Több mint 800 milliót vont el ellenzéki pártoktól az ÁSZ

Publikálás dátuma
2019.01.31. 07:31
Domokos László, az ÁSZ elnöke, korábbi fideszes országgyűlési képviselő
Fotó: Vajda József / Népszava
A legnagyobb csapást a Jobbikra mérték az állami támogatások felfüggesztésével, de rájár a rúd a Párbeszédre és a Momentumra is. A hangsúlyozottan apolitikus, volt fideszes vezette Számvevőszék eddig csak a kormánypártoknál talált mindent rendben.
A 2018-as választási kampány után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2019-ben is ott folytatja, ahol abbahagyta. Néhány hónappal az Európai Parlamenti választások előtt kezdeményezték a Momentum és a Párbeszéd állami támogatásának felfüggesztését, és nagyon úgy néz ki, hogy a Kétfarkú Kutyapárt is hasonló ösvényre lép, miután az ÁSZ megállapította, hogy a "tiltott támogatásra vonatkozó finanszírozási tilalmak betartása nem volt átlátható és elszámoltatható". A Fidesz és a KDNP gazdálkodásában eközben mindent rendben találtak – írja az Index.
Mivel nehéz követni, hogy melyik pártnál mekkora értékű szabálytalanságokat tárt fel a számvevőszék, a portál összegezte, hogyan teljesített eddig ezen a téren a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője által vezetett szervezet.  Az ÁSZ hivatalosan nem bírságol vagy büntet, ugyanakkor 2014. január 1. óta megállapíthatja, hogy egy párt mennyi tiltott támogatást fogad el. 
2014 óta az ÁSZ nyolc esetben állapított meg tiltott vagyoni támogatást, az alábbi értékekben:  • MSZP: 5,07 millió forint • Jobbik: 331,6 millió • DK: 8,24 millió  • Együtt: 9,7 millió • LMP: 4,42 millió  • Liberálisok: 6,2 millió  • Párbeszéd: 7,5 millió 
A fenti összegek ráadásulé duplázódnak, mivel a törvény szerint az ÁSZ által megállapított tiltott támogatást nemcsak be kell fizetnie a központi költségvetésbe, hanem ugyanennyivel kell csökkenteni az adott pártok állami támogatását is. Így járunk 745,5 millió forintnál, de ehhez hozzá jön még, hogy az LMP-hez tartozó Ökopolisz Alapítványnál egyszer 4,5 millió forint külföldről érkező támogatásnál találtak szabálytalanságot, a Párbeszédhez kapcsolódó Megújuló Magyarországért Alapítványnál pedig 2,8 millió forint értékben. Az ÁSZ szerint az alapítványok esetében is egyrészt be kell az említett összegeket be kell fizetniük a költségvetésbe, és ugyanennyivel csökkentik a következő negyedévben a támogatásukat. Ezekkel együtt már 760 millió forintnál tartunk. 
De ha hozzászámoljuk még, hogy az ÁSZ kezdeményezte a Párbeszéd és a Momentum első negyedéves támogatásának kifizetésének felfüggesztését, akkor tovább nő az összeg. A Párbeszédnek 23, a Momentumnak pedig 33 millió forintot kellett volna megkapnia, ami azt jelenti, hogy különböző tételekben 
az Állami Számvevőszék eddig 816 millió forint értékben tárt fel szabálytalanságokat az ellenzéki pártoknál, miközben a Fidesznél és a KDNP-nél mindig mindent rendben talált.

A pillanatnyi állás egyébként hamarosan változhat – írja a lap, a Népszava értesülésére hivatkozva, mely szerint a Jobbik feje felett egy további 100 milliós büntetés lebeg. 
A cikkel kapcsolatban az Állami Számvevőszék közleményt adott ki. Azt írták, ellenőrzései során az ÁSZ nem szab ki „bírságot” vagy „büntetést”, hanem alapvetően azt értékeli, hogy a döntő mértékből közpénzekből működő pártok igazolják-e a rájuk vonatkozó törvényi előírások betartását, a közpénzek szabályszerű felhasználását. "Az Állami Számvevőszék leszögezi, hogy számára nem léteznek ellenzéki vagy kormánypártok, kizárólag ellenőrzött szervezetek vannak, amelyek gazdálkodását a törvényi előírások szerint ellenőriznie kell" - közölték. Azt is írták, az ÁSZ független a pártpolitikától, nem vesz részt a pártpolitikai küzdelmekben, ellenőrzési tevékenysége során nem mérlegel pártpolitikai szempontokat.
Ezzel kapcsolatban azt azért érdemes megjegyezni, hogy amíg az ÁSZ sorra bünteti az ellenzéki pártokat, addig a Fidesz és a KDNP gazdálkodásában nem talált kivetnivalót. Sőt, szerintük a két kormánypárt biztosította a közpénzek felhasználásának átláthatóságát.
Szerző
Frissítve: 2019.01.31. 10:17

