Rómeó és Júlia;

Nádasdy Ádám fordításának köszönhetően sok a humor, és a kibontott szituációk is játékosak

- Shakespeare-klasszikus egy buszmegállóban

Rómeó és Júlia szabadon, mai nyelven, mai térben, sok geggel, zenével és humorral. Mindez igaz a Hatszín Teátrumban látható nem hibátlan, de nagyon is szerethető előadásra.

Mindig izgalmas lehet, ha egy rendező a Rómeó és Júliához nyúl, hiszen ezzel azt is üzeni, hogy a már ismert történetről valami új jutott az eszébe. A Dicső Dániel által nyáron szabadtéren színre vitt előadásnak, amely nemrégiben beköltözött a Hatszín Teátrumba, a fő újdonsága, hogy az egész cselekményt egy köztérre, egy buszmegállóba helyezi. Az ötlet kézenfekvő, még ha elsőre nem is tűnik annak, már csak azért is, mert a mai fiatalok idejük nagy részét köztereken töltik. Ott dumálnak, léteznek, ismerkednek, ott lesznek szerelmesek és ott szakítanak. Márkus Sándor díszlete így a fedett térben kissé szűkösnek hat, szabadtéren bizonyára jobban érvényesült. Mégis sok mindenre használják a színészek ezt a bizonyos buszmegállót, beleértve azt az üvegszerkezetet, ahol várakozhatunk. Lehet rajta függeszkedni, a teteje lehet Júlia szobája, az ajtaja a szerelembe esés helyszíne. Sok remek lehetőség és a résztvevők ezekkel élnek is. Az egész közeg igencsak innovatív, ahol a fiatalok nem ismernek határokat, bármi megtörténhet.

Az előadás nagy erénye, hogy a két szerelmes, olyan mint két mai tini. A barátaik is olyanok, mármint Rómeóé, húzzák őt, egymást, de közben szeretetre vágynak. Együtt akarnak lenni, össze szeretnének tartozni. Nádasdy Ádám fordításának köszönhetően a nyelvük is mai és a mondatokban sok a humor, a kibontott szituációk is játékosak (dramaturg: Deés Anikó). Az egész úgy könnyed, hogy közben a hétköznapjainkból ismerős szituációkat mutat. A szereplők élőben zenélnek, de két zenész is segíti őket. A zenei kínálat sokszínű és igencsak kellemes, néhol egyenesen ütős – Nirvana, Prokofjev, Dire Straits és Lou Reed, hogy csak néhány zeneszerzőt vagy világszárt említsünk.

Merészek a szerepösszevonások. A dajka adja a herceget is, Rainer-Micsenyei Nóra főként dadusként viszi a prímet, barátnő, pótanya és egyben kiapadhatatlan humorforrás. Eke Angéla játssza Rómeó és Júlia édesanyját is, mint ahogy Bakos Kiss Gábor feladata megformálni a két szerelmes édesapját. Mindketten kissé harsányabbak a kelleténél. Az előadás egyik legerősebb színészi teljesítménye Tasnádi Bencéé, aki Páriszt és Mercutiót is megformálja, méghozzá nem is akárhogy. Mindkét figurába sok szín visz. Ahogy Mercutióként meghal az egészen bravúros. Georgita Máté Dezső Benvolio és Lőrinc barát egyben, utóbbiként egy talicskán tolja be a rekvizitumait, a templomot a hozzá tartozó kerttel. Patkós Márton Tybalt és a patikus, őt legjobban érteni a térben még hátulról is.

A címszereplők Márfi Márk és Döbrösi Laura az esendőségükkel együtt igencsak szerethetők. Nem mellesleg jól énekelnek, akárcsak partnereik. Az előadás annyira inspiráló, hogy még az is megfordul az ember fejében, hogy akár az alaptörténetet is lehetett volna még szabadabban kezelni. De az ember ne legyen telhetetlen. Vágyak és a valóság összeütközése, bőven és élvezetesen megtörténik a Jókai utcában.

Infó

William Shakespeare Rómeó és Júlia

Hatszín Teátrum

Rendező: Dicső Dániel 

A rossz közérzetet elemzi és keres rá gyógyírt legújabb verseiben Nyerges Gábor Ádám költő.