Ott találtak szuperbaktérium-gént, ahol ember is ritkán jár

Publikálás dátuma
2019.01.29. 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP
Antibiotikumnak ellenálló géneket (ARGs) találtak az Északi-sarkvidéken, a Föld egyik legtávolabbi, érintetlen térségében, a felfedezés a szuperbaktériumok gyors és globális terjedésére hívja fel a figyelmet.
A norvégiai Spitzbergákon a Kongsfjord térségében gyűjtött talajmintákban mutatta ki egy brit-amerikai-kínai tudóscsoport a blaNDM-1 gének jelenlétét, amelyeket először 2007-2008-ban azonosítottak egy kórházi betegben az indiai fővárosban, Újdelhiben, majd 2010-ben már az újdelhi felszíni vizekben is kimutatták ezeket a géneket hordozó törzseket. Azóta már több mint 10 országban mutatták ki jelenlétét és új variánsok jelenlétét is.
David Graham, a New Castle-i Egyetem professzora vezette kutatócsoport szerint az antibiotikum-rezisztens gének valószínűleg a vándormadarak és esetleg más vadállatok, valamint a térségbe érkezett emberek ürülékével kerülhetett az északi-sarkvidéki földbe.
A kutatók az Environmental International című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a Konsgfjord mentén nyolc helyszínről vett 40 talajmintában mutattak ki 131 ilyen gént.
"A kimutatott gének kilenc nagy antibiotikum-fajtához köthető, köztük az aminoglikozidokhoz, a makrolidekhez, amelyeket sok fertőzés kezelésére használnak. Például minden talajmintában megtaláltuk azt a gént, amely a tuberkulózis multidrog-rezisztens kórokozójában van, a blaNDM-1 géneket a talajminták több mint 60 százalékában mutattuk ki"

- idézte Grahamet az Eurekalert tudományos hírportál.

"Felfedezésünk nagy jelentőségű az antibiotikum-rezisztencia globális terjedése tekintetében. Egy klinikailag fontos ARG, amely Dél-Ázsiából származik, nyilvánvalóan nem honos az Északi-sarkvidéken"

- tette hozzá a professzor.

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy az antibiotikum-rezisztens gének képesek egyik baktériumból a másikba, sőt a baktériumból a környezetbe átterjedni. A antibiotikum-rezisztencia globális egészségügyi válságot okoz. Egy ősszel közzétett tanulmány szerint mintegy 2,4 millióan halhatnak meg a több antibiotikumnak is ellenálló, úgynevezett szuperbaktériumok okozta fertőzésekben Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában 2050-ig.
Szerző
Frissítve: 2019.01.29. 11:16

Egyre dühösebbek és szomorúbbak a dalszövegek

Publikálás dátuma
2019.01.29. 09:09
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A popzene sokat változott az idők során, és a 2019-es dalok észrevehetően különböznek az 1960-as és 1970-es évek számaitól. De nemcsak a zene lett más, egy új kutatás szerint a dalszövegek is változtak: dühösebbek és szomorúbbak lettek.
A michigani Lawrence Műszaki Egyetem számítógépes adattudósai kvantitatív elemzéssel vizsgálták meg, hogy az 1950-es évektől 2016-ig, több mint hét évtized alatt milyen változások történtek a popzenei szövegekben. Eredményeik szerint a düh és a szomorúság kifejezése fokozatosan nőtt, míg az örömé csökkent.
A Journal of Popular Music Studies című folyóiratban publikált kutatás két vezető szerzője, Kathleen Napier és Lior Shamir több mint hatezer dalszöveget elemzett visszamenőleg a Billboard éves százas toplistájáról, amelyen a legnépszerűbb számok szerepelnek, és így jól tükrözi a rajongók preferenciáit. A kutatók minden számot automatikus kvantitatív érzelemelemzésnek vetettek alá, amellyel meghatározták a dalok érzelmi töltését. A toplista számainak érzelmeiből minden évre megállapítottak egy átlagot, és az éves átlagból határozták meg, hogy az egyes években egy adott érzelem kifejezése nőtt, csökkent vagy nem változott. Az elemzés kimutatta, hogy az évtizedek során a düh folyamatosan nőtt a popzenei számokban: az ötvenes évek közepén megjelent számok voltak a legkevésbé haragosak, a düh kifejezése pedig azóta egyre nőve 2015-ben érte el csúcspontját - olvasható az Eurekalert tudományos hírportálon.
 Az is kiderült a kutatásból, hogy a szomorúság, felháborodás és félelem kifejezése szintén egyre növekedett a vizsgált időszakban, bár visszafogottabban, mint a haragé. Az öröm az ötvenes évek végén volt domináns érzelem a popzenei szövegekben, ezt követően azonban egyre csökkent és az utóbbi évekre nagyon visszafogottá vált. A hanyatlást csak a hetvenes évek közepe törte meg, amikor a dalszövegekben hirtelen kiugróan megnőtt az öröm kifejezése. A tanulmány szerint a zenerajongók az ötvenes években az örömteli, vidám dalokat kedvelték, a mai zenefogyasztókat azonban sokkal inkább érdeklik azok a számok, amelyek szomorúságot vagy dühöt fejeznek ki. 
"A dalszövegek érzelmeiben bekövetkezett változások nem feltétlenül tükrözik azt, amit a zenészek vagy szövegírók ki akarnak fejezni, sokkal több közük van ahhoz, hogy az egyes években mit akarnak hallani a zenefogyasztók"

- foglalta össze Lior Shamir.

Szerző
Témák
popzene

Orvosi Nobelre is esélyes lehet a magyar kutatóorvos

Publikálás dátuma
2019.01.28. 21:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Roska Botond látás visszaállító génterápián dolgozik, az eljárásért első magyarként megkapta a Louis-Jeantet díjat.
Roska Botond 13 éve dolgozik a csapatával egy úgynevezett látás visszaállító génterápián, ami ma még gyógyíthatatlan, genetikai szembetegségeknél adhatja vissza a látást. Ezért az eljárásért első magyarként megkapta a Louis-Jeantet díjat, ami szakértők szerint az orvosi Nobel-díj előszobája – hangzott el az RTL Klub híradójában. A Svájcban élő magyar kutatóorvos a csatornának elmondta: bizonyos betegségek esetén a fotoreceptorok elhalnak, vagy nem működnek tovább. „Tehát a biológiai komputer ott van a szemünkben, de nem tudjuk felvenni a képet” – magyarázta. A génterápia ezt a fényérzékenységet adhatja vissza. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója, Nagy Zoltán Zsolt közölte: ez egy forradalmian új kutatási téma, és számos retinitisz pigmentózában szenvedő betegnek tud segíteni. A Semmelweis Egyetem nagyon büszke egykori diákjára. A terápiát még tesztelik, így ha minden rendben lesz, leghamarabb akkor is évek múlva gyógyíthatnak majd az új eljárással.
Szerző