Multimilliárdos lett 2010 óta az Orbán-család

Publikálás dátuma
2019.02.01 06:45
Piaci hírek szerint az Orbán-érdekeltségek igencsak drágán szállítanak
Fotó: Népszava/ Vajda József
Habár a kormányfő saját anyagi helyzete iránt rendkívüli szerénységgel viseltetik, családtagjai több milliárdosra tehető vagyona egyre gyorsabban gyarapszik.
Az országgyűlési képviselőknek csütörtök éjfélig kellett leadniuk vagyonnyilatkozatukat. Az aktuális bevallásokat csak ez után hozták nyilvánosságra, ám a lényeg sokszor amúgy sem a sokat bírált nyilatkozatokban van. Orbán Viktor kormányfő például rendre jelképes megtakarításról számolt be eddig, miközben körülötte szinte mindenki őrült tempóban gazdagodik. Lapunk összesítése szerint például csak a kormányfő testvéréhez, édesapjához kötődő, nagy állami beruházások beszállítójaként rendszeresen felbukkanó bányászati cégekből mintegy 6 milliárd forint profit került a családhoz 2010 és 2017 vége között. Az Orbán-vállalkozások nyeresége 2014 után megugrott – ekkor romlott meg, 2015 elején pedig megszakadt a kapcsolat a kormányfő és a nagy állami megrendelések piacát addig uraló Simicska Lajos között.
A kormányfő veje, Tiborcz István központi cége, a BDPST Zrt. eszközértéke a legutóbbi nyilvános adatok szerint 5 milliárd forint, ám a társaság áttételesen számos, önmagában is milliárdos értékű kastélyt, palotát és irodaházat birtokol, fejleszt. Az üzleti sikereket főként házassága után elérő Tiborcz cége tavalyelőtt négymilliárdos nyereségre tett szert.

