A fórum tanácskozásain a politika, a civil társadalom és az üzleti élet háromezer döntéshozója vett részt több mint száz ország képviseletében, köztük több mint hatvan állam- vagy kormányfő. A bizonytalanságokat és a zavaros időket azonban jól jelzi, hogy az iparilag legfejlettebb hét ország vezetői közül csak Angela Merkel német kancellár, Giuseppe Conte olasz miniszterelnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök volt jelen. Donald Trump amerikai elnökön kívül hiányzott Emmanuel Macron francia elnök és Theresa May brit kormányfő is, utóbbi kettő a belpolitikai helyzet miatt maradt otthon.
António Guterres ENSZ-főtitkár arra figyelmeztetett beszédében, hogy az Oroszország, az Egyesült Államok és Kína közötti feszült viszony miatt a világban aggasztóan nő a megosztottság. A globalizáció ellenzőit nem szabad "nacionalistának, populistának vagy bárminek" nevezni, tette hozzá, többet kell tenni a "nadrágszíj-politika" következményeként az álláspiacon jelentkező bizonytalanság és az életkörülmények romlása ellen. Meg kell érteni a "fájdalmaikat" és az "alapvető okokat", amelyek miatt ellenzik az ENSZ által szorgalmazott multilateralizmust.
A legnagyobb figyelmet keltő beszédet David Attenborough tartotta Az Édenkert nincs többé címmel. A legendás természetfilmes a klímaváltozás veszélyeire hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a ma ismert gazdasági modelleknek meg kell változniuk, különben nem lesz már bolygó, ahol javakat lehetne termelni. Sürgette a világ gazdasági elitjét, hogy újult erővel feszüljön neki a klímaváltozás megfékezésének, mert ha nem teszi, akkor a pusztítás, amit az emberi tevékenység okoz a természetben, visszafordíthatatlanná válik. A 92 éves Attenborough elgondolkodtató párhuzammal élt: ő még egy másik kor szülötte, a holocén földtörténeti korból származik, amely stabil klimatikus viszonyaival lehetővé tette az emberiségnek, hogy letelepedjen, növénytermesztésbe és állattenyésztésbe kezdjen, valamint civilizációkká formálódjon - így alakulhatott ki a gondolatok és javak cseréje, mely végül azzá a globálisan összekapcsolt fajjá tett minket, ami ma vagyunk. Ez a stabilitás azonban az ő élete során odalett, hiszen ma már az antropocén földtörténeti korban élünk, amelyet az emberi tevékenységnek a Föld ökoszisztémáira gyakorolt jelentős és globális hatása határoz meg. Mint mondta, a sebesség, mellyel a környezet pusztul, még őt is meglepte, amikor szembesült vele a bolygó élővilágát bemutató sorozatainak a készítése közben. Attenborough hangsúlyozta, hogy túl kell lépnünk a bűntudaton és a vádaskodáson, és neki kell kezdeni a gyakorlati feladatok megoldásának. A természetfilmes szerint az eddig ismert gazdasági modelleknek szükségszerűen meg kell változniuk: a növekedésnek véget kell érnie, akár hirtelen, akár előre eltervezett módon.
