A tavalyi káosz és tiltakozások ellenére idén is lesz Red Bull Air Race Budapesten

Publikálás dátuma
2019.01.30. 20:50
A kép illusztrációAFP Fotó: Kisbenedek Attila
Korábban maga Tarlós István főpolgármester mondta, hogy ha minden ugyanúgy lesz, mint legutóbb, nem ad zöld utat a versenynek. Lehet, hogy az élő szerződés közbeszólt.
Idén is lesz Red Bull Air Race Budapesten, méghozzá az energiaital márka honlapjának tanulsága szerint július 13-14-én - szúrta ki az Index. A repülőgépek szokás szerint a Duna felett, a Parlament előtti szakaszon kerülgetik majd az akadályokat és mutatják be trükkjeiket. A hír azért is érdekes, mert a tavalyi hasonló esemény hetekig tartó lezárásokat és káoszt hozott, aminek végén Tarlós István főpolgármester is megszólalt: mint akkor fogalmazott, ha 2019-ben is hasonló feltételekkel akarják megszervezni a versenyt, akkor vétózni fog. Ezt a bejelentést akkor sokan örömmel nyugtázták, hiszen nemcsak az útlezárások, hanem a gépek által keltett zaj is jó néhány fővárosi lakos életét megkeserítik a rendezvény idején. Az LMP akkortájt petíciót is indított, hogy tiltsák be a versenyt, álláspontjuk szerint ugyanis nem elég, hogy elviselhetetlen zajjal jár, ezért a főváros még fizet is. Az Index szerint annak, hogy Budapest mégis szerepel a naptárban, két oka lehet. A kedvezőbb forgatókönyv esetén a szervezők tettek ígéretet arra, hogy ezúttal a lakosok számára zökkenőmentesebb lesz a viadal. Egy másik, aggasztóbb változat szerint viszont a Red Bullnak 2020-ig élő szerződése van a budapesti versenyekre, úgyhogy azt sem lehet kizárni, hogy nem is volt semmiféle egyeztetés, és az idei, sőt a jövő évi verseny is pont ugyanúgy zajlik majd le, mint a tavalyi.
Szerző

Szobrot emelnének Orbánnak - populisták, szélsőjobbosok imádták a magyar miniszterelnököt az EP-vitán

Publikálás dátuma
2019.01.30. 20:49

Fotó: Európai Parlament
A néppárti képviselők viszont cseppet sem finomkodtak.
A kormányok képviselőiből álló EU Tanács végre hozzon döntéseket a Magyarországgal szemben elindított jogállamisági eljárás keretében - ezt sürgették baloldali és liberális képviselők az Európai Parlament szerda esti vitájában, amelyet az alapjogok magyarországi helyzetéről rendeztek. A Fidesz EP-képviselői — Deutsch Tamás és Gál Kinga — a “bevándorláspárti” többség választási kampányának, valamint a “frusztrált magyar ellenzék performanszának” nevezték a plenáris eszmecserét. Populista és szélsőjobboldali támogatóik az Orbán-kormány védelmére keltek beszédeikben, egy holland EP-képviselő egyenesen azt javasolta, hogy emeljenek szobrot a hazáját védelmező magyar kormányfőnek — uniós pénzből.

Az Orbán-rendszert bíráló felszólalók hosszasan sorolták a budapesti kormány tavaly ősz óta meghozott intézkedéseit, amelyek szerintük még inkább aláássák a demokráciát és a jogállamot. A CEU amerikai képzéseinek elüldözése és az állami ellenőrzés alól kivont kormányközeli médiaalapítvány létrehozása éppúgy szóba került, mint a rabszolgatörvényként ismertté vált jogszabály elfogadása és az elítélt macedón ex-kormányfő, Nikola Gruevszki befogadása.
Nem fukarkodtak a kritikával a Fidesz pártcsaládjának, az Európai Néppártnak (EPP) az EP-képviselői sem: a luxemburgi Christophe Hansen például azt mondta, hogy ha Magyarország ma jelentkezne az Európai Unióba, nem felelne meg a csatlakozási kritériumoknak. Ingeborg Gräßle, az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke a friss korrupciós listát emlegetve kiemelte, hogy csalások és illegális pályáztatások jellemzik az uniós források magyarországi felhasználását. Az Európai Bizottság nevében Frans Timmermans első alelnök bejelentette: a testület vizsgálja, hogy a túlóratörvény és a közigazgatási bíróságokról szóló jogszabály megfelelnek-e az uniós előírásoknak. A politikus szomorú és az EU történetében példátlan esetnek nevezte, hogy egy egyetemnek el kell hagynia a székhelyét kormányzati nyomásgyakorlás miatt. Judith Sargentini, a 7. cikkelyes, jogállamisági eljárást kezdeményező parlamenti jelentés szerzője arról beszélt, hogy az állásfoglalás tavaly őszi elfogadása óta csak romlott a helyzet Magyarországon, és az embereknek minden okuk megvan rá, hogy tiltakozásul kimenjenek az utcára. A holland zöldpárti EP-képviselőt egyébként nem kímélte a jobboldal: Gál Kinga arra kérte, hogy végre hagyja békén a magyar polgárokat, a jobbikos Morvai Krisztina pedig a jórészt üres tárgyalóteremre mutatva arra hívta fel a figyelmét, hogy senkit sem érdekel "a szerencsétlenkedése".
- Európa legvidámabb barakkját a kontinens új siralomházává változtatta a Fidesz — mondta hozzászólásában a szocialista Szanyi Tibor. A DK-s Niedermüller Péter úgy vélekedett, Orbán Viktor azért maradt távol a parlamenti vitától, mert fél a demokratikus vitától. - Minek kell még történnie, hogy az EU Tanácsa és az Európai Néppárt felismerjék a veszélyt, amit Magyarország illiberalizálódása jelent? — tette fel a kérdést Jávor Benedek, a Párbeszéd képviselője. Úgy tűnik, a válaszra még várni kell: a magyarországi vitán az EPP álláspontját Deutsch Tamás ismertette a frakció vezérszónokaként.
Témák
Európai Unió
Frissítve: 2019.01.30. 21:04

Ma voksoltak a legtöbben - nem lankad az előválasztási kedv

Publikálás dátuma
2019.01.30. 19:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Eddig több mint 15 ezren gondolták úgy, hogy érdemes megmondani, Karácsony Gergely vagy Horváth Csaba alkalmasabb-e Tarlós István kihívójának.
Még három és fél nap van hátra az előválasztás lezárásáig, a szervezők úgy számolnak, hogy addig akár 25 ezren is leadhatják a voksukat. Ami biztos, hogy szerda kora estéig több mint 15 ezer ember megtette ezt, a mai volt a legsűrűbb nap: a szavazatok száma meghaladta a 6500-at. Hogy a budapestiek a párbeszédes Karácsony Gergőt vagy a szocialista Horváth Csabát küldenék-e ringbe Tarlós István ellen, az vasárnap este derül ki.
Szerző