„Micsoda különös család vagyunk” - letehetetlen könyv született a Mannokról

Publikálás dátuma
2019.01.30. 12:45
Ebben a családban előbb-utóbb mindenki ír, megszállottan vagy kényszeresen követve a többieket
Fotó: Bibliothek Zurich
Tilmann Lahme A Mannok című kötetének az alcíme Családregény s ami az olvasmányosságot, az események dinamikáját, a szereplők különösségét illeti, a könyv feltétlenül olyan, mintha letehetetlenül izgalmas irodalom- és kultúrtörténeti lektűrt lapoznánk.
A múlt század húszas éveinek elején kezdődik, s 2002-ben, Elisabeth Mann halálával fejeződik be a grandiózus sztori, kronologikus rendben mutatva be, hogy egy-egy időszakban mi történt a szülőkkel, Thomas és Katia Mannal, hat gyerekükkel, valamint az apa fivérével, Heinrich Mannal. S mivel mindig intenzíven zajlott körülöttük az élet, a német irodalomtörténész szövege egy pillanatra sem válik unalmassá. Semmi sem szokványos ebben a családban: a gyerekek közül négynek is pszichiátriai kezelésre van szüksége, felnőtt korukban többen drogoznak, alkoholproblémákkal küzdenek, gyógyszerfüggők, depresszióra hajlamosak, a három idősebb hol szigorúan leplezi, hol megvallja szexuális másságát. Állandóan utaznak, folytonosan változik életük kerete, állampolgárságuk is időről időre módosul (miután a nácik megvonták német állampolgárságukat, hol csehszlovák, hol svájci vagy amerikai útlevelük van). Veszekednek, kibékülnek, szakadatlanul kommunikálnak, hajmeresztő terveket szőnek, bizarr kapcsolatokat létesítenek, idegesítik és inspirálják egymást: Mannok. De ha kell, sármosak is tudnak lenni: „An amazing family” – írták róluk Amerikában. S mindebben a szédítő kavargásban roppant erős bennük az önkifejezés késztetése. „… kell, hogy legyen egyvalaki ebben a családban, aki nem ír” – nyilatkozta Katia Mann élete vége felé (miután megjelentek a vele készített életút-interjúk). Mert ebben a családban a világhírű apát követve előbb-utóbb mindenki ír: megszállott hivatástudattal vagy egyszerűen csak kényszeresen követve a többieket. Alkotásaikat nézve műfajok, témák kavalkádja tárulhat elénk: regények, drámák (Klaus), monstre történeti munkák (Golo), memoárok (Klaus, Golo, Monika, Michael), gyerekkönyvek (Erika), útirajzok (Erika, Klaus), ökológiai írások (Elizabeth), irodalomtörténeti tanulmányok (Michael), és újságcikkek minden mennyiségben. S persze, szinte valamennyien megírták apjukkal kapcsolatos emlékeiket, de szóltak egymásról is (például Erika vagy Golo Klausról). A színvonal, az elismertség hullámzó ugyan, de végül mindannyian – így vagy úgy megharcolva az apa gigászi örökségével – a saját jogukon szintén sikeresek lettek. A könyv nem a rengeteg műre, hanem a családtagok belső érzelmi-szellemi viszonyaira összpontosít, valamint arra, hogyan reagálnak a drámai történelmi kihívásokra. Az válik tehát igen hangsúlyossá, hogy az extravaganciák mellett a Mannok sokaknál jóval korábban ismerték fel a Hitler és hívei jelentette halálos veszedelmet. Az elsők között emigráltak, hamar rádöbbentek, hogy a nácikkal nincs, nem lehetséges egyezkedés, s ezt a meggyőződésüket előadások, cikkek sokaságában hirdették. A testvérek közül hárman (Erika, Klaus, Golo) az amerikai hadsereg katonájaként közvetlenül segítették a Harmadik Birodalom feletti győzelmet. A család így méltán válhatott az antifasiszta ellenállás jelképévé. Éleslátásuk csodálatra méltó. A háború után Golo Mann az egységes Európában és a kelet-nyugati enyhülésben látta az itteni tartós béke fedezetét. Húga, Elisabeth pedig népszerű írásaiban, előadásaiban a korszellemet messze megelőzve emelte fel a szavát az esztelen környezetpusztítás ellen. A Mannok jó ügyeket szolgáltak. „Micsoda különös család vagyunk mi! Később majd könyveket írnak rólunk – nem csak egy-egy családtagról” – jegyezte meg Klaus Mann 1936-ban. Prófétának bizonyult.  Info:  Tilmann Lahme: A Mannok   Európa, 2018 
Témák
Thomas Mann