Az Orbán-család vállalkozásai alaposan kiveszik részüket az állami vagy kurzusközeli megbízásokból. Az atlatszo.hu országszerte fél tucat olyan nagy, állami középítkezést azonosított, ahová az Orbán-család bányavállalkozásai követ szállítottak. Igaz, ehhez követni kellett a vértesi bányákból elindult kőszállító autókat. A Népszabadság röviddel megszüntetése előtt szúrta ki, hogy Orbánék egyik vállalkozása szállította a Margitszigetre a vizes világbajnokság miatt esedékessé váló csatorna-felújításához a betonelemeket. A rendszerint a puritán politikus szerepében feltűnő kormányfő korábban szóvá tette, hogy családjának a vállalkozásai ne induljanak állami közbeszerzéseken, ehhez képest az Orbán-cégek rendszerint a tendernyertes fővállalkozóknak szállítanak be, így a nevük fel se bukkan a pályázati adatbázisokban. Piaci hírek szerint az Orbán-érdekeltségek igencsak drágán szállítanak. Ez visszaköszönni látszik a cégbírósági adatokból. Az Orbán-család bányászati vállakozásainál igen magas, 30 százalék körüli az árbevételhez képest az üzemi eredmény aránya. A családi uradalom zászlóshajójának számító, legendás Dolomit Kft. 2014-ben például 3,3 milliárd forintot kasszírozott. Az egymilliárdos adózott eredményből a kormányfő édesapja tulajdonosként 900 milliót ki is vett. Az Orbán-cégek nyeresége 2014 után zömmel nőtt, ami nehezen függetleníthető attól, hogy a kormányfő szakított a nagy állami közmegrendelések piacát addig uraló volt kollégiumi társsal, Simicska Lajossal. Az Orbán-család egyéb vagyonelemei kevéssé ismertek, bár az is kiterjedt uradalomra emlékeztet. Orbán felesége, Lévai Anikó utolsó vagyonbevallása 2010-ből ismert. Ebben összesen közel 600 hektárnyi különböző földterületet tüntetett fel sajátjaként, zömében Felcsút és Szolnok környéki szántókat, de itt is szerepel a miniszterelnök vagyonbevallásából is ismert, XI. kerületi Cinege utcai villa. Az Orbán család vagyonának latolgatásánál nem lehet elmenni ama közkeletű vélekedés mellett, hogy a NER-oligarchák – de elsősorban Mészáros Lőrinc – 2010 óta világtörténelmi mércével mérve is rekordütemben felgyülemlett vagyona felett valójában maga Orbán Viktor rendelkezik. A Mészáros-vagyon ugyanis szinte kizárólag olyan közbeszerzéseken keresztül épült fel, amikről – a korábbi amerikai nagykövet könyvének beszámolója szerint is – jellemzően Orbán Viktor döntött. 
Bár erre közvetlen bizonyíték nincs, a Mészáros- és Orbán-vagyon összemosódására egyre több jel utal.
Így kiderült, hogy a papíron Orbán Győző nevén lévő hatvanpusztai kiskastélyt Mészáros Lőrinc bérli, ám azt mégis az Orbán-család használja. Hasonló keresztügylet jött létre Mészáros és Tiborcz István között: így a miniszterelnöki vő BDPST Zrt. nevű ingatlancége nemrégiben megvásárolta a felcsúti oligarcha Konzum PE magántőkealapjától az Appeninn Holding Zrt, 20,59 százalékát. Ezzel piaci becslések szerint mintegy 6 milliárd forint értékű részvényállomány került át hivatalosan is Mészáros Lőrinctől az Orbán-családhoz. A kormányfő veje, a 32 éves Tiborcz István, aki hat éve vette feleségül Orbán Viktor legidősebb lányát, Ráhelt, korábban is vállalkozóként tevékenykedett, ám érdekeltségei a házassága után váltak kirobbanóan sikeressé, mára pedig az ország legvagyonosabbjai közé került. Ráadásul a papíron kimutatható vagyonán túl az üzleti életben a rejtőzködő típusok közé tartozik. Így előfordult, hogy csak igazgatósági tisztséget vállalt a piac által őhozzá kötött, ám papíron offshore-hátterű, illetve vele sűrűn üzletelő vállalkozók-ügyvédek nevén lévő társaságokban. Emellett – a hozzá közel állókhoz hasonlóan - aktívan adja-veszi az áttételesen vagy közvetlenül hozzá köthető üzletrészeket, ingatlanokat. Első komolyabb vállalkozásának az Elios számított, bár névvel csupán egy évig számított áttételes résztulajdonosnak. A cég 2010-2013 között az akkor Fidesz-közeli oligarchának számító Simicska-birodalomhoz tartozott, azóta pedig a leginkább Tiborcz-közeli vállalkozóként emlegetett Paár Attila – szintén közbeszerzés-kedvenc – West Hungária Bau-csoportjának része. A társaság főképp önkormányzati közvilágítási beruházásokban vett részt, aminek túlszámlázás-gyanús ügyeiben az Európai Csalás Elleni Hivatal nyomoz. Habár Tiborcz Istvánhoz e cégből osztalék nem került, részéért becslések szerint hárommilliárdot kaphatott. Tiborcz István központi társasága a BDPST Zrt. A négy éves cég két évig a hatóságok elől is titkolta tulajdonosai kilétét, majd Tiborcz István két éve a kormányhű médiában fedte fel – azóta 100 százalék közelébe növelt – tulajdonosi pozícióját. A társaság két évvel ezelőtti mérlege furcsa: mintegy ötmilliárd forint értékű eszközök segítségével nem kevesebb mint négymilliárdos nyereséget ért el, ám ebből a részvényesek nem vettek fel osztalékot. Ehhez képest sajtóhíradások szerint számos, egyenként is több milliárd forint értékű – például a fővárosi Andrássy úton lévő - kastély, palota tartozik, vagy tartozott a cég áttételes vagyonába. (A volt Postabank-székházat például az elhunytáig körözés alatt álló, egykor Orbán Viktorral is jó kapcsolatokat ápoló szaúdi milliárdos, Ghaith Pharaon valahai érdekeltségének adták el.) Tiborcz István neve emellett több ingatlan-projektcégben is megjelenik. Négy éve a szeszesital-gyártással foglalkozó – beszámolójában tulajdonosokat nem említő - G2G Zrt. igazgatósági tagja is.
Frissítve: 2019.02.01 06:45

