Meglepő helyen pörkölnék a tökéletes kávét

Publikálás dátuma
2019.01.29. 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A rakétatechnológiát akarja segítségül hívni a kávé tökéletes pörköléséhez egy amerikai és egy egyesült arab emírségekbeli vállalkozó, akik jövőre tervezik a világűrbe juttatni kávépörkölő kapszulájukat.
A kapszula a Föld légkörébe való visszatéréskor keletkezett hőt használja fel a kávészemek pörköléséhez, amint azok egy túlnyomásos tartályban lebegnek. A tartályban a kávészemek mindenhol megpörkölődnek, és ily módon tökéletes kávét lehet előállítani - írta a Room című űrkutatási szaklapban a San Diegó-i Anders Cavallini és a dubaji Hatim al-Kafadzsi robotépítő.
A Földön a kávészemek pörkölés közben összevissza hánykolódnak, eltöredeznek és a pörkölő forró felületével érintkezve pörkölődnek meg. 
"Ha a gravitációt kivonjuk ebből, a kávészemek lebegnek a forró tűzhelyben, 360 fokos, egyenletesen elosztott hőt kapnak és szinte tökéletesen megpörkölődnek"

- magyarázták.

 A kapszulát - amely kezdetben 300 kilogramm szemeskávét képes hordozni - egy rakétával juttatják a világűrbe, mintegy 200 kilométeres magasságba. A szemek abban a hőben pörkölődnek meg, amely akkor fejlődik, amikor a kapszula visszatér a Föld légkörébe, a túlnyomásos tartályban a hőmérsékletet 200 Celsius fok körül tartják. A vállalkozók elmondták, hogy már tárgyalást folytatnak olyan magán rakétagyártó cégekkel, mint a Rocket Lab és a Blue Origins, hogy megtalálják a megfelelő rakétát - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. 
Amint a kávé visszaér a Földre, az első, űrben pörkölt kávéból Dubajban, a vállalkozópár Space Roasters nevű cégének székhelyén fognak először kávét főzni. Azt még nem tudni, mennyibe fog kerülni egy csésze kávé. Cavallini és al-Kafadzsi azt reméli, hogy jövőre indulhatnak az első kávészemek a világűrbe.
Nem ez az első ötlet kávé űrbe juttatására. 2015-ben az Argotec olasz űrkutatási cég és a Lavazza kávéforgalmazó együttműködött a Nemzetközi Űrállomás asztronautái számára készült első presszógép tervezésében és kivitelezésében. 2015. május 3-án Samantha Cristoforetti olasz űrhajósnő itta az űrállomáson az első presszókávét egy a súlytalanság körülményeire készített speciális csészéből.
Szerző
Témák
kávé világűr

Fertőző betegség után szívprobléma is kialakulhat

Publikálás dátuma
2019.01.28. 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP
A fertőzések utáni időszakban nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata – állítják amerikai kutatók.
A szakemberek szerint a szervezet immunválasza magyarázhatja, miért lehetnek a fertőzések a kardiovaszkuláris betegségek rizikófaktorai. Ez utóbbi megnevezés alatt minden szív-érrendszeri betegség értendő, a szívinfarktustól, a stroke-on át a szívelégtelenségig. Az eddig is közismert volt, hogy vannak bizonyos életmódbeli kockázati tényezők, amelyet fokozzák ezek kialakulásának esélyét, ide sorolható többek közt a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás. Vannak ugyanakkor nem életmódbeli rizikófaktorok is, mint az életkor, a nem, a genetikai hajlam. A Journal of the American Heart Association című szaklap cikke szerint mindezek mellett egyes fertőzések is növelhetik például a stroke és a szívinfarktus rizikóját. 
A minnesotai egyetem kutatói 1312 olyan személyt vizsgáltak meg, akik szívinfarktuson estek át, és 727 olyan személyt, akiknek iszkémiás stroke-juk volt. A kórtörténetüket figyelembe véve kiderült, hogy sokuknál fertőzéses betegség zajlott le maximum két évvel a kardiovaszkuláris esemény előtt. A leggyakoribb fertőzések a tüdőgyulladás, a légúti- és a húgyúti fertőzések voltak. Az infarktuson átesett betegek 37 százalékánál a fertőzést követő három hónapon belül alakult ki a szívprobléma, a stroke-ot átélő pácienseknél ez az arány 30 százalék volt. Az is kiderült, hogy a fertőzés utáni két hét a legkockázatosabb ebből a szempontból, különösen, ha kórházi kezelésre is szorult egy beteg. 
Az összefüggések pontos feltárása még folyamatban van, de a kutatók szerint a megfejtés az immunrendszer működésében keresendő. A védekező rendszerünk ugyanis fertőzések esetén több fehérvérsejtet és kis vérsejtecskéket, úgynevezett vérlemezkét kezd termelni. Egészséges szervezet esetében ezek feladata, hogy „megragasszák” a sérült ereket, például egy vágás esetén. Ugyanakkor, ha túl sok van belőlük, „összeragadhatnak” és megnő a vérrögök kialakulásának kockázata is. Tehát a fertőzések arra ösztönözhetik a szervezetet, hogy felborítva a normális egyensúlyt, a vérben vérrögképződési folyamat induljon el. Ez pedig akár szívinfarktust vagy stroke-ot is eredményezhet. 
A kutatás eredményei még további vizsgálatokat tesznek szükségessé, de annyi leszűrhető belőle, hogy azokat a fertőzéseket, amelyeket lehet, érdemes megelőzni – mondta dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
„Ezért lehetnek fontosak a védőoltások az idősebbeknek és azoknak, akik valamilyen alapbetegséggel küzdenek.”

