Túlsúly és éhezés: nem ellentmondás

Furcsának tűnhet, de az elhízás nem zárja ki az alultápláltságot. Az életmódtanácsadó szerint azért eszünk sokat, mert mikrotápanyagokban szegény ételeket fogyasztunk. A megoldás ezek növelése lenne, ami „automatikusan” az éppen szükséges szintre csökkenti a bevitt kalóriamennyiséget.

Az elmúlt 15 évben Magyarországon a napi energiabevitel nagyjából 400 kalóriával csökkent, az emberek mégsem fogytak, sőt az elhízás gyakorisága másfélszeresére nőtt. Ennek azonban nem csak az az oka, hogy a fizikai aktivitás is csökkent. Régen olyannyira nem volt jellemző az elhízás, hogy az 1880-90-es években cirkuszi látványosságként mutogattak kövér embereket. A XX. században a magvakból kivont növényi olajok, a kukoricaszirup és összességében a sok iparilag előállított, csomagolt, étel megtette a hatását. Ezek ugyanis hizlalnak, ugyanakkor kevés mikrotápanyagot - vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat, nyomelemeket - tartalmaznak, ezért sokat eszünk belőlük, így lehet túlsúlyosan alultápláltnak lenni – mondta Bocsi Viktória életmódtanácsadó a Népszavának.

A táplálkozási ajánlások többsége a fogyáshoz kalóriamegvonást javasol, ez azonban kifejezetten veszélyes lehet, ugyanis a kövérség és a vele járó problémák egyik fő oka a nem megfelelő mikrotápanyagbevitel. Egy koplalással járó diéta szinte biztosan még nagyobb elhízást okoz. A jojó-effektusnak megfelelően, ha ugyanis a megvonás után visszatérünk a korábbi étrendünkhöz, nagy valószínűséggel minden elvesztett grammot kamatostul hízunk vissza. Természetesen igaz, hogy a fogyáshoz kalóriadeficitre van szükség, de ez nem azt jelenti, hogy a megszokott ételekből apró adagokat kell ennünk napjában sokszor.