A fórum előtti napokban jelentek meg Seth A. Klarman értékalapú befektető legfrissebb figyelmeztetései. Klarman az emelkedő államadósság, a növekvő társadalmi feszültségek és a közelgő gazdasági válság jelentette veszélyekre hívta fel a piaci szereplők figyelmét. A nagyjából 27 milliárd dollárnyi eszközt kezelő Baupost Group vezetője kiemeli, hogy a folyamatos tüntetések, zavargások és növekvő társadalmi feszültségek egyáltalán nem tekinthetők normálisnak, és Klarman aggódva figyeli az Egyesült Államok nemzetközi aktivitásának visszaszorulását, továbbá a demokratikus országok előtt álló egyre növekvő kihívásokat. Klarman írásában kiemeli, hogy 2008 és 2017 között a GDP-arányos államadósság szintje az USA esetében meghaladta a 100 százalékot, és a francia, a brit, a kanadai és a spanyol államadósság is ehhez közelít. Klarman szerint az előttünk álló nagy pénzügyi válságok egyik kiváltó oka éppen a magas államadósság lehet majd. A piaci szereplők rózsaszín szemüvegen keresztül szemlélik a világot, és abban bíznak, hogy a jó idők folytatódnak majd, és alulbecslik a jelenlegi kockázatokat a piacon. Bár
Előadást tartott Davosban Angela Merkel német kancellár is. Szerinte a világ országainak meg kell őrizniük a nemzetközi intézményeket, s nyitottnak kell lenniük a kompromisszumokra. „A multilateralizmus feladása csak szenvedést hozna” – mondta, hozzátéve: éppen a sokoldalú nemzetközi kapcsolatok megbomlása okozza azt, hogy világszerte romlanak a gazdasági fejlődésre vonatkozó kilátások. „Manapság sokan azt gondolják, az a legjobb, ha mindenki csak magára gondol. Komoly kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy valóban ez lenne a jó hozzáállás” – magyarázta, s jó példaként megemlítette, hogy február elsején lép életbe az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi egyezmény. „Küzdeni kell a populista hullám ellen, a multilaterális intézmények védelmében. Ezen intézmények egyike az EU, amely ugyancsak képes jó válaszokat adni a holnap kihívásaira – mondta Merkel, aki múlt kedden írta alá a francia elnökkel a német-francia kapcsolatok továbbfejlesztéséről szóló, s az EU-t is erősítő megállapodást. „Meg kell reformálni az IMF-et és a Világbankot is, helyre kell állítani a beléjük vetett bizalmat, de szerepüket nem szabad leértékelni” – fogalmazott. A kancellár úgy vélekedett, az EU-nak a március végén esedékes Brexit után is szoros kapcsolatban kell maradnia az unióból távozó Egyesült Királysággal.
Jack Ma, az Alibaba milliárdos alapítója a Fórumon figyelmeztetett:
Elmondása szerint még mindig hisz benne, hogy a technológia fejlődése jó dolog az emberiség számára, azonban nagy felelősség nehezedik a technológiai óriásvállalatokra, hogy ne forduljanak rosszra a dolgok. Az első világháború az első technológiai forradalom következménye volt. A második világháborút a második technológiai forradalom idézte elő. Jelenleg a harmadik technológiai forradalom korszakában élünk.
A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás halálos veszélyt jelent, ha alkalmazásukat olyan totalitárius államok ellenőrzik, mint Kína, ezért az ilyen technológiát fejlesztő kínai cégeket el kell lehetetleníteni – kongatta meg a vészharangot Soros György milliárdos befektető a Fórumon. Az üzletember felszólította az Egyesült Államokat, hogy sürgősen helyezze még nagyobb nyomás alá a Huawei és a ZTE mobiltávközlési cégeket, amelyeket Washington már amúgy is nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősített. Amennyiben ezek a vállalatok uralnák az 5G piacát, elfogadhatatlan mértékű biztonsági kockázatot jelentenének az egész világra. Washingtonnak, ahelyett, hogy az egész világ ellen kereskedelmi háborút viselne, ezeket a cégeket kellene ráncba szednie – üzent Soros az amerikai adminisztrációnak. (A 88 éves milliárdos tavaly, szintén Davosban a Facebookot és a Google-t vette célba, mint a „demokrácia világuralomra törő megrontóit”, mivel visszaélnek a felhasználókról gyűjtött adatokkal.) A befektető szerint Kína élen jár ezeknek a technológiáknak a fejlesztésébe. Elrettentő példaként említette a Kínában már sok helyütt alkalmazott, de kötelezően csak jövőre bevezetendő társadalmi kreditrendszert, amely az állampolgárokról – és később a cégekről – gyűjt információt, s ezek alapján osztályozza őket rossz, jó és nagyon jó kategóriákba. A kreditrendszer félelmetes és undort keltő – mondta Soros, amire Hua Csun-jing (kínai külügyi szóvivő úgy reagált: cáfolatra sem méltó.
Mondhatta, amit mondott, hiába kérnénk rajta számon az eleganciát: már nem is a színfalak mögött, hanem a nyílt színen folyik a háború az 5G hálózat technológiájáért, amely háború egyelőre XX. századi módszerekkel folyik, de nem lehetünk nyugodtak, ezek a módszerek pillanatok alatt változhatnak XXI. századivá és akkor nem csak Davos patinás szelleme foszlik semmivé,