Zabráló románoktól a fehérlovas Horthyig, a szecessziótól Nixonig

Publikálás dátuma
2019.01.30. 11:15
A Gellért Szálló a hazai szecesszió egyik emblematikus épületévé vált
A száz éves Gellért Szálló már régóta nem az a budapesti csúcsszálloda, ami évtizedekkel korábban volt – fordulatos története viszont páratlan. Nagyjából a hetvenes-nyolcvanas évekig reprezentálta a magyar idegenforgalom élvonalát: innen indult először Budapesten reptéri transzfer kocsi, a külföldi vendég itt fizethetett először a saját valutájával, itt volt először minibár a szobákban – és esetleg lehallgató berendezés a szomszédban.
A johannita betegápoló lovagrend állítólag már a 12. században rendkórházat alapított a Gellért-hegy lábánál feltörő "csodahatású" forrásoknál és természetesen a török uralom idején is fürdő épült ide: az Acsik Ilidzsa (nyitott hőfürdő). Később Sárosfürdőnek nevezték a medencékben leülepedett, finom forrásiszap miatt - a 19. század elején pajtaszerű, egyemeletes épület állt itt egy hozzátapasztott fogadóval. Aztán amikor 1894-ben megkezdődött a Ferenc József – a mai Szabadság-híd - építése, ezzel együtt a Gellért tér rendezését is tervbe vették. Az egykori gellérthegyi fotókon jól látható, hogy erre még csak elszórtan álltak épületek, délebbre pedig a későbbi Lágymányost a Duna hatalmas öble jelentette. Egyszerre és egymás mellett épült itt a Műegyetem és Gellért, csak éppen utóbbi a világháború miatt folyamatosan tolódott: az 1905-ös pályázatból csak 1909-re lettek részletes tervek, az 1911-ben megkezdett építkezés nyolc évig tartott, pedig még orosz hadifoglyok is dolgoztak rajta. A főváros akkor legpatinásabb szállodáját Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr illetve Sterk Izidor tervezte – az épület végül a két győztes terv összevonásával épült meg. Az uralkodó stílusok szemszögéből a szecesszió korát éltük éppen, ha nem nyomott volna mindent agyon a világháború, az összeomlás és később Trianon. A Gellért ugyan nem olyan jelentős épülete a magyar szecessziónak, mint a kortestvére, a később szintén szállodává váló a Gresham, azért sok minden hasonlóvá teszi megjelenésüket : elég csak a Zsolnay kerámiákat és Róth Miksa díszes üvegablakait említeni. Nem túl merész, de amolyan a palotaszecesszió ez némi biztonságos neobarokk tömegképzéssel és népi ihletésű, szívecskés – tulipános - galambos kovácsoltvas erkélykorlátokkal. A szállodát még az összeomlás előtt megnyitották, de fordulatos történetét azzal kezdte meg, hogy a megszálló román hadsereg vezérkara fészkelte be ide magát. Miközben a csapatok a városban rekviráltak, tisztjeik egymás után tartották itt a pompás vacsorákat – a kellemes esték emléke állítólag olyannyira befészkelte magát a román tisztek szívébe, hogy az étterem első, díszes berendezését is összecsomagoltatták. 1919. november 16-án aztán ide érkezett meg a Fehérvári út felől híres fehér lován és a nemzeti hadsereg élén Horthy Miklós – nyilván szimbolikusan kiválasztva a helyszínt, hiszen a románok helyét a Gellértben is ők vették át. A négyemeletes szálloda a megnyitáskor 176 szobából állt, ugyanakkor néhány utcával arrébb volt egy fiókszállodája is (a Zenta utcában, a Hadik laktanyával szemben), ahol a vendégek személyzetét – kocsisokat, inasokat, szolgálókat – szállásolták el. A szálloda lakosztályaihoz eredetileg olyan fürdőszobák tartoztak, ahol egyszerre lehetett vezetékes, termál- és szénsavas vízhez jutni. A két világháború között a szálloda báltermeivel, teraszaival és medencéivel hamar a társasági élet központjává vált. Ezt még egyértelműbbé tette, amikor 1927-től a hipermodern hullámfürdő is megépült (a marhabőr szíjakkal meghajtott hullámgép a ma is üzemképes), majd az egykori télikert és minigolf-pálya helyén nyílt meg 1933-ban a pezsgőfürdő. A Gellért konferenciaszálloda is lett (1921. október 1-jén a szállodások nemzetközi kongresszusát tartották itt), de kedvelték Európa koronás fői illetve a különböző királyi házak főhercegei és főhercegnői – az akkor fiatal holland királynő például itt töltötte mézesheteit. Aztán akkor jött a második világháború, amikor a Gellért a világ grand hoteljeinek sorába emelkedett. Ez a háború sem kímélte, az ostrom alatt során német katonák fészkelték be magukat, így a harcok során a berendezési tárgyak, bútorok többsége újra megsemmisült, csak a komplett ezüstkészletet sikerült Majczán Lajos hotelraktárosnak megmentenie, amikor elfalazta az alagsorban. 1945-re a dunai oldal teljesen, a hegyoldali rész részlegesen kiégett, a helyreállítás nagyjából 1960-ra ért véget. Amíg nem épültek meg Budapest új szállodái (ez a hetvenes, de inkább a nyolcvanas évek), az ország illusztris vendégei leggyakrabban a Gellértben szálltak meg: az első Yehudi Menuhin hegedűművész volt, aztán jött David Ojsztrah, Pablo Casals, Arthur Rubinstein vagy Dimitrij Sosztakovics zeneszerző. De itt lakott a későbbi amerikai elnök, Richard Nixon, Pachlavi iráni sah és családja, és a dalai láma. Színészekből is erős volt a felhozatal Kyrk Douglas-től Jane Fondáig - de a hetvenes években nálunk forgató két sztárpár (Elizabeth Taylor és Richard Burton illetve Diane Keaton és Woody Allen) már a Duna túloldalán, az új Intercontinentalban laktak.  Itt viszont Szécsi Pál lett a retro része: az állami gondozottból lett férfimodell 1965 szilveszterén, a Gellértben lépett fel először és egyik legnagyobb slágerének főszereplője, a fodrász Gedeon bácsi is a Gellért Szállóban dolgozott. (Állítólag a szövegíró S. Nagy István akkori felesége, Manci járt ehhez Schlasinger bácsihoz, aki aztán Gedeonként vált a Szécsi Pál sláger főszereplőjévé.) A négyemeletes szállodának az igazi különlegessége, hogy a gyógyfürdőt és szállót egybe építették. Hasonlóan a Széchenyihez a Gellért fürdője is tükrös szerkezetű, azaz bal és jobb szárnya hasonló Zsolnay kerámiákkal gazdagon díszítve, ugyanakkor úszómedencéjének két oldalán a folyosó hajóablakaiban egyszerre látható alulról a csillámló víz és a benne fürdőzők. Úgy ötévesen életem első éttermi rendelését a hullám fölötti teraszon adtam le egy kelkáposzta-főzelék formájában, onnan öt méterre – és 30 évvel korábban - pedig maga Karinthy Frigyes pózolt itt, a díszes tartófal egyik szobrával. Nem lakott messze, a Verpeléti - ma Karinthy Frigyes – úton, és félúton volt a Hadik Kávéház. Info:  Gellért 100! Kiállítás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum nyitva: március 3.  Kísérő kötet: Saly Noémi: Gellért 100! Több mint 200 ritka fotóval  
Témák
Gellért Hotel