Korábban mindenki prüszkölt tőle, de most magától értetődőnek tekintik a közös listát

Publikálás dátuma
2019.01.31. 07:30

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az LMP és a Jobbik kitárt karral siet egymás felé.
Elfogadhatatlanok az elmúlt napokban nyilvánosságra került felvételek Sneider Tamásról, a Jobbik elnökéről – jelentette ki lapunknak Kanász-Nagy Máté, az LMP titkára. Annak kapcsán beszélt erről, hogy kiderült: a radikális politikus felesége náci karlendítésre emlékeztető mozdulatot tett saját esküvőjükön, Sneider pedig – egy megvágott felvételen – cigányellenes kijelentéseket fogalmazott meg. Kanász-Nagy Máté felidézte, hogy Szávay István hasonló okok miatt lemondott parlamenti mandátumáról. Azt viszont még nem tudni, hogy az elnökkel szemben alkalmaznak-e bármilyen retorziót. (Jobbikos forrásaink szerint: nem.) Kanász-Nagy – hangsúlyozva, hogy nem szólnak bele más pártok belügyeibe – felajánlotta, hogy az LMP szívesen kölcsönadja a Jobbiknak a saját etikai bizottságát. Az LMP február 23-án és 24-én tartja jubileumi, tízéves kongresszusát, ahol a szövetségkötés kérdései is szóba kerülnek – tájékoztatta lapunkat a párt titkára. Itt szövetségi kérdések is szóba kerülnek. Most ott tartanak, hogy egyedül indulnak az EP-választáson, a kongresszuson azonban több opció közül választhatnak a delegáltak. Jövő szerdán lesz végső döntés, de jelenleg úgy néz ki – mondta Kanász-Nagy –, hogy három nagy kérdés kerül a kongresszus elé ebben a témakörben. Egy: önállóan indulnak az EP-választáson. Kettő: teljes ellenzéki közös lista lesz. Három: LMP-Jobbik közös EP-lista alakul. Név nélkül nyilatkozó LMP-sek szerint teljes ellenzéki listára nincs esély, viszont egyikük se merte megtippelni, hogy önállóan, vagy a Jobbikkal közösen indulnak-e. Volner János, amikor tavaly ősszel botrányos körülmények között távozott a Jobbikból és átlépett a konkurens Mi Hazánkba, a baloldali irányváltás elrettentő példájaként hozta fel, hogy a Jobbik közös listán akar indulni az EP-választáson az LMP-vel. A Jobbik kézzel-lábbal tiltakozott. Szabó Gábor pártigazgató akkor azt nyilatkozta a Népszavának: „Sem konkrét javaslatként, sem ötletként nem merült fel a Jobbik vezetői testületeiben, hogy a Jobbik nem önállóan indulna az EP-választásokon, így az sem merült fel, hogy LMP-vel indulna közösen”. Volner állítását kommentálva Sneider Tamás pártelnök kérdésünkre kijelentette, hogy az EP-s közös listának „nincs semmilyen értelme, nem is fontolgatunk ilyet”. Bencsik János, a Jobbik új budapesti elnöke még múlt héten is azt mondta lapunknak, hogy „a Jobbik külön listával készül az EP-választásokra”. Ehhez képest Sneider Tamás pártelnök most az atv.hu-nak már nem zárta ki az LMP-vel való közös lista lehetőségét. A Jobbik egyelőre ugyan tartja magát az önálló listához, de a helyzet változhat az elkövetkező hónapokban, „májusig még sok víz le fog folyni a Dunán”. Ha Sneider Tamás így nyilatkozott, akkor én sem zárom ki a lehetőséget – mondta kérdésünkre Stummer János alelnök. Erről azonban – tette hozzá – nincs elnökségi döntés.
Témák
Jobbik LMP

