Elkezdődött? Szombathelyen összefog az ellenzék az önkormányzati választáson

Publikálás dátuma
2019.01.30. 17:18
Városháza - Szombathely
Fotó: Hegedűs Márta
Az MSZP, a DK, az LMP és a Momentum közös polgármester-jelöltje Nemény András lehet, akit a Jobbik és a Kétfarkú Kutyapárt is támogat. A vasi megyeszékhelyen már hozott eredményt az ellenzéki együttműködés.
Szombathelyen az országban elsőként megállapodást kötött az MSZP, a DK, az LMP és a Momentum arról, hogy közösen indítanak jelölteket az őszi önkormányzati választáson - írja a 24.hu. A portál információi szerint pénteken mutatják be a pártok által állított 14 jelöltet, de azt már most tudni lehet, hogy a közös ellenzéki polgármester-jelölt az MSZP-s Nemény András lesz, aki 2018-as parlamenti választáson 30 százalékot szerzett az akkor 49 százalékkal nyerő Hende Csabával volt honvédelmi miniszterrel szemben. A hírek szerint az ellenzéki összefogást a Jobbik és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is támogatja, de nekik maximum listás hely juthat. Szombathely eddig is azok közé a megyeszékhelyek közé tartozott, ahol a pártok nem álltak messze a koordinált fellépéstől. Ahogy arról mi is írtunk, január elején az ellenzéki oldal egyetértésben szavazta le a "rabszolgatörvényt" az általuk összehívott rendkívüli közgyűlésen. Nemény András akkor ezt történelmi eseménynek nevezte, hiszen egy oldalra állt a teljes közgyűlési ellenzék, a Jobbikot is beleértve, a Momentum, a Kétfarkú Kutyapárt, a civilek és a szakszervezetek.  A városban ráadásul eddig is hozott eredményt az ellenzéki együttműködést, az október 14-én megtartott időközi önkormányzati választáson – amit a hosszú időt előzetes letartóztatásban töltő MSZP-s Czeglédy Csaba mandátumának megszűnése miatt írtak ki – ugyanis az ő jelöltjük tudott jelentős többséget szerezni: 927-en voksoltak László Győzőre, az Éljen Szombathely! jelöltjére, míg a Fidesz-KDNP által indított Melega Miklós 696 szavazatot kapott.
Szerző
Frissítve: 2019.01.30. 17:20

A Momentum alelnöke szerint "ezt a rendszert igenis meg lehet trükközni" - például az "egy az egy elleni" küzdelemmel

Publikálás dátuma
2019.01.30. 17:06

Fotó: Momentum
A párt a májusi európai parlamenti voksoláson még külön indulna, ám az őszi önkormányzati választásokon kész együttműködni az ellenzékkel. Ez már a nyitás politikája vagy puszta taktika?
"Az önkormányzati választás egy jó példa lehet arra, hogy ezt a rendszert igenis meg lehet trükközni ellenzéki oldalról" - mondta Donáth Anna, a Momentum alelnöke a Budai Liberális Klubban szervezett keddi beszélgetésen. Az eseményen, amelynek rajta kívül Tóth Bertalan MSZP-elnök volt a vendége, az idei év két fontos választásán való ellenzéki együttműködés lehetősége volt a téma, különös tekintettel arra, hogy a decemberi tüntetéshullám során a pártok némiképp váratlanul magukra - és egymásra - találtak, ami reménnyel tölthetett el sok olyan választót, akik nem rokonszenveznek a kormánnyal. A teljes, két és fél órás beszélgetést az alábbi videóban tekinthetik meg, Donáth a fent idézett gondolatát 49:00 után fejti ki:
A Momentum alelnöke tehát az őszi önkormányzati választáson elképzelhetőnek tartja a teljes ellenzéki koordinációt (értelemszerűen a Jobbikból kivált Mi Hazánk Mozgalmat leszámítva). Mint mondta, erre azért lehet esély, mert a több ezer önkormányzatot sok szereplő esetén is kényelmesen fel tudják úgy osztani maguk között, hogy 
"gyakorlatilag mindig mindenki valahol jól fog járni, mindenki valahol polgármestert tud adni"

