Orvosi Nobelre is esélyes lehet a magyar kutatóorvos

Publikálás dátuma
2019.01.28 21:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Roska Botond látás visszaállító génterápián dolgozik, az eljárásért első magyarként megkapta a Louis-Jeantet díjat.
Roska Botond 13 éve dolgozik a csapatával egy úgynevezett látás visszaállító génterápián, ami ma még gyógyíthatatlan, genetikai szembetegségeknél adhatja vissza a látást. Ezért az eljárásért első magyarként megkapta a Louis-Jeantet díjat, ami szakértők szerint az orvosi Nobel-díj előszobája – hangzott el az RTL Klub híradójában. A Svájcban élő magyar kutatóorvos a csatornának elmondta: bizonyos betegségek esetén a fotoreceptorok elhalnak, vagy nem működnek tovább. „Tehát a biológiai komputer ott van a szemünkben, de nem tudjuk felvenni a képet” – magyarázta. A génterápia ezt a fényérzékenységet adhatja vissza. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója, Nagy Zoltán Zsolt közölte: ez egy forradalmian új kutatási téma, és számos retinitisz pigmentózában szenvedő betegnek tud segíteni. A Semmelweis Egyetem nagyon büszke egykori diákjára. A terápiát még tesztelik, így ha minden rendben lesz, leghamarabb akkor is évek múlva gyógyíthatnak majd az új eljárással.

Rengést észlelt a Marson az Insight űrszonda

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:09
Illusztráció
Fotó: AFP/ HO
Az űrszonda decemberben elhelyezett szeizmométere először rögzített rengést a vörös bolygón.
Gyenge, de világosan észlelhető rengést érzékelt a Marson az Insight amerikai űrszonda francia szeizmométere április 6-án, ez az első rengés a Marson, amelyet a műszer jelzett – közölte kedden a francia űrkutatási ügynökség, a Cnes.
„Elképesztő, hogy végre van jele annak, hogy a Marson létezik szeizmikus aktivitás. Hónapok óta várunk az első rengés észlelésére”
– írta közleményében Philippe Lognonné, a párizsi Institut de Physique du Globe kutatója, a SEIS (Seismic Experiment for Interior Structure) szeizmométer atyja.
A szeizmométert december 19-én helyezte el a vörös bolygó felszínén az Insight amerikai robotgeológus űrszonda, amely később egy kúp alakú védőpajzsot is elhelyezett a műszerre, hogy óvják a széltől és a nagy hőmérséklet ingadozástól.  
A védőpajzs megakadályozza, hogy a rendkívül érzékeny műszer ide-oda mozogjon a széllökésektől, és így „szennyezett” adatokat gyűjtsön. A szeizmométer teszi lehetővé, hogy a tudósok a Mars belsejébe pillantsanak és tanulmányozhassák az úgynevezett „marsrengéseket”. Az eredmények segíthetik a kutatókat abban, hogy megismerjék a Mars és a többi Föld típusú bolygó keletkezésének körülményeit.
Bruce Bannert, a NASA tudományos programvezetője szerint a marsrengést a misszió 128. marsi napján észlelte a műszer. Most a tudósokon a sor, hogy megerősítsék, valóban a vörös bolygó belsejéből eredő mozgásról van szó, és nem hibás észlelésről.
Szerző
Frissítve: 2019.04.24 09:58

Már sétálnak a korábban kimozdulni képtelen Parkinson-kóros betegek

Publikálás dátuma
2019.04.23 17:17
Illusztráció
Fotó: AFP
Már a szabadban is tudnak sétálni a korábban otthonukhoz kötött Parkinson-kóros páciensek kanadai kutatók egy új kezelésének köszönhetően – számolt be a szakértők szerint nagy reményekre okot adó eredményekről a BBC News.
„A pácienseink többsége 15 éve szenved Parkinson-kórban, és évek óta nem tudnak biztonságosan sétálni. Jelentős változás az életükben, hogy elsétálhatnak egy üzletbe bevásárolni vagy üdülni mehetnek, hiszen korábban az elesés kockázata miatt nem tudtak otthonról kimozdulni” – magyarázta Mandar Jog professzor, az ontariói Nyugati Egyetem tudósa. A kezelés okozta javulás
„a legvadabb álmaikat is felülmúlta”.
Egy normális séta során az agyból küldött utasítások hatására mozog a láb. Mikor a mozgás befejeződött, az agy visszajelzéseket kap, mielőtt a következő lépéshez utasításokat küldene. Jog professzor szerint a Parkinson-kór ezeket a visszajelzéseket redukálja, megtöri a kört és a páciens mozgása „lefagy”. A tudóscsoport által kifejlesztett implantátum, amely a gerincvelőt ingerli elektromos stimulusokkal, felerősíti a jelet, és a páciens így képes lesz normálisan sétálni.
Jogot különösen az lepte meg, hogy a kezelés hosszú távon maradandó hatású volt: akkor is működött, amikor az implantátumot kikapcsolták. A professzor szerint az elektromos stimulálás felébresztette a visszacsatolási mechanizmust a lábaktól az agyba, amelyet a betegség lerombolt.
„Ez egy teljesen más rehabilitációs terápia. Azt gondoltuk, az okozza a mozgásproblémát, hogy a Parkinson-kórban szenvedőknél a jelek nem jutnak el az agyból a lábakhoz. De úgy tűnik, az agyba visszatérő jelek romlottak le”
– magyarázta.
 Az agyi szkennelés kimutatta, hogy az elektromos kezelés előtt a páciensek azon agyterülete, amely a mozgás ellenőrzéséért felelős, nem működött megfelelően. Néhány hónapos kezelés után azonban ezeknek a területeknek a működése helyreállt. A kutatásban résztvevő 66 éves Gail Jardine naponta kétszer-háromszor is elesett, és gyakran „ledermedt” mozgás közben. Két hónapja megkapta az implantátumot, és azóta már férjével a parkban is tud sétálni, amire már két éve nem volt képes állapota miatt. Mint mondta, a kezelés kezdete óta nem esett el, magabiztosabban mozog, és azt tervezi, hogy egyedül is sétál majd.
A 70 éves Guy Alden 2012-ben nyugdíjba kényszerült Parkinson-kórja miatt, mert az erősen korlátozta mozgását. Míg korábban gyakran „fagyott le” járás közben, a kezelés óta már nyaralni is volt feleségével, és egy idő után a kerekesszékét sem kellett használnia, a szűk utcákon és lejtőkön is jól közlekedett – mesélte.
A brit Parkinson Intézet kutatási igazgatója, Beckie Port szerint a tanulmányban ismertetett eredmények nagyon biztatóak, és a terápiában rejlő lehetőségeket tovább kell vizsgálni.
„Ha a további kutatások hasonlóan ígéretesek lesznek, drámaian javulhat a páciensek életminősége, és a Parkinson-kóros betegek nagy szabadságot kapnak mindennapi aktivitásaikhoz”
– fogalmazott Port.
Szerző
Frissítve: 2019.04.23 17:17