Ahol még a meleget is áruba bocsátják - a szociális tűzifát a fideszes polgármester húga vásárolja fel

Publikálás dátuma
2019.01.31. 06:45

Fotó: Draskovics Ádám
Az ország egyik legszegényebb falujában nem számít a holnap: amin ma eladhatnak, azt eladják.
Rongyokkal, kartondobozokkal, műanyag palackokkal, adománycsomagokból származó cipőkkel, ruhákkal, gumidarabokkal fűtenek az ország legszegényebb falvaiban: ezek egyike a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabura. A háromezerkétszáz fős településen hivatalosan is közel hetven százalékos a munkanélküliség, de ha a közmunkásokat nem számítjuk, ez az arány elérheti akár a nyolcvan-kilencven százalékot is. Élni nemigen, legfeljebb túlélni lehet ilyen körülmények között. A huszonkétezer forintos szociális segély, a gyerekek után járó gyes vagy gyed, a nagymama kicsi nyugdíja, a lakhatási támogatás, az eseti szociális segély, s az alkalmi munka – ez adja egy-egy család jövedelmét. Húsra, tejre ebből aligha futja, a gyerekek nagy része az iskolában kap tápláló ételt, otthon leginkább tészta és főtt krumpli, vagy zsíros kenyér kerül az asztalra. Másfél köbméter tűzifa itt nem egyszerűen azt jelenti, hogy melegebb lesz a nappaliban, vagy éjszaka nem kell nyakig húzni a dunyhát. Itt ennyi fából akár két hónapot is kihúzhat egy család, mert a legnagyobb mínuszokban egyetlen szobában húzódnak össze, ott alszanak, tévéznek és főznek a sparhelten. Ez a mennyiségű szociális tűzifa a Belügyminisztérium pályázatának köszönhetően minden rászorulónak járna – vagyis gyakorlatilag az egész falunak. Járni jár ugyan, de valahogy mégsem jut el hozzájuk, vagy ha mégis, nem ők tüzelik el. Turó Flórián helyi önkormányzati képviselő néhány hete egy testületi ülésen vonta kérdőre a polgármestert: miért csalnak a kiosztott fával, miért kapnak kevesebbet az előírt mennyiségnél a családok, s miért van az, hogy a polgármester húga fillérekért vásárolja fel a szociális tűzifát a kiszolgáltatott helyzetben lévő rászorulóktól? A felszólalást egy helyi aktivista, Turó Vilmos kamerával rögzítette, mire a polgármester berekesztette az ülést, kivonult, és rendőrt hívott. Az eseményt megelőzte egy bejárás: a képviselő a faosztás helyszínén mérte le azokat a kalodákat, amikbe a fát tették, s megállapította: az egy erdei köbméter – ami 1 méterszer 1 méterszer 1,7 méter – helyett minden családnak az előírtnál fél erdei köbméterrel kevesebb jutott, mert húsz centiméterrel alacsonyabb, vagyis csak nyolcvan centiméter magas volt a kaloda. Turó Flórián szerint a falu vezetői nyerészkednek a tűzifával, s kihasználják a szegények kiszolgáltatott helyzetét. A fakiosztást egyfajta jegyrendszer alapján végzik, de akadt, aki három napi sorban állás után sem jutott hozzá a fájához. Kiderült: azokat vették előre, akik később eladták a saját fájukat a polgármester húgának – ő egyébként közmunkásként dolgozik a faluban, így a helyiek szerint rejtély, milyen forrásból képes hatalmas mennyiségben felvásárolni a fát.
– Négy-ezerötszáz forintot fizetett egy köbméter fáért a polgármester húga – mondták el a faluban többen is. Arra a kérdésre, miért adták el potom pénzért a piacon 25-30 ezer forintba kerülő tűzifájukat, azt válaszolták: az asszony azonnal fizetett, s így legalább hozzájutottak valamennyi pénzhez, amiből élelmet vehettek. Hogy mivel fűtenek, ha eladták a saját fájukat, arra a legtöbben a vállukat vonogatták, valahogy majdcsak lesz, mondogatták.
– Most persze mindenki arra gondol, hogy elmennek majd fát lopni – mondta Turó Vilmos, a Fiatal Romák Országos Szövetségének aktivistája de a szavai szerint a vízügyi igazgatóság az utóbbi időben megerősítette az ártéri erdők védelmét, így fát lopni már nem is olyan egyszerű. Ráadásul a büntetés is magas, a korábbinál így jóval kevesebben kockáztatják a tolvajlást. Fa híján így marad az ilyen-olyan hulladékanyag, amivel tüzelnek otthon.
Szerettük volna megkérdezni a település fideszes polgármesterét, Nagy Imrét vajon etikusnak tartja-e, hogy a saját húga vásárolja fel töredék áron az emberektől az önkormányzat által kiosztott tűzifát, s hogy ezeknek a kuncsaftoknak utalják ki elsőként a fát, míg a többiek akár napokig várnak, de Nagy Imrét nem találtuk a polgármesteri hivatalban, s telefonos megkeresésünkre sem válaszolt. Testvérét is hiába kerestük a faluban. Ott volt viszont Mészáros Béla, fideszes alpolgármester, aki szerint a szociális tűzifa kiosztása rendben zajlik, és a megszabott határidőig mindenki sora kerül, s hazaviheti a fát. Kérdésünkre elismerte, maga is hallotta, hogy a polgármester húga többektől felvásárolta a kiosztott tűzifát, de azt felelte: nem tilthatják meg senkinek, hogy eladja a szociális tűzifát, s azt sem, hogy másvalaki felvásárolja azt a kialkudott árért, ráadásul senkinek nincs joga mások zsebében turkálni. Szerinte a tiszaburaiak egy része nem lát egy napnál tovább előre, s ha ma négy-ötezer forintot megkap egy köbméter fáért, nem érdekli, mivel fűt holnap – Majd jönnek a hivatalba, hogy adjunk engedélyt az árokparton fagyűjtésre, mint ahogy idén legalább harminc esetben már hozzájárultunk ehhez – tette hozzá. Az önkormányzati képviselő kifogására, miszerint az előírtnál jóval kevesebb fát kapott egy-egy család, lakonikusan csak azt felelte: nem biztos, hogy Turó Flórián jól meg tudta mérni a kalodát, s ki tudta számolni, mennyi annak erdei köbmétere.