A Momentum politikusa által most megütött, a tavalyi évben látottakhoz képest jócskán együttműködőbb, hang nem teljesen előzmény nélküli a pártnál, Fekete-Győr András elnök ugyanis néhány hete a hvg.hu-nak adott interjújában úgy fogalmazott, az utcán kialakult együttműködést tovább lehet vinni politikai szövetséggé. "A párt teljes egységben azt támogatja, hogy az Európai Parlamenti választásokon önállóan induljunk, az önkormányzati választásokon azonban együttműködünk mindenkivel, leszámítva a Fidesz árnyékszervét, a Mi Hazánk Mozgalmat" - nyilatkozta akkor Fekete-Győr.
A párt tehát most már a "nyitás politikája" mellett teszi le a garast,

ami némi pálfordulást jelent a tavaly áprilisi parlamenti választáson látottakhoz képest. A Momentum akkor a 106 egyéni körzetből 97-ben adta le a szükséges aláírásokat, végül pedig 13 helyen lépett vissza a jelöltjük, köztük maga Fekete-Győr, illetve az akkori kampányfőnök, Soproni Tamás. A párt akkor az együttműködést illetően azzal "merészkedett a legmesszebbre", hogy a vezető politikusaik néhány nappal a szavazás előtt videóüzenetben arra kérték híveiket, hogy listán támogassák a Momentumot, de egyéniben voksoljanak a legesélyesebb ellenzéki jelöltre.
Ami a májusi EP-választást illeti, azt most Donáth Anna is megerősítette, azon a voksoláson nem tartják reális lehetőségnek az összefogást. Az alelnök szerint 
egy közös ellenzéki EP-lista összeállítása túlságosan nagy "huzavonával" járna, nagyon nehéz lenne például megállapodni abban, ki hányadik helyre kerüljön.

Így pedig, tette hozzá, az egész könnyen átcsaphatna abba, hogy a választók előtt megint az őket amúgy annyira nem érdeklő "technikázásról" kellene beszélni. Donáth véleményének igazságtartalmát nehéz is vitatni, mert jelen állás szerint, dacára a többszöri közös ellenzéki fellépésnek, nehéz elképzelni, hogyan jutnának dűlőre a pártok az EP-lista összetételében: hogy tudnának zöld ágra vergődni a listavezető személyét illetően, illetve kik kerülnének a biztos befutó (vagy annak gondolt) helyekre.   
Ezzel együtt más oka is lehet, hogy a Momentum nem támogatja a májusi összeborulást, jelenleg ugyanis reális esély látszik arra, hogy önállóan is átugorják az 5 százalékos küszöböt,

ami - mondani se kell - óriási siker lenne a fiatal párt életében. A Závecz Research a 2019 januári felmérésében a biztos pártválasztók között már 5%-ot mért a Momentumnak. Ráadásul az EP-választáson hagyományosan alacsony a részvételi arány (legutóbb, 2014-ben csak 29%-os volt), így, ha a párt bízik abban, hogy szavazótábora elkötelezettebb a többiekénél, akár kényelmesen is kijuttathatnak valakit Brüsszelbe.  Az önkormányzati választáson viszont önerőből aligha vinnék sokra, leszámítva talán néhány budapesti képviselői helyet. Egy széleskörű ellenzéki összefogás részeseként azonban értékes pozíciókhoz is juthatnak, pláne, ha egy esetleg sikerrel megvívott EP-választás után tovább javul az alkupozíciójuk.
"Egy olyan választási rendszerben vagyunk, ahol az egy az egy elleni küzdelem hozhat igazi változást"

- mondta Donáth Anna a már említett beszélgetésen.

Úgy látszik, az őszi önkormányzati választásra készülve legalább is, a Momentum most rálépett arra az útra, ami a Fidesszel szemben sok "egy az egy elleni küzdelmet" hozhat - az persze nekik se "baj", ha ellenzéki részről lehetőleg minél több helyen ők lesznek az a bizonyos "egy".
Szerző

