Fertőző betegség után szívprobléma is kialakulhat

Publikálás dátuma
2019.01.28 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP
A fertőzések utáni időszakban nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata – állítják amerikai kutatók.
A szakemberek szerint a szervezet immunválasza magyarázhatja, miért lehetnek a fertőzések a kardiovaszkuláris betegségek rizikófaktorai. Ez utóbbi megnevezés alatt minden szív-érrendszeri betegség értendő, a szívinfarktustól, a stroke-on át a szívelégtelenségig. Az eddig is közismert volt, hogy vannak bizonyos életmódbeli kockázati tényezők, amelyet fokozzák ezek kialakulásának esélyét, ide sorolható többek közt a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás. Vannak ugyanakkor nem életmódbeli rizikófaktorok is, mint az életkor, a nem, a genetikai hajlam. A Journal of the American Heart Association című szaklap cikke szerint mindezek mellett egyes fertőzések is növelhetik például a stroke és a szívinfarktus rizikóját. 
A minnesotai egyetem kutatói 1312 olyan személyt vizsgáltak meg, akik szívinfarktuson estek át, és 727 olyan személyt, akiknek iszkémiás stroke-juk volt. A kórtörténetüket figyelembe véve kiderült, hogy sokuknál fertőzéses betegség zajlott le maximum két évvel a kardiovaszkuláris esemény előtt. A leggyakoribb fertőzések a tüdőgyulladás, a légúti- és a húgyúti fertőzések voltak. Az infarktuson átesett betegek 37 százalékánál a fertőzést követő három hónapon belül alakult ki a szívprobléma, a stroke-ot átélő pácienseknél ez az arány 30 százalék volt. Az is kiderült, hogy a fertőzés utáni két hét a legkockázatosabb ebből a szempontból, különösen, ha kórházi kezelésre is szorult egy beteg. 
Az összefüggések pontos feltárása még folyamatban van, de a kutatók szerint a megfejtés az immunrendszer működésében keresendő. A védekező rendszerünk ugyanis fertőzések esetén több fehérvérsejtet és kis vérsejtecskéket, úgynevezett vérlemezkét kezd termelni. Egészséges szervezet esetében ezek feladata, hogy „megragasszák” a sérült ereket, például egy vágás esetén. Ugyanakkor, ha túl sok van belőlük, „összeragadhatnak” és megnő a vérrögök kialakulásának kockázata is. Tehát a fertőzések arra ösztönözhetik a szervezetet, hogy felborítva a normális egyensúlyt, a vérben vérrögképződési folyamat induljon el. Ez pedig akár szívinfarktust vagy stroke-ot is eredményezhet. 
A kutatás eredményei még további vizsgálatokat tesznek szükségessé, de annyi leszűrhető belőle, hogy azokat a fertőzéseket, amelyeket lehet, érdemes megelőzni – mondta dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
„Ezért lehetnek fontosak a védőoltások az idősebbeknek és azoknak, akik valamilyen alapbetegséggel küzdenek.”
A kardiológiai szűrések önmagukban is számos kockázati tényezőre fényt deríthetnek, így a veszélyeztetettebb személyeknek érdemes akár tünetek nélkül is évente egy komplex vizsgálatsorozatot elvégeztetni. A rizikócsoportba tartoznak a középkorú, stresszes, mozgásszegény életet élnek, dohányoznak, korábban koszorúér betegségük volt, és azok is, akiknél a családban öröklődnek a szív-érrendszeri betegségek és/vagy a cukorbetegség. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy ma már egy vérvizsgálattal elérhető a trombózis hajlam genetikai szűrése, és a kardiológiai kivizsgáláson túl nagy segítséget jelenthet a megelőzésben az életmódorvoslás is.  
Frissítve: 2019.01.28 14:14

