártpreferenciáit nehéz előre megjósolni, ők azonban az említett 85 ezres csoporton belül csak kis részt képviselnek, nem úgy, mint a szerbiai vagy ukrajnai magyarok – és ebből a szempontból érdekes lesz a Nagy-Britanniában élő és dolgozó magyarok helyzete is, hiszen addigra a Brexit miatt jó eséllyel unión kívüliek lesznek.
A külhoni magyarok regisztrációja nem speciálisan az EP-választásra szól, ők akkor vehetnek részt a különféle magyarországi választásokon, ha kérik felvételüket a névjegyzékbe. Amennyiben ez megtörténik, akkor a regisztráltak 10 évig automatikusan a jegyzékben maradnak, hacsak ki nem jelentkeznek onnan vagy az időközben elhunytakat a hozzátartozók le nem íratják a listáról. Most tehát azoknak kell regisztrálniuk, akik újonnan akarnak bekerülni a névjegyzékbe.
A nem uniós országban élő magyarokon viszont – a választási iroda honlapján szereplő adatok alapján – egyáltalán nem látszik, hogy lelkesednének az EP-voksolásért, és ez még akkor is igaz, ha a regisztrációra május 1-ig lehetőségük van. Szerbiából a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 56 717 magyart vettek eddig nyilvántartásba, míg a kettős állampolgárságot tiltó országokból (ide tartozik Ukrajna is) majdnem 24 ezret. Előbbiek száma az év eleje óta alig több mint 200-zal gyarapodott, utóbbi csoportban lévők száma pedig némileg csökkent is ez idő alatt. Az Amerikai Egyesült Államokból az utóbbi két hétben senki nem kérte a regisztrációt, onnan 1402 ember van most a névjegyzékben, és az ausztráliai magyarok szavazási kedve is pontosan ugyanott tart (719), ahol a hónap elején. A kanadai 1088-as adat is mindössze egyel több, mint egy hónapja. Egy-egy érdeklődő magyar van olyan távoli országokból, mint India, Ecuador, a Fülöp-szigetek, vagy Amerikai Szamoa.
Ha egy határon túli magyar uniós országban él, akkor az ottani EP-listára voksol, nem a magyarra, kivéve, ha magyarországi lakcíme van. Az unión kívüliek esetében pedig a magyar lakcím léte vagy nem léte dönti el, hogy az érintett levélben vagy személyesen a külképviseleten voksolhat-e. Ez most azért is érdekes, mert a – parlamenti választástól eltérően – mindkét csoportnak ugyanúgy egy listás szavazata, csak épp a külképviseleten voksolók jóval nehezebben tudják azt leadni, mint a levélben szavazók.
