Kásler nem érez sztrájkhangulatot az egészségügyben

Publikálás dátuma
2019.01.29. 06:46

A miniszter az Egészséges Budapestért Program pillanatnyi állásáról tartott sajtótájékoztatót, melyen egy kérdésre válaszolva reagált lapunk hétfői cikkére.
Nm tart attól, hogy sztrájkok bénítanák meg az egészségügyet - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Hozzátette: "a materiális háttere az orvosoknak és a szakdolgozóknak soha nem látott mértékben javult", hiszen bérük 2010 óta folyamatosan emelkedik. Mint mondta: nincsenek aggályai, hogy lesz-e elég szakdolgozó, hiszen a kormány számos intézkedést tett a szakemberek itthon tartására. A Népszava hétfőn arról írt, hogy a közfinanszírozott praxisok fogorvosai tiltakozó akcióra készülnek. Szerintük a kormány korábbi ígéretei ellenére továbbra sem hajlandó felszámolni az alapellátó fogászatok és a háziorvosi praxisok közötti finanszírozási különbségeket. Eddig ötszázan írták alá, hogy részt vennének a demonstrációban.
Szerző

Orbánnak Peking és Moszkva is fontos

Publikálás dátuma
2019.01.29. 06:45

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Magyarország szerint vállalhatatlan kérései vannak az Egyesült Államoknak, ezért Budapest egyelőre nem írja alá a kétoldalú védelmi egyezményt.
Azért nem írták még alá a magyar-amerikai kétoldalú védelmi egyezményt, mert az Egyesült Államoknak magyar szempontból egyelőre vállalhatatlan kérései is vannak – mondta a Népszavának egy magas rangú magyar honvédelmi illetékes. Forrásunk nem cáfolta az Átlátszó.hu-n megjelent cikket, miszerint a Trump-kormány türelmetlen és kissé már bizalmatlan is az Orbán-kormánnyal szemben - ezért is utazik a közeljövőben Budapestre Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, hogy tisztázza a helyzetet.
A portál arról írt, hogy a Trump-adminisztráció kezdetben komoly reményeket fűzött a magyar-amerikai kapcsolatokhoz, különösen a védelmi együttműködés szorosabbá válásához, emiatt több komoly gesztust is tett Orbán Viktornak: David B. Cornstein nagykövet például nem bírálta utólag élesen a a CEU részleges elűzését Budapestről. Csakhogy magyar részről nem teljesült Orbán Viktor egyik legnagyobb elvárása, hogy meghívót kapjon a Fehér Házba. A kezdeti nagy remények így átadták a helyüket az udvarias, de egyelőre semmilyen gyakorlati haszonnal nem járó nyilatkozatoknak, miközben a felszín alatt több magyar lépést egyre erősebb amerikai értetlenség kísér.