A takarítás és a gyerekkori elhízás összefügghet

Publikálás dátuma
2019.04.25 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ Peter Muller/Cultura Creative
Megváltoztatják a bélflórát ezért hozzájárulhatnak a gyerekkori elhízáshoz a leggyakrabban használt háztartási tisztítószerek – állapították meg kanadai kutatók.
A tudósok 757 csecsemő bélflóráját vizsgálták 3-4 hónapos korukban, majd súlyukat 1 és 3 éves korukban. Figyelembe vették azt is, hogy otthonukban milyen fertőtlenítő szert, mosószert vagy környezetbarát terméket használnak – számolt be a Tudatos Vásárló.
A kutatók a csecsemők székletében lévő mikrobákat tanulmányozták, az adatokat a Kanadai Gyermekegészségügyi Szervezettől kapták, a testtömeg-index (BMI) pontszámokhoz az Egészségügyi Világszervezet (WHO) növekedési görbéit használták.
Megállapítottuk, hogy azok a 3-4 hónapos csecsemők, akik olyan háztartásokban élnek, ahol legalább hetente használnak fertőtlenítőszereket, kétszer olyan valószínűséggel rendelkeznek magas Lachnospiraceae-szinttel. 3 éves korukban pedig ugyanezeknek a gyerekeknek magasabb a testtömegindexük azoknál a társaiknál, akik otthonában nem használtak ilyen tisztítószereket - mondta Anita Kozyrskyj, az Albertai Egyetem gyermekgyógyász professzora, a SyMBIOTA-projekt vizsgálatvezetője. 
A Lachnospiraceae természetes összetevője a bélflórának, állatkísérletekből azonban kiderült, hogy megemelkedett szintje magasabb testzsírt és inzulinrezisztenciát okozhat - magyarázta Kozyrskyj.
A környezetbarát tisztítószereket használó háztartásokban élő csecsemők más a bélflórája, és kisebb annak a valószínűsége is, hogy totyogós korukban túlsúlyosak legyenek. A kutatónő azt is hozzátette, hogy azok az édesanyák, akik környezetbarát termékeket használnak, a legtöbbször egészségesebb életmódot és étkezési szokásokat is követnek, ezért is lehet, hogy gyermekeik bélflórája és a súlyuk a normál tartományban mozog.
„Az antibakteriális tisztítószerek képesek megváltoztatni a környezet mikrobiomját és növelik a túlsúly kockázatának kialakulását”
– írták a szerzők.
A tanulmány új információkat szolgáltat arról, hogy ezek a termékek hatással vannak a csecsemők bélflórájának összetételére és a túlsúlyosság megjelenésére. A kutatók megjegyezték további olyan tanulmányokra is szükség lenne, amelyek a tisztítószereket tényleges összetevőik szerint osztályozzák. 
Frissítve: 2019.04.25 14:14

WHO: kétéves koruk előtt passzívan se kütyüzzenek a gyerekek

Publikálás dátuma
2019.04.25 11:15
Illusztráció
Fotó: AFP/ Bonfanti Diego/Cultura Creative
Először fogalmazott meg ajánlást az Egészségügyi Világszervezet (WHO) öt év alatti gyermekek számára a fizikai aktivitással, mozgásszegény viselkedéssel és az alvással kapcsolatban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az új ajánlással a gyermekkori mozgásszegénység ellen küzd, mivel a kevés testedzés globálisan vezető kockázati tényezője az idő előtti halálozásnak és az elhízás okozta betegségeknek. Az szerepel az új ajánlásban, hogy a szülők kétéves koruk előtt ne ültessék passzívan a képernyők elé a kicsiket, ne adjanak a kezükbe szórakoztatásként tabletet vagy mobiltelefont. A nemzetközi szervezet szerint kettő és négy éves kor között is legfeljebb napi egy órát, de inkább kevesebb időt lehetne képernyők előtt tölteni. 
Juana Willumsen, az ajánlások egyik kidolgozója azt tanácsolta a szülőknek, hogy a passzívan a képernyő előtt töltött időt változtassák inkább értékes együttlétté: például olvassanak a gyerekeknek, mert az fejleszti a nyelvi készségeiket. A szakértő szerint az olyan tévés gyermekprogramok, amelyek arra biztatják a kicsiket, hogy mozogjanak közben, nézhetők, de ezeket is jobb, ha a szülő vagy gondviselő együtt nézi velük, és segít a feladatokban vagy abban, hogy be tudjanak kapcsolódni a tevékenységbe.
Az ajánlások között szerepel az is, hogy a kisbabák egyáltalán ne legyenek képernyő előtt, sokat mozogjanak, és legalább harminc percig feküdjenek a hasukon. Az újszülöttek számára fontos a 14-17 óra alvás, négy és 11 hónapos kor között pedig 12-16 óra alvás ajánlott. Ebben az időszakban azt sem ajánlják a szakemberek, hogy a gyerek egyszerre egy óránál többet töltsön babakocsiba, ülésbe vagy babahordóba kötve.
Az egy és két év közötti kisgyerekek számára napi legalább háromórás fizikai aktivitást, legfeljebb egy órai képernyőidőt és 10-13 óra alvást ajánl a WHO. Ebben a korcsoportban szintén nem ajánlott egyszerre egy óránál több időre korlátozni a gyerekek mozgását, például a kocsiülésbe kötve.
A WHO az ajánlásokat a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján fogalmazta meg. A képernyő előtt töltött idővel kapcsolatban azonban továbbra sem született olyan meghatározó kutatás, amely egyértelműen megállapítaná, milyen károsodásokat okoz, illetve milyen haszna lehet. 
Az Egyesült Államokban 18 hónapos kor előtt nem ajánlják a gyerekeknek a képernyőnézést, Kanadában kétéves kor a határ. Nagy-Britanniában nincs hivatalosan ajánlott limit.
A BBC News kiemelte, hogy a WHO először fogalmazott meg öt év alatti gyermekek számára ajánlást a fizikai aktivitással, mozgásszegény viselkedéssel és az alvással kapcsolatban. Az új irányelveket a WHO vasárnap Glasgowban, az elhízással foglalkozó európai kongresszuson ismerteti részletesen.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 11:15