Multimilliárdos lett 2010 óta az Orbán-család

Publikálás dátuma
2019.02.01 06:45
Piaci hírek szerint az Orbán-érdekeltségek igencsak drágán szállítanak
Fotó: Népszava/ Vajda József
Habár a kormányfő saját anyagi helyzete iránt rendkívüli szerénységgel viseltetik, családtagjai több milliárdosra tehető vagyona egyre gyorsabban gyarapszik.
Az országgyűlési képviselőknek csütörtök éjfélig kellett leadniuk vagyonnyilatkozatukat. Az aktuális bevallásokat csak ez után hozták nyilvánosságra, ám a lényeg sokszor amúgy sem a sokat bírált nyilatkozatokban van. Orbán Viktor kormányfő például rendre jelképes megtakarításról számolt be eddig, miközben körülötte szinte mindenki őrült tempóban gazdagodik. Lapunk összesítése szerint például csak a kormányfő testvéréhez, édesapjához kötődő, nagy állami beruházások beszállítójaként rendszeresen felbukkanó bányászati cégekből mintegy 6 milliárd forint profit került a családhoz 2010 és 2017 vége között. Az Orbán-vállalkozások nyeresége 2014 után megugrott – ekkor romlott meg, 2015 elején pedig megszakadt a kapcsolat a kormányfő és a nagy állami megrendelések piacát addig uraló Simicska Lajos között.
A kormányfő veje, Tiborcz István központi cége, a BDPST Zrt. eszközértéke a legutóbbi nyilvános adatok szerint 5 milliárd forint, ám a társaság áttételesen számos, önmagában is milliárdos értékű kastélyt, palotát és irodaházat birtokol, fejleszt. Az üzleti sikereket főként házassága után elérő Tiborcz cége tavalyelőtt négymilliárdos nyereségre tett szert.

