Fellélegezhet Miskolc, lefújták a szmogriadót

Publikálás dátuma
2019.01.31. 11:13
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ismét a küszöbérték alá csökkent a szálló por koncentrációja.
Javul a levegő minősége Miskolcon, ezért a polgármester csütörtökön megszüntette a füstködriadó tájékoztatási fokozatát - közölte a polgármesteri hivatal sajtóosztálya.
A közlemény szerint a Miskolcon működő automatikus mérőállomásokon a szálló por (PM10) koncentrációja alatta maradt a küszöbértékeknek, ezért vonta vissza a polgármester a január 28-án elrendelt szmogriadót.

A szegénység megfojtja a vidéket

A magyar vidéken rendkívül súlyos problémát jelent a téli időszakban a szmog: az embereknek nincs pénze jó minőségű tüzelőre, sem korszerű fűtési rendszerekre. Így sokszor, különösen a tél végéhez közeledve már egyenesen hulladékot kényszerülnek elégetni, rengeteg szennyezőanyagot juttatva a levegőbe. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. Az ezzel összefüggő megbetegedések száma az évi egymilliót is meghaladja. Évek óta túllépi Magyarország az unió légszennyezési határértékeit, ezért kötelezettségszegési eljárás is indult.

2,3 milliárdos pénzmosásért és hűtlen kezelésért is vádat emeltek a volt Quaestor-vezér ellen

Publikálás dátuma
2019.01.31. 10:50

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A soltvadkerti szál 54 oldalas, 21 pontból álló vádirata nyomán akár 25 évet is kaphatnak a vádlottak.
A Quaestor-ügy soltvadkerti szálában a Fővárosi Főügyészség öt személlyel szemben nyújt be vádiratot csütörtökön, írja honlapján az ügyészség. A vád tárgya bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés és pénzmosás bűntette. A Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában benyújtott vádirata alapján Tarsoly Csaba és társai a 2007. évtől a 2015. évig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor cégcsoporton befektetőinek – többek között – a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített. Az újabb vádirat szerint a IV. rendű vádlott,
Tarsoly 2004 tavaszát megelőzően megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet első számú vezetőjével, az I. rendű vádlottal abban, hogy egymásnak kölcsönösen előnyös, azonban jogellenes – és egyben korrupciónak is minősülő – gazdasági tevékenységet fognak folytatni.

Tarsoly vállalta, hogy a Quaestor cégcsoporton keresztül, a Takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozni fogja az I. rendű vádlott fiának, a II. rendű vádlottnak a cégét, ezt pedig színlelt értékpapír-vásárlásokkal leplezik. Cserébe a Takarékszövetkezet vezetője vállalta, hogy esetenként a Quaestor csoport kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges forrásokat is biztosítani fogja a Takarékszövetkezet pénzéből. Ez utóbbi összegek a későbbiekben úgy áramlottak ki a Takarékszövetkezettől, hogy azokért cserébe ellenszolgáltatás nem volt, így a Takarékszövetkezetnél vagyoni hátrány keletkezett.
A megállapodása alapján a Quaestor csoportnál is meg kellett teremteni annak előfeltételét, hogy a Takarékszövetkezettől érkező pénzösszegeket a II. rendű vádlott cégének látszólag törvényesen adják tovább. Ennek érdekében az I. és a IV. rendű vádlottak úgy döntöttek, hogy egy Tarsoly által irányított cég a II. r. vádlott cégében többségi tulajdonos lesz, majd abban tőkeemelést hajt végre. A tőkeemelés forrása a Takarékszövetkezettől származó, fiktív értékpapírügylettel palástolt pénz volt.
Az I. rendű vádlott bevonta az elkövetésbe a Takarékszövetkezetnél szintén vezető pozícióban dolgozó III. rendű vádlottat, aki a színlelt értékpapír-vásárlásokra vonatkozó adásvételi szerződéseket és átutalási megbízásokat aláírta, valamint vezette a fiktív értékpapírok nyilvántartását.
Az elkövetésben részt vett még a Quaestor csoport gazdasági vezetője is.

A vádlottak 6 év alatt több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a Takarékszövetkezetnek, amelyből több mint 500 millió forintnak az eredetét leplezték fiktív jogcímmel végrehajtott átutalásokkal és a házipénztárból való kivétellel.
Az 54 oldalas vádirat 21 vádpontban mutatja be részletesen az elkövetést. A Fővárosi Főügyészség csütörtökön
  • különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés bűntette,
  • bűnszervezetben, üzletszerűen és különösen nagy értékre, befektetési vállalkozás vezető tisztségviselőjeként elkövetett pénzmosás bűntette
és más bűncselekmények miatt nyújt be vádiratot közvetlenül a Kecskeméti Törvényszékre. A vád tárgyává tett bűncselekmények büntetési tételének felső határa – a bűnszervezetre és a halmazati szabályokra figyelemmel – huszonöt év. A Fővárosi Főügyészség indítványozza, hogy az eljárást a Kecskeméti Törvényszék egyesítse egy olyan, előtte folyamatban lévő ügyhöz, amely jelen üggyel személyi és tárgyi összefüggést mutat.
Szerző

Ejtették a kétmilliárd forintos korrupciós gyanút az Alstom-ügyben

Publikálás dátuma
2019.01.31. 10:33
Illusztráció/Népszava fotó
December 21-én egy londoni bíróságon jogerős ítélet született a francia vállalattal szemben felmerült, több országra kiterjedő vesztegetési gyanú miatt. A nagy leszámolás azonban elmaradt.
24.hu cikke szerint mindössze egyetlen, litvániai ügyben találtak bizonyítékot arra, hogy a cég alkalmazottai lefizettek kormányhivatalnokokat. Magyarország esetében nem leltek hasonló nyomot.
Az Egyesült Királyság csalás elleni hivatala (SFO) kilenc évig kutakodott a francia járműgyártó nemzetközi szerződései között azt követően, hogy a svájci hatóságok jelezték, a brit Alstom-cégen keresztül kenőpénzek folynak át. A britek nagyszabású nyomozása során harminc országban indultak vizsgálatok. Amikor az SFO-eljárás során előkerült, hogy az Alstom alkalmazottai 2,3 millió euró kenőpénzt adhattak a budapesti megbízás elnyeréséért (az MSZP-SZDSZ vezetésű fővárosi önkormányzat az M2-es vonalra 22, az M4-es pedig 15+7 szerelvényt vásárolt), 2016 nyarán Budapesten is megalakult az Alstom-vizsgálóbizottság. Ezzel egy időben a kormánypárti Magyar Idők arról értesült, hogy két részletben összesen több mint 597 ezer euró – akkori árfolyamon mintegy 180 millió forint – áramlott az Alstomtól Medgyessy Péter egykori miniszterelnök családi cégéhez.
Medgyessy elismerte a kapcsolatot, de azt mondta, hogy a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott, és az kilenc ember többéves munkájának az ellenértéke. A pénz egy része ugyanakkor a felesége bankszámláján landolt. 2017 elején aztán az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is beszállt, amikor megállapította, hogy a 4-es metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el. Csepreghy Nándor akkori államtitkár úgy összegezte a brüsszeli állításokat, hogy 167 milliárd forintot elloptak vagy elcsaltak. Az OLAF-jelentést még a magyar kormány is nyilvánosságra hozta, amire azóta sem volt példa – nem tették meg például az Elios-ügyben. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János ezt követően feljelentést tett, majd a Fővárosi Főügyészség a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályát bízta meg a hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatti nyomozás lefolytatásával.
A nyomozás eredetileg azért indult Nagy-Britanniában, mert az Alstom Londonba szervezte ki a jogi osztályát, ezért a szerződéseket is ott kellett keresni. Aztán ahogy elkezdték felfejteni a szálakat, az esetek egy részében más országok is bekapcsolódtak a vizsgálatba. A magyar szállal kapcsolatos papírokat és ügyleteket a briten kívül a francia és az osztrák hatóságok is egytől egyig átnézték. Utóbbiak azért, mert a magyar ügylettel kapcsolatban felbukkant az Eurocontact osztrák cég neve is. (Az Eurocontact tanácsadóként szerepelt az ügyletben, és azt kellett tisztázni, vajon nem tanácsadó díjnak álcázták-e a kenőpénzt, amivel az Alstom-BKV ügyleteket olajozták.) A britek meg is nevezték a három, magyar üggyel kapcsolatos gyanúsítottat, de Jean-Daniel Lainét, Michael Andersont és Terence Watsont a per tavalyi újratárgyalása során a southwarki bíróság felmentette, és magára a lefizetés tényére sem találtak bizonyítékot.
A hírportál az üggyel kapcsolatban megkereste a a Központi Nyomozó Főügyészséget, és azt tudakolta, hogy a brit eljárás lezárultának lesz-e hatása a hazai fejleményekre. Arra nem válaszoltak, hogy a jogerős londoni ítélet után vajon megszüntetik vagy folytatják a nyomozást. Azt viszont közölték,
(…) az eljárás során hat személy gyanúsítotti kihallgatása történt meg. Öt személynél bűnsegédként, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette, egy személynél gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette képezi a gyanúsítás tárgyát. Egyéb adat a büntetőeljárás eredményessége érdekében nem közölhető.

A tavaly decemberi ítélet középpontjában, amellyel lezárult a maratoni vizsgálatsorozat, az a vád állt, hogy 2002 és 2010 között két Alstom-leányvállalat és annak több alkalmazottja több mint 5 millió euró kenőpénzt fizetett Litvániában egy 240 millió euró értékű megbízás elnyeréséért kormánytisztviselőknek, köztük egy miniszernek. Az Alstom Power Ltd. már 2016-ban bűnösnek vallotta magát, amiért 6 millió fontos büntetésre és közel 11 millió fontos kártérítésre ítélték. Két korábbi alkalmazott, a litván John Venskus és a svéd Goran Wikstrom ugyancsak bűnösnek vallotta magát, Venskust 3 és fél év, Wikströmöt pedig 2 év hat hónap börtönre ítélték. Őket követte Nicholas Reynolds, aki tavaly december végén 4 és fél év börtönbüntetést kapott, ezen felül 50 ezer font bírságot is meg kell fizetnie.
Szerző
Témák
Alstom-ügy