Magyar részről ugyanis – ezt korábban a Népszava kormányzati forrásai is elmondták – egyértelmű politikai orientációs üzenetnek szánták, hogy a kormány Airbus helikoptereket, német páncélosokat és légvédelmi fegyvereket, svéd repülőgép-hangárokat vásárol. Ezzel Magyarország egyértelműen európai NATO-szövetségesekkel akarta szorosabbra fűzni a viszonyt. Ráadásul – és ez egyébként nem csak Washington szemét csípi – Orbán Viktornak meggyőződése, hogy a kicsi és nyugati vetélytársaival nem összemérhető versenyképességgel bíró magyar gazdaság csak úgy képes komolyabban labdába rúgni, ha hátrányait ellensúlyozandó, verbális, politikai gesztusokat is tesz Moszkvának és Pekingnek.
Orbán Viktor ezért is hagyja, hogy a magyar-orosz kapcsolatokat mára gyakorlatilag Moszkvából irányítsák. (Mint megírtuk, az idei Putyin-látogatás időpontját és napirendjét lényegében Moszkvában határozzák majd meg.) Vagyis Orbán egyszerre szeretné a NATO és az uniós tagság előnyeit élvezni, miközben azt akarja, hogy szabadon alakíthassa kapcsolatait az orosz és a kínai vezetéssel. (A magyar kormány érvelésének alapja az az egyébként nehezen vitatható tény, hogy egy sor európai ország a magyarénál lényegesen nagyobb nagyságrendben folytat kereskedelmi kapcsolatokat a két rezsimmel.) 
Az Átlátszó szerint Washington azt szeretné, hogy a NATO-tagállamok, mint szövetségesei lépjenek fel az egyre intenzívebbé váló kínai kiberkémkedés és az orosz befolyásolási törekvések ellen. Utóbbi a gyakorlatban Ukrajna támogatását is jelentené, Oroszország ellenében. - Mi viszont üzletelni akarunk az oroszokkal - mondta a lapnak Orbán egyik közeli munkatársa. Orbán David B. Cornsteinnak jelezte, hogy Magyarország ausztriai típusú semlegességet szeretne, ezért is nem írta még alá a kétoldalú védelmi egyezményt. Úgy tudjuk, a Külügyminisztérium vezetése azóta már többször biztosította az amerikai felet, hogy a miniszterelnök, ha beszélt is ilyesmiről, „nem úgy gondolta”, hogy Magyarország Ausztriához hasonlóan a katonai szövetségen kívül képzeli el a jövőjét. Azt a Népszava forrásai is cáfolták, hogy valaha is felmerült volna vezető magyar kormánykörökben a kilépés. Az egyezményt ugyanakkor valóban régóta nem írtuk alá, tavaly májusban Washingtonban találkozójuk után Michael Pompeo és Szijjártó Péter is csak arról tudott beszámolni, hogy „felgyorsítják a tárgyalásokat”. Forrásunk szerint egy súlyos oka van annak, hogy az elmúlt kilenc hónapban nem sikerült lezárni ezeket a tárgyalásokat: az Egyesült Államok azt szeretné, ha a magyar fél engedélyezné, hogy az amerikai hadsereg előzetes magyar engedély nélkül is az ország területére léphessen. Információink szerint ezt több, az orosz fenyegetésnek közvetlenül kitett ország elfogadta. - Olyan országok esetében, amelyek félnek egy közvetlen orosz támadástól, ez érthető, de mi nem tartozunk ebbe a kategóriába – fogalmazott a forrásunk. Ez a vita azért is érdekes, mert mint megírtuk korábban, a magyar kormány az egyik nagy támogatója az „európai katonai Schengennek”, vagyis annak a kezdeményezésnek, miszerint a közös európai védelem érdekében az EU-n belül jelentősen meg kell könnyíteni a fegyveres erők mozgását az egyes országok között. Magyarországon egyébként rendszeresen tartanak hadgyakorlatokat amerikai csapatok, vagy áthaladnak rajtunk más NATO-tagállamba utazva. Úgy tudjuk, még sosem fordult elő, hogy akár egy percet is várakozniuk kellett volna, a magyar fél minden esetben szinte automatikusan rábólintott a belépésre. Informátorunk szerint egyébként „a végén úgyis megegyezünk majd, de még folyik az alkudozás az ügyben, és akár ennek része is lehet az Átlátszó és a The Wall Street Journal cikke, mert olyan információkat is tartalmaznak, amik csak a State Departmentből származhatnak”.

Nincs megállapodás az Audinál, kedden is folytatódik a sztrájk

Publikálás dátuma
2019.01.29. 06:41
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a dolgozók a sikertelen bértárgyalások miatt január 18-án.
Fotó: Krizsán Csaba / MTI
Nem állapodott meg az Audi Hungaria Zrt. és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) hétfőn sem az idei évi bérekről az estébe nyúló tárgyalássorozat alatt, a sztrájk kedden is folytatódik. Az információt egyelőre nem erősítették meg hivatalosan a felek.
Az állami hírügynökség információját a hirado.hu közölte. A győri gyárban január 24-e reggel hat óra óta sztrájkolnak a dolgozók, azóta teljesen leállt a termelés a motorgyárban és a járműgyárban. A termeléskiesés miatt hétfőn leállították a gyártást az Audi központi üzemében, a bajorországi Ingolstadtban, mert hiányoznak a Győrben készített motorok. A vállalatnál a sztrájk alatt nem csökkent a részvétel, továbbra is műszakonként mintegy 4000-4500 munkavállaló sztrájkol. Azok sem tudják azonban felvenni a munkát, akik nem csatlakoztak a sztrájkhoz – mondta korábban az AHFSZ egyik elnökségi tagja. Szimacsek Tibor hozzátette, hogy az érdekképviselet tagsága a sztrájk kezdete óta mintegy háromszázzal nőtt, így már mintegy 9300 tagja van.
 Az AHFSZ január 23-án hirdette meg az egyhetes sztrájkot, mert nem tudtak megállapodni a vállalattal az idei évi bérekben. A szakszervezet továbbra is azt kéri a munkáltatótól, hogy a bérmegállapodást egy évre rögzítsék, úgy, hogy az alapbéremelést kombinált béremelés alkalmazásával 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg. Ezen felül az alapbérbe a mozgóbér négy százalékát építsék be, kapjon minden munkavállaló egy hónapban egy teljes szabad hétvégét, a gyermekek és az életkor után járó szabadságokkal pedig a munkavállaló rendelkezhessen. A választható béren kívüli juttatás keretösszegét a jelenlegi 620 ezer forintról 787 ezer forintra növeljék, fejlesszék tovább a lojalitás bónuszt és vezessék be a jubileumi bónuszt.
Szerző
Témák
Audi sztrájk