Az Orbán-család vállalkozásai alaposan kiveszik részüket az állami vagy kurzusközeli megbízásokból. Az atlatszo.hu országszerte fél tucat olyan nagy, állami középítkezést azonosított, ahová az Orbán-család bányavállalkozásai követ szállítottak. Igaz, ehhez követni kellett a vértesi bányákból elindult kőszállító autókat. A Népszabadság röviddel megszüntetése előtt szúrta ki, hogy Orbánék egyik vállalkozása szállította a Margitszigetre a vizes világbajnokság miatt esedékessé váló csatorna-felújításához a betonelemeket. A rendszerint a puritán politikus szerepében feltűnő kormányfő korábban szóvá tette, hogy családjának a vállalkozásai ne induljanak állami közbeszerzéseken, ehhez képest az Orbán-cégek rendszerint a tendernyertes fővállalkozóknak szállítanak be, így a nevük fel se bukkan a pályázati adatbázisokban. Piaci hírek szerint az Orbán-érdekeltségek igencsak drágán szállítanak. Ez visszaköszönni látszik a cégbírósági adatokból. Az Orbán-család bányászati vállakozásainál igen magas, 30 százalék körüli az árbevételhez képest az üzemi eredmény aránya. A családi uradalom zászlóshajójának számító, legendás Dolomit Kft. 2014-ben például 3,3 milliárd forintot kasszírozott. Az egymilliárdos adózott eredményből a kormányfő édesapja tulajdonosként 900 milliót ki is vett. Az Orbán-cégek nyeresége 2014 után zömmel nőtt, ami nehezen függetleníthető attól, hogy a kormányfő szakított a nagy állami közmegrendelések piacát addig uraló volt kollégiumi társsal, Simicska Lajossal. Az Orbán-család egyéb vagyonelemei kevéssé ismertek, bár az is kiterjedt uradalomra emlékeztet. Orbán felesége, Lévai Anikó utolsó vagyonbevallása 2010-ből ismert. Ebben összesen közel 600 hektárnyi különböző földterületet tüntetett fel sajátjaként, zömében Felcsút és Szolnok környéki szántókat, de itt is szerepel a miniszterelnök vagyonbevallásából is ismert, XI. kerületi Cinege utcai villa. Az Orbán család vagyonának latolgatásánál nem lehet elmenni ama közkeletű vélekedés mellett, hogy a NER-oligarchák – de elsősorban Mészáros Lőrinc – 2010 óta világtörténelmi mércével mérve is rekordütemben felgyülemlett vagyona felett valójában maga Orbán Viktor rendelkezik. A Mészáros-vagyon ugyanis szinte kizárólag olyan közbeszerzéseken keresztül épült fel, amikről – a korábbi amerikai nagykövet könyvének beszámolója szerint is – jellemzően Orbán Viktor döntött. 
Bár erre közvetlen bizonyíték nincs, a Mészáros- és Orbán-vagyon összemosódására egyre több jel utal.
Így kiderült, hogy a papíron Orbán Győző nevén lévő hatvanpusztai kiskastélyt Mészáros Lőrinc bérli, ám azt mégis az Orbán-család használja. Hasonló keresztügylet jött létre Mészáros és Tiborcz István között: így a miniszterelnöki vő BDPST Zrt. nevű ingatlancége nemrégiben megvásárolta a felcsúti oligarcha Konzum PE magántőkealapjától az Appeninn Holding Zrt, 20,59 százalékát. Ezzel piaci becslések szerint mintegy 6 milliárd forint értékű részvényállomány került át hivatalosan is Mészáros Lőrinctől az Orbán-családhoz. A kormányfő veje, a 32 éves Tiborcz István, aki hat éve vette feleségül Orbán Viktor legidősebb lányát, Ráhelt, korábban is vállalkozóként tevékenykedett, ám érdekeltségei a házassága után váltak kirobbanóan sikeressé, mára pedig az ország legvagyonosabbjai közé került. Ráadásul a papíron kimutatható vagyonán túl az üzleti életben a rejtőzködő típusok közé tartozik. Így előfordult, hogy csak igazgatósági tisztséget vállalt a piac által őhozzá kötött, ám papíron offshore-hátterű, illetve vele sűrűn üzletelő vállalkozók-ügyvédek nevén lévő társaságokban. Emellett – a hozzá közel állókhoz hasonlóan - aktívan adja-veszi az áttételesen vagy közvetlenül hozzá köthető üzletrészeket, ingatlanokat. Első komolyabb vállalkozásának az Elios számított, bár névvel csupán egy évig számított áttételes résztulajdonosnak. A cég 2010-2013 között az akkor Fidesz-közeli oligarchának számító Simicska-birodalomhoz tartozott, azóta pedig a leginkább Tiborcz-közeli vállalkozóként emlegetett Paár Attila – szintén közbeszerzés-kedvenc – West Hungária Bau-csoportjának része. A társaság főképp önkormányzati közvilágítási beruházásokban vett részt, aminek túlszámlázás-gyanús ügyeiben az Európai Csalás Elleni Hivatal nyomoz. Habár Tiborcz Istvánhoz e cégből osztalék nem került, részéért becslések szerint hárommilliárdot kaphatott. Tiborcz István központi társasága a BDPST Zrt. A négy éves cég két évig a hatóságok elől is titkolta tulajdonosai kilétét, majd Tiborcz István két éve a kormányhű médiában fedte fel – azóta 100 százalék közelébe növelt – tulajdonosi pozícióját. A társaság két évvel ezelőtti mérlege furcsa: mintegy ötmilliárd forint értékű eszközök segítségével nem kevesebb mint négymilliárdos nyereséget ért el, ám ebből a részvényesek nem vettek fel osztalékot. Ehhez képest sajtóhíradások szerint számos, egyenként is több milliárd forint értékű – például a fővárosi Andrássy úton lévő - kastély, palota tartozik, vagy tartozott a cég áttételes vagyonába. (A volt Postabank-székházat például az elhunytáig körözés alatt álló, egykor Orbán Viktorral is jó kapcsolatokat ápoló szaúdi milliárdos, Ghaith Pharaon valahai érdekeltségének adták el.) Tiborcz István neve emellett több ingatlan-projektcégben is megjelenik. Négy éve a szeszesital-gyártással foglalkozó – beszámolójában tulajdonosokat nem említő - G2G Zrt. igazgatósági tagja is.
Frissítve: 2019.02.01 06:45

Nincsenek összhangban a célok, a források és a lehetőségek a Corvinus átalakításánál

Publikálás dátuma
2019.04.26 07:40

Fotó: Népszava
Legfeljebb régiós, nem pedig európai vagy világszintű javulást lehet elérni a fenntartóváltással. Az állami után most gazdasági függés jöhet.
A Mol-vezér kinevezése egyértelmű lépés abba az irányba, hogy a kormány az üzleti-gazdasági szféra szolgálatába állítsa a Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) – értékelte lapunknak a BCE egyik oktatója Palkovics László szerdai bejelentését. Az innovációs miniszter Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját kérte fel annak a kuratóriumnak a vezetésére, amely júliustól fogja irányítani az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemet. A Maecenas Universitas Corvini Alapítvány ötfős kuratóriumának tagja lesz (Chikán Attila egykori és Lánczi András jelenlegi rektor mellett) Csák János, a Mol-csoport korábbi elnöke és Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója is. A bejelentés az egyetemi közösségen belül felerősítette azokat a korábbi aggodalmakat, amelyek szerint a társadalomtudományi képzések háttérbