Szakács Árpádot is meghallgatták a meghekkelt Orbán-interjú ügyében

Publikálás dátuma
2019.01.28 17:29

Fotó: Népszava
Törölt fájlok visszaállításával igyekeztek rekonstruálni a történteket.
Szakács Árpádot, a Fidesz sajtójának kultúrharcosát is meghallgatta a bíróság a meghamisított Orbán-interjú miatt indult büntetőeljárásban – írja a Magyar Hang. A lap szerint az ügyet a Veszprémi Járásbíróság tárgyalja, és Szakácsot mint a kormányfővel készült interjú szerzőjét idézte be a bíróság tanúként. A cikkben kiemelik, hogy – noha a cikksorozatával több, a kormányhoz lojális kulturális vezetőt is élesen kritizáló Szakács Árpád újságíróként közszereplő – a tárgyaláson felismerhető képmás készítését nem engedélyezte. Rövidesen aztán kiderült az is, hogy nemcsak személyével, de túl sok érdemi információval sem tud hozzájárulni a történek feltárásához. A lap felidézi, hogy a perben a második tárgyalási napot tartották hétfőn, és az interjú meghekkelésével F. Gábort, a Veszprémi Napló volt digitális menedzserét vádolták meg, ellene információs adat megsértése miatt emeltek vádat.
A bíróság most egy informatikai szakértőt is meghallgatott. Az ő megállapítása szerint két nappal az interjú megjelenése után F. Gábor számítógépes állománya alól nagy számban töröltek a lomtár megkerülésével fájlokat. Ezek visszaállításával igyekezett rekonstruálni a történteket. A szakvélemény egyébként olyan számítógépről készült, amely – miután F. Gábornak át kellett adnia a PLT szakembereinek –, több programot lefuttattak. A vádlott és a védője ebbe igyekszik kapaszkodni. Akadnak ugyanis olyan fájlok, amelyek keletkezése, elnevezése nem tisztázott. Mivel ezekkel kapcsolatban a szakértő a vádlott ügyvédjének nem minden kérdésére tudott válaszolni, kérésére a bíróság a szakvélemény kiegészítését rendelte el (rosszindulatú, vagy hamisításra utalom nyomokat egyébként nem talált a gépen). Ezen kívül a következő tárgyaláson a PLT újabb munkatársát és igazságügyi szerkesztői szakértőt is meghallgatnak. Utóbbit azért tartja szükségesnek F. Gábor ügyvédje, mert a tanúk egybehangzóan állították: három-négy perc alatt – a szakértő szerint ennyi ideig piszkálták F. Gábor gépéről az interjút – lehetetlen a szerkesztői programban úgy megváltoztatni a kész interjút, hogy az senkinek sem tűnik fel.

Orbán: Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:28

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök Kazahsztánban beszélt arról, hogy Magyarország a jelenlegi, megváltozott helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket.
Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni – mondta Orbán Viktor szerdán Kazahsztánban. A kormányfő hivatalos látogatást tett Kazahsztánban, ahol Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott megbeszélést, majd közösen tettek sajtónyilatkozatot. Orbán kiemelte: 
a kapcsolatok erősítése a keleti, közép-ázsiai országokkal „nekünk könnyen megy”,
mert történelmi gyökereink a közép-ázsiai térségben élő népekhez kötnek minket, ezért a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételének megvan a kulturális talapzata. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta: Magyarország fontos partner Kazahsztán számára az EU-ban és a közép-európai térségben, a két országot politikai, gazdasági érdekek és történelmi gyökerek is összekötik.

Kormányrendelet biztosítja műemlék épületek engedély nélküli bontását, hogy elférjen a készülő Trianon-árok

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:24

Fotó: Steindl Imre Program
Emellett csökkentik a zöldterületet és visszavágják a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hatókörét a V. kerületben, és csúsztatják a Néprajzi Múzeum kiköltöztetését is.
Szinte minden szabályt elsöpört a kormány, hogy a két hete bejelentett budapesti Trianon-árok elkészülhessen, és közben nem csak hogy a Vértanúk teréről szinte teljesen eltűnnek a fák, de még az Agrárminisztérium műemlék épületét is meg kell bontani - írja a hvg.hu.
A Kossuth térre nyíló Alkotmány utcába szánt, és várhatóan a tüntetések szervezőinek igen komoly fejtörést okozó, emellett 5 milliárd forint közpénzt elégető Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kiásását egy új kormányrendelet egyengeti. Azt már korábban kimondták, hogy
  • nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
  • nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,
  • nincs helye országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésnek,
  • nem kérhető ki a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleménye,
  • közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának sincs helye,
  • és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kell lefolytatni.
Ehhez most hozzátették, hogy ugyancsak nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket. Továbbá,
a szomszédos Agrárminisztérium műemlék épületének "részleges bontása – a műemléki értékek figyelembevételével, továbbá a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – engedély nélkül végezhető".
Eltörölték azt a szabályt is, amely szerint az V. kerületi kormányhivatal által folytatott építéshatósági eljárásokról, üzletportálokról, plakátokról, kereskedelmi és vendéglátó tevékenységről kötelező volt konzultálni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsággal.
Az új rendelettel emellett a Vértanúk terén, az eltávolított Nagy Imre emlékmű helyére szánt, eredetileg Horthy Miklós jelenlétében avatott, erősen vitatott régi-új szobor körül a kötelező minimális zöldfelület arányát 15 százalékról 4,5 százalékra csökkentették. Meghosszabbították a Néprajzi Múzeum kiköltöztetésének határidejét is, 2020. június 30-ra.
Frissítve: 2019.04.24 12:32