Csődeljárás fenyegeti a falut

Nyolcvanmillió forintos inkasszót jegyeztetett be Tiszabura számlájára a megyei munkaügyi hivatal, a tartozás miatt hamarosan csődgondnokot jelölhetnek ki a település élére. Az alpolgármester szerint vitatott követelésről van szó: közmunka-programban kaptak negyven sertést az államtól, de azokat hónapokig nem vették át, mert nem is tudtak róluk. A hivatal szerint az így kieső hónapokra jogtalanul igényelték a közmunkások támogatását, így azt a pénzt vissza kellene fizetniük. Mivel a falunak nincs bevétele, nem tudnak fizetni. Az inkasszó azonban azzal a veszéllyel is jár, hogy elesnek az újabb közmunka-lehetőségektől, márpedig ezt a falut az tartja lélegeztető- csövön. Március elején legalább kétszáz embernek kellene kezdenie – kérdés, hogy addig sikerül-e megállapodniuk a munkaügyi hivatallal a követelés legalább részleges felfüggesztéséről.

Szociális tűzifa és kompenzáció

A szociális tűzifára évek óta az önkormányzatok pályáznak a Belügyminisztériumnál, s rendszerint a helyi erdészetek termelik meg az adott mennyiséget. Emellett tavaly először bevezették az úgynevezett egyszeri kompenzációt, amely 12 ezer forint értékben csökkentette a gázzal és távhővel fűtők számláját. Közfelháborodásra később ebbe a körbe bevették a szénnel és fával tüzelőket is, ők azonban sok eseteben ennek az összegnek reálértéken a felét kapták meg. A szállítási költséget ugyanis nem tartalmazza a kompenzáció – ezt szegényebb önkormányzatok nem tudták átvállalni a lakosoktól, így nekik kellett fizetni a fuvarért – számolt be erről nemrégiben lapunk. Ráadásul még a tűzifa kereskedők is trükköznek a fával. Vizes vagy puhafát adnak el az önkormányzatoknak, amelyek fűtőértéke töredéke a keményfáénak.

Szerző