Világpremier előtt az Európai Roma Fesztiválzenekar

Publikálás dátuma
2019.01.29. 20:52

Fotó: Szalmás Péter
Nyílt próbát tartott a 37 tagú Európai Roma Fesztiválzenekar, amely február 10-én lép először nyilvánosság elé a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Az esemény világpremier lesz.
Egy nép, népcsoport a kultúráján keresztül tud a leghatásosabban megmutatkozni: ennek a gondolatnak a jegyében segítette az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia a kontinens legnagyobb lélekszámú, anyaország nélküli társadalmi csoportja zenei együttesének megalapítását. A Müpában rendezett hangverseny után a zenekar európai turnéra indul, melynek során bemutatják a hangversenyeknek helyet adó országok nemzeti kisebbségeinek zenéjét, mert a zenekar missziója az is, hogy vállalják nemcsak az anyaország nélküli romák, hanem az európai őshonos kisebbségek kultúrájának hiteles bemutatását és képviseletét. Az együttes így nem egy adott ország, hanem egy európai tudományos és művészeti szervezet keretein belül jeleníti meg az összeurópai cigányság zenei kultúrájának történelmi értékeit. A budapesti előadás művészeti igazgatója, Szakcsi Lakatos Béla, a zenekarvezető Kathy Horváth Lajos. A műsoron Liszt, Reményi Ede művei, cigány világzene, cigány kortárs zene és cigány dzsessz, blues is szerepel.  
Szerző
Témák
zene roma
Frissítve: 2019.01.30. 14:42