Génszerkesztett tyúktojásban készítenek rákgyógyszert

Publikálás dátuma
2019.01.29. 12:12
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Génszerkesztéssel olyan tyúkokat hoztak létre a skóciai Roslin Intézetben, amelynek tojása ízületi gyulladást és a rák néhány típusát gyógyító szerek alapanyagát tartalmazza - írta a BBC hírportálja.
Korábban tudósok kimutatták, hogy génmódosított kecskék és nyulak teje, tyúkok tojása alkalmas terápiás fehérjék előállítására. Tyúktojásokat már alkalmaznak oltóanyagok, mint például az influenzavírusok elleni oltásban használt vírusok előállítására. Az Edinburghi Egyetem Roslin Intézete kutatóinak új módszerében a tyúk DNS-ének egy részébe - amely a tojásfehérje termelésében vesz részt - egy emberi gént illesztettek, amelyik a kívánt fehérje előállítását irányítja.
"A tyúktojásban tízszer-százszor is olcsóbb lehet a gyógyszerek előállítása, mint üzemekben, tehát a teljes gyártási költség legalább tízszer alacsonyabb lehet"

- mondta Lissa Herron, az intézet munkatársa.

 A legnagyobb megtakarítás abból származik, hogy baromfitelepet sokkal olcsóbb építeni, mint nagy tisztaságú helyiségeket a gyári előállításhoz.
Sok betegség azért alakul ki, mert a szervezet természetes úton nem tud egy-egy fehérjéből vagy más anyagból elegendőt termelni. Ezeket a betegségeket olyan gyógyszerekkel lehet kezelni, amelyek tartalmazzák a hiányzó anyagot. Ezeket szintetikus úton készítik a gyógyszergyárak, előállításuk nagyon költséges lehet.
A kutatók két fehérjére összpontosítottak, az egyiknek (IFN-alpha 2A) erős vírusellenes és rákellenes hatása van, a másikból (makrofág-CSF) a károsodott szövetek önjavító készségét stimuláló terápiát fejlesztenek.
Egy adagnyi hatóanyag gyártásához elég három tojás, a tyúkok pedig akár évi 300-at is tojnak. Ha elegendő szárnyas áll rendelkezésre, kereskedelmi mennyiségben állíthatók elő a gyógyszerek.
"Egyelőre nem állítunk elő gyógyszert, ám kutatásunk megmutatta, hogy a tyúktojás kereskedelmi mennyiségben alkalmas olyan fehérje gyártására, amely gyógyszerfejlesztő kutatások és más biotechnológiai alkalmazások alapja lehet"

- mondta Helen Sang, az intézet professzora.

 A kutatók remélik, hogy a tyúktojásos módszerrel állatoknak való gyógyszereket is tudnak majd gyártani, köztük olyanokat, amelyek az immunrendszer erősítésével az állattenyésztő telepeken használt antibiotikumok alternatívái lehetnek. 
A fehérjéket előállító csirkék nem szenvednek, a farmon nevelt társaikhoz képest több törődést kapnak - mondta Lissa Herron.
"Kényelmes, tágas ketrecekben élnek, szakképzett technikusok etetik és itatják őket nap mint nap. A tyúkok szempontjából ugyanaz történik, mint mindig, tojásokat tojnak, az egészségükre semmilyen hatása nincs a változásnak"

- magyarázta.

Szerző
Frissítve: 2019.01.29. 14:53

Ott találtak szuperbaktérium-gént, ahol ember is ritkán jár

Publikálás dátuma
2019.01.29. 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP
Antibiotikumnak ellenálló géneket (ARGs) találtak az Északi-sarkvidéken, a Föld egyik legtávolabbi, érintetlen térségében, a felfedezés a szuperbaktériumok gyors és globális terjedésére hívja fel a figyelmet.
A norvégiai Spitzbergákon a Kongsfjord térségében gyűjtött talajmintákban mutatta ki egy brit-amerikai-kínai tudóscsoport a blaNDM-1 gének jelenlétét, amelyeket először 2007-2008-ban azonosítottak egy kórházi betegben az indiai fővárosban, Újdelhiben, majd 2010-ben már az újdelhi felszíni vizekben is kimutatták ezeket a géneket hordozó törzseket. Azóta már több mint 10 országban mutatták ki jelenlétét és új variánsok jelenlétét is.
David Graham, a New Castle-i Egyetem professzora vezette kutatócsoport szerint az antibiotikum-rezisztens gének valószínűleg a vándormadarak és esetleg más vadállatok, valamint a térségbe érkezett emberek ürülékével kerülhetett az északi-sarkvidéki földbe.
A kutatók az Environmental International című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a Konsgfjord mentén nyolc helyszínről vett 40 talajmintában mutattak ki 131 ilyen gént.
"A kimutatott gének kilenc nagy antibiotikum-fajtához köthető, köztük az aminoglikozidokhoz, a makrolidekhez, amelyeket sok fertőzés kezelésére használnak. Például minden talajmintában megtaláltuk azt a gént, amely a tuberkulózis multidrog-rezisztens kórokozójában van, a blaNDM-1 géneket a talajminták több mint 60 százalékában mutattuk ki"

