Túlsúly és éhezés: nem ellentmondás

Publikálás dátuma
2019.01.30 16:16
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Furcsának tűnhet, de az elhízás nem zárja ki az alultápláltságot. Az életmódtanácsadó szerint azért eszünk sokat, mert mikrotápanyagokban szegény ételeket fogyasztunk. A megoldás ezek növelése lenne, ami „automatikusan” az éppen szükséges szintre csökkenti a bevitt kalóriamennyiséget.
Az elmúlt 15 évben Magyarországon a napi energiabevitel nagyjából 400 kalóriával csökkent, az emberek mégsem fogytak, sőt az elhízás gyakorisága másfélszeresére nőtt. Ennek azonban nem csak az az oka, hogy a fizikai aktivitás is csökkent. Régen olyannyira nem volt jellemző az elhízás, hogy az 1880-90-es években cirkuszi látványosságként mutogattak kövér embereket. A XX. században a magvakból kivont növényi olajok, a kukoricaszirup és összességében a sok iparilag előállított, csomagolt, étel megtette a hatását. Ezek ugyanis hizlalnak, ugyanakkor kevés mikrotápanyagot - vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat, nyomelemeket - tartalmaznak, ezért sokat eszünk belőlük, így lehet túlsúlyosan alultápláltnak lenni – mondta Bocsi Viktória életmódtanácsadó a Népszavának
A táplálkozási ajánlások többsége a fogyáshoz kalóriamegvonást javasol, ez azonban kifejezetten veszélyes lehet, ugyanis a kövérség és a vele járó problémák egyik fő oka a nem megfelelő mikrotápanyagbevitel. Egy koplalással járó diéta szinte biztosan még nagyobb elhízást okoz. A jojó-effektusnak megfelelően, ha ugyanis a megvonás után visszatérünk a korábbi étrendünkhöz, nagy valószínűséggel minden elvesztett grammot kamatostul hízunk vissza. Természetesen igaz, hogy a fogyáshoz kalóriadeficitre van szükség, de ez nem azt jelenti, hogy a megszokott ételekből apró adagokat kell ennünk napjában sokszor. 
A megoldás az lenne, hogy javítunk az ételek minőségén, ekkor „magától” és ráadásul éhezésmentesen csökken a bevitt kalóriamennyiség, ami egészséges fogyáshoz vezet
- mondta az életmódtanácsadó.
2019.01.30 16:16
Frissítve: 2019.01.31 08:24

Mentes gasztrofesztivált rendeznek Budapesten

Publikálás dátuma
2019.02.16 14:14

Fotó: Mentes Feszt/
Különféle „mentes” gasztronómiai újításokat és kedvenceket lehet kóstolni a február 23-án kezdődő, kétnapos Mentes Feszten az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
Egyre többen küzdenek valamilyen ételallergiával, ételintoleranciával, cukorbetegséggel, így sokan örülnek, ha különféle „mentes” ételekre bukkannak. Nekik, és a minden, újdonságra nyitott érdeklődőnek is kedvez a Mentes Feszt nevű, kétnapos gasztronómiai fesztivál - derült ki a szervezők közleményéből.
Glutén-, laktóz- és hozzáadott cukormentes, egészségtudatos, tartósítószer-, íz-és állagjavítót nem tartalmazó termékekkel és szolgáltatásokkal több mint 40 kiállító mutatkozik be az 1200 négyzetméteres területen. A "mentes" finomságok mellett kispiaccal és gasztroudvarral is készülnek, sőt az érdeklődők szakmai előadásokat is meghallgathatnak. A szervezők gondoltak a legkisebbekre is: gyereksarok, ovis és sulis jóga várja őket.
A gasztrofesztivál vendégei jótékonysági kezdeményezésekben is részt vehetnek. A Református Szeretetszolgálat rohammentőjében a gyermekek újrahasznosított hulladékból készült plüssmacikat, és maci formájú süteményeket is lehet vehetnek, amelyek bevétele a szervezetet támogatja. Találkozhatnak még a Patronus Nappali Otthon fogyatékkal élő felnőtt lakóinak kézzel készült termékeivel, a belépőváltással pedig mindenki az SOS Gyermekfalvakat támogatja.
Mentes Fesztet február 23-án és 24-én rendezik az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
2019.02.16 14:14
Frissítve: 2019.02.16 14:14

Miért „hallgatózik” az orvos?

Publikálás dátuma
2019.02.15 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ Science Photo Library
A szív dobogását hallgatja az orvos, amikor a sztetoszkópot a páciens mellkasához tapasztva „hallgatózik”. Sokszor csak ezzel, a régi módszerrel lehet felfedezni a zörejt.
A szív feletti hallgatózás az egyik legrégebben és leggyakrabban használt kardiológiai vizsgáló módszer. Fonendoszkóppal, sztetoszkóppal, illetve a csecsemőknél a fület a testre szorítva hallgatja az orvos a szívhangokat – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. Ezek a normálison kívül lehetnek akcidentális és kóros szívzörejek. Utóbbiak megjelenésének helyét punctum maximumnak nevezik, ami arra a pontra vonatkozik, ahol a legerősebben hallható. Ha ez megvan, a zörejek intenzitását és hosszúságát kell meghallani. Ezt a klasszikus módszert még a XXI. században sem lehet mellőzni, legfeljebb ki kell egészíteni a szívultrahanggal, hogy a zörej okát egészen pontosan meg lehessen határozni.
A szívhangok elsősorban a billentyűk mozgásából, leginkább a becsapódásukból erednek. A zörejek helyéből, erejéből, intenzitásából és hosszúságából következtetni lehet a betegségre. Nagy részük a billentyűk elváltozásából: szűkületből vagy elégtelen záródásból ered. Gyermekkorban a két szívfél közötti sövény nyitva maradása is. Okozhat zörejt a magas láz, a vérszegénység (anaemia), a gyorsult keringés, és például a szívburok gyulladása is. Hallható lehet még az úgynevezett galopp hang, ami a kamra izomzatának betegsége, vagy ritmuszavar következtében jön létre. 
„Szívzörej miatt szinte sosem fordulnak orvoshoz a páciensek, ugyanis nem hallható, de a gyorsabb kifulladás vagy a fáradékonyság, esetleg a családban öröklődő szívbetegség utalhat betegségre
- mondja Vaskó Péter.
2019.02.15 14:14
Frissítve: 2019.02.15 14:14