Tíz hónapos lezárásra készülhetnek az utasok a Budapest–Hatvan vasútvonalon

Publikálás dátuma
2019.01.30. 17:01
Flirt motorvonat a péceli vasútállomáson 2019. január 24-én
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Hétfőtől devember 7-ig vonatpóló buszok járnak az érintett szakaszokon.
Hétfőtől indul és december 7-ig tart a Budapest–Hatvan vasútvonal Pécel–Aszód szakászának felújítása a tavaly márciusában a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában elkezdett vasútfejlesztés részeként, az utasok a 10 hónapos vágányzár ideje alatt vonatpótló buszokkal közlekedhetnek az érintett szakaszokon – mondta Loppert Dániel, a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója szerdán sajtótájékoztatón Budapesten. Loppert Dániel ismertette, hogy a Volánbusz Zrt.-vel kötött megállapodásnak köszönhetően 66 busz áll rendelkezésre a vonatpótláshoz a felújítás ideje alatt. Gödöllőről a pótlóbuszok mellett a H8-as HÉV sűrűbb közlekedéssel biztosítja az eljutást Budapestre, az Örs vezér teréig, a tervek szerint a H9-es HÉV-vonalon pedig Desiro motorvonatokat is forgalomba állítanak. Közölte, hogy az Örs vezér tere és Kerepes között hétköznap csúcsidőben a megszokottnál kétszer sűrűbben, 7-8 percenként indulnak majd a HÉV-ek. Három helyett hatkocsis vonatok viszik az utasokat a H8-as vonalon hétköznap a reggeli és a délutáni csúcsidőben. Loppert Dániel a budapesti elővárosi vonatforgalmat érintő változásokról elmondta, hogy az S80-as személyvonatok csak Budapest-Keleti pályaudvar és Pécel, illetve Aszód és Hatvan állomások között közlekednek. Pécel és Aszód között pótlóbuszok szállítják az utasokat, az S80-as jelzésű pótlóbuszok Pécel és Aszód között minden állomáson és megállóhelyen megállnak, míg a G80-as jelzésű járatok csak a Bag, Dózsa György út 8. alatti autóbusz-megállóhelyen állnak meg. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Keleti pályaudvar és Hatvan között a miskolci, a kassai, a nyíregyházi és a debreceni InterCity-járatok helyett IC-pótlóbuszok szállítják az utasokat. Az M3-as autópályán közlekedő buszok a Keleti pályaudvar melletti Verseny utcai ideiglenes autóbusz-megállóhelyről indulnak és oda is érkeznek. Az IC-k és pótlóbuszaik pótjeggyel és díjmentes helyjeggyel vehetők igénybe. A Budapest-Miskolc között közlekedő utasok átlagosan 30 perccel hosszabb menetidővel számoljanak – fűzte hozzá. Kiemelte, hogy az utasok a vonatok és a pótlóbuszok menetrend változásairól a MÁV, a HÉV-et érintő menetrend változásokról pedig a BKK honlapján tájékozódhatnak.  Ismertette, hogy a pótlóbuszokra a pénztárakban, valamint online és a Vonatinfó mobilalkalmazáson keresztül is lehet jegyet vásárolni. A pótlóbuszokra csak érvényes jeggyel lehet felszállni, a buszon nincs fedélzeti jegyváltási lehetőség. A pótlásban távolsági kialakítású autóbuszok vesznek részt, amelyeken kerekesszék csak összecsukott állapotban szállítható, kerékpárszállítás pedig nem biztosítható. A vasúti jegyek és bérletek a helyközi autóbuszjáratokra nem érvényesek. Kitért arra is, hogy a felújítás eredményeképp több vonat közlekedik majd Budapest és Hatvan között, a főváros és Gödöllő között zónázó vonatokat állítanak forgalomba, amelyek munkanapokon reggelente sűrűbben közlekednek majd a Keleti pályaudvarra. Emellett óránként közlekedik majd gyorsvonat Budapest-Keletiből Egerbe versenyképes eljutási lehetőséget biztosítva az utasoknak. Bach Róbert, a NIF Zrt. vasútfejlesztési igazgatója elmondta, hogy a Budapest–Hatvan vasútvonal felújítása uniós és állami forrásból valósul meg, a kivitelezési költségek mintegy nettó 150 milliárd forintot tesznek ki. Szavai szerint a 10 hónapos vágányzár ideje alatt a tervek szerint négy állomás és közel 22 kilométer nyíltvonali vonalszakaszt építenek át a vasúti hidakkal együtt. A beruházással 2020 év végéig 52 kilométer hosszú kétvágányú vasúti pálya épül át Rákos és Hatvan állomás között. A felújításnak köszönhetően megszűnnek a lassújelek a vonalon, a vonatközlekedés sokkal stabilabbá válik. A teljes szakaszon új, elektronikus biztosítóberendezés és vonatbefolyásoló rendszer épül. Mindezek mellett 13 állomás és megállóhely megújul, 6 állomásépület átépül, valamint 7 helyen összesen 330 darab új P+R parkolót és egy új megállóhelyet létesítenek Akadémiaújtelep néven, illetve 28 kilométeren zajvédőfal épül – tette hozzá Bach Róbert.
Szerző
Témák
közlekedés MÁV