- idézte Grahamet az Eurekalert tudományos hírportál.

"Felfedezésünk nagy jelentőségű az antibiotikum-rezisztencia globális terjedése tekintetében. Egy klinikailag fontos ARG, amely Dél-Ázsiából származik, nyilvánvalóan nem honos az Északi-sarkvidéken"

- tette hozzá a professzor.

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy az antibiotikum-rezisztens gének képesek egyik baktériumból a másikba, sőt a baktériumból a környezetbe átterjedni. A antibiotikum-rezisztencia globális egészségügyi válságot okoz. Egy ősszel közzétett tanulmány szerint mintegy 2,4 millióan halhatnak meg a több antibiotikumnak is ellenálló, úgynevezett szuperbaktériumok okozta fertőzésekben Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában 2050-ig.
Szerző
Frissítve: 2019.01.29. 11:16

Egyre dühösebbek és szomorúbbak a dalszövegek

Publikálás dátuma
2019.01.29. 09:09
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A popzene sokat változott az idők során, és a 2019-es dalok észrevehetően különböznek az 1960-as és 1970-es évek számaitól. De nemcsak a zene lett más, egy új kutatás szerint a dalszövegek is változtak: dühösebbek és szomorúbbak lettek.
A michigani Lawrence Műszaki Egyetem számítógépes adattudósai kvantitatív elemzéssel vizsgálták meg, hogy az 1950-es évektől 2016-ig, több mint hét évtized alatt milyen változások történtek a popzenei szövegekben. Eredményeik szerint a düh és a szomorúság kifejezése fokozatosan nőtt, míg az örömé csökkent.
A Journal of Popular Music Studies című folyóiratban publikált kutatás két vezető szerzője, Kathleen Napier és Lior Shamir több mint hatezer dalszöveget elemzett visszamenőleg a Billboard éves százas toplistájáról, amelyen a legnépszerűbb számok szerepelnek, és így jól tükrözi a rajongók preferenciáit. A kutatók minden számot automatikus kvantitatív érzelemelemzésnek vetettek alá, amellyel meghatározták a dalok érzelmi töltését. A toplista számainak érzelmeiből minden évre megállapítottak egy átlagot, és az éves átlagból határozták meg, hogy az egyes években egy adott érzelem kifejezése nőtt, csökkent vagy nem változott. Az elemzés kimutatta, hogy az évtizedek során a düh folyamatosan nőtt a popzenei számokban: az ötvenes évek közepén megjelent számok voltak a legkevésbé haragosak, a düh kifejezése pedig azóta egyre nőve 2015-ben érte el csúcspontját - olvasható az Eurekalert tudományos hírportálon.
 Az is kiderült a kutatásból, hogy a szomorúság, felháborodás és félelem kifejezése szintén egyre növekedett a vizsgált időszakban, bár visszafogottabban, mint a haragé. Az öröm az ötvenes évek végén volt domináns érzelem a popzenei szövegekben, ezt követően azonban egyre csökkent és az utóbbi évekre nagyon visszafogottá vált. A hanyatlást csak a hetvenes évek közepe törte meg, amikor a dalszövegekben hirtelen kiugróan megnőtt az öröm kifejezése. A tanulmány szerint a zenerajongók az ötvenes években az örömteli, vidám dalokat kedvelték, a mai zenefogyasztókat azonban sokkal inkább érdeklik azok a számok, amelyek szomorúságot vagy dühöt fejeznek ki. 
"A dalszövegek érzelmeiben bekövetkezett változások nem feltétlenül tükrözik azt, amit a zenészek vagy szövegírók ki akarnak fejezni, sokkal több közük van ahhoz, hogy az egyes években mit akarnak hallani a zenefogyasztók"

- foglalta össze Lior Shamir.

Szerző
Témák
popzene