A kardiológiai szűrések önmagukban is számos kockázati tényezőre fényt deríthetnek, így a veszélyeztetettebb személyeknek érdemes akár tünetek nélkül is évente egy komplex vizsgálatsorozatot elvégeztetni. A rizikócsoportba tartoznak a középkorú, stresszes, mozgásszegény életet élnek, dohányoznak, korábban koszorúér betegségük volt, és azok is, akiknél a családban öröklődnek a szív-érrendszeri betegségek és/vagy a cukorbetegség. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy ma már egy vérvizsgálattal elérhető a trombózis hajlam genetikai szűrése, és a kardiológiai kivizsgáláson túl nagy segítséget jelenthet a megelőzésben az életmódorvoslás is.  
Szerző

Magyar versenyzővel kezdődik kedden a Bocuse d'Or világdöntője

Publikálás dátuma
2019.01.28. 11:41
Illusztráció
Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
Huszonnégy nemzet csapatainak részvételével rendezik meg a világ legrangosabb szakácsversenye, a Bocuse d'Or világdöntőjét január 29-30-án Lyonban; Magyarországot Pohner Ádám képviseli.
A Paul Bocuse által 32 évvel ezelőtt elindított szakácsverseny fináléját minden második évben tartják meg a franciaországi városban, a SIRHA gasztronómiai vásár keretein belül. A verseny mindkét napján 12-12 csapat készíti el fogásait, a magyarok a sorsolás szerint a keddi napon, másodikként kezdhetnek. Európából 10 csapat kvalifikálta magát, Ázsiából és az összamerikai térségből 5-5 csapat jutott be, Afrikát 2 versenyző képviseli, további két csapat (Olaszország és Kína) pedig szabadkártyával indulhat az idei finálén.
A magyar csapat elnöke ezúttal is Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke. Az idei versenyző Pohner Ádám, akit Csillag Richárd commis segít, coachként pedig Segal Viktor vesz részt a munkában. A magyar csapat felkészülését két nemzetközi kiválóság, a korábban aranyérmes Orjan Johannessen és a versenyzőként bronz-, coachként pedig aranyérmet nyert Odd Ivar Solvold is segíti. Magyarország először 2013-ban képviseltette magát a lyoni finálén, abban az évben Széll Tamás és csapata a 10. helyet szerezték meg. 2015-ben Molnár Gábor - és mellette commis-ként Pohner Ádám - a 13. helyen végzett, majd 2017-ben Széll Tamás az európai kontinensdöntő megnyerése után a 4. helyen futott be a világdöntőben.
A csapatoknak minden évben két ételt kell elkészíteniük. A versenytémák ezúttal két tavaly elhunyt, legendás séf, Paul Bocuse és Joel Robuchon munkásságának állítanak emléket.
Az idei tányértéma egy francia klasszikus, a zöldség chartreuse lesz, amelyet meghatározott kagylófélékkel kell elkészíteni.

Az ételhez csak a hivatalos versenypiacon elérhető zöldségek használhatók fel. Ismert már a hústál kötelező alapanyaga, a csontos borjúkaraj is, kihívás azonban, hogy az ételt kötelező a csonttal együtt elkészíteni. A hústálat úgy kell megalkotni, hogy utána 14 adagban lehessen tálalni, és az ételhez minimum egy másik borjúrészt - lábat, vesét, mirigyet, májat vagy pacalt - is fel kell használni.
Szerző