Karácsony Gergely sem könnyen döntötte el: j vagy ly a jó megoldás

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:44

Draskovics Ádám
Úgy tűnik, az ellenzéki politikusoknak nehezen megy a helyesírás: a szocialisták emlékezetes hétfői durva hibája után most Karácsony Gergelynek gyűlt meg a baja a "j vagy ly"-dilemmával.
Karácsony Gergely reggel arról írt a Facebook-oldalán, semmi haszna nincs Budapestnek abból, hogy fideszes a vezetése, mert 67 milliárdos hitelt vesz fel. A Párbeszéd társelnökének bejegyzése úgy folytatódik:
"Miközben Mészáros Lőrinc dupla áron építi csilivili stadionokat városszerte, a budapestieknek fontos dolgokra még hitelből se nagyon van pénz. Persze Orbán Viktor dolgozószobájából ez már nem látszik."
Az eredeti posztban azonban a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje a "dolgozószobájából" szóban lévő j-t ly-nek írta. A szerkesztési előzményekből kiderül, Karácsony Gergelynek ezt a bejegyzés másodszori módosításakor sikerült javítania - írta a hvg.hu a Pesti Srácok alapján.
Hétfőn az MSZP két képviselője, Kunhalmi Ágnes és Bangóné Borbély Ildikó vitt az Országgyűlés mentelmi bizottságának tárgyalószobája elé olyan papírlapokat, amelyekre a fojtani szó helytelenül, ly-vel írták.

Lélegezzen óvatosan 2030-ig, a kormány nem siet a légszennyezettség csökkentésével

Publikálás dátuma
2019.02.20 14:44

Népszava
Naponta jelentik be az újabb és újabb szmogriadókat az országban - most éppen Szolnokon -, a Fidesz-KDNP mégis évek óta tétlen.
Reggel inkább ne tartózkodjanak a szabadban a szolnokiak, használják a tömegközlekedést autóik helyett, és reméljék a legjobbakat: szerdán elrendelték a szomgriadó tájékoztatási fokozatát a városban - közölte a polgármesteri hivatal az MTI-vel. A szálló por koncentrációja egy belvárosi mérőállomás adatai szerint haladta meg a küszöbértéket kedden és szerdán a megyei kormányhivatal tájékoztatása alapján, és
nem várható lényeges változás az időjárásban, így a szálló por küszöbérték feletti koncentrációjában sem a következő napokon.
Veszélyes a levegő öt városban, Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Putnokon és Szegeden, és egészségtelen még 12 településen (Budapest, Dunaújváros, Eger, Kazincbarcika, Kecskemét, Sajószentpéter, Salgótarján, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác, Várpalota) - ezt szintén szerdán jelentette be a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

A szegénység megfojtja a vidéket

A magyar vidéken rendkívül súlyos problémát jelent a téli időszakban a szmog: az embereknek nincs pénze jó minőségű tüzelőre, sem korszerű fűtési rendszerekre. Így sokszor, különösen a tél végéhez közeledve már egyenesen hulladékot kényszerülnek elégetni, rengeteg szennyezőanyagot juttatva a levegőbe. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. Az ezzel összefüggő megbetegedések száma az évi egymilliót is meghaladja. Évek óta túllépi Magyarország az unió légszennyezési határértékeit, ezért kötelezettségszegési eljárás is indult.
"Mit tesz a kormány, hogy minél hamarabb és hatékonyan visszaszorítsa a helytelen fűtési módok alkalmazását?"
- tette fel parlamenti írásbeli kérdését Nagy István, agrárminiszternek az LMP-s Ungár Péter. A miniszter válaszából kiderül, hogy a 2014-es "Fűts okosan" tájékoztató kampány óta gyakorlatilag semmit sem tett az Orbán-kormány a légszennyezés csökkentéért. Magyarország számára ugyanakkor már csak az EU-s, légszennyezettség csökkentéséről szóló irányelv is jelentős kötelezettségeket ír elő 2030-ra. Mint Nagy írta, a megfelelés érdekében ugyanakkor már elkezdték kidolgozni az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot. A program részletesen tartalmazni fogja azokat az intézkedéseket, amik ütemezett megvalósításával elérhetőek a 10 éves célok. Arról az agrárminiszter nem nyilatkozott, hogy legkorábban mikor léphetnek életbe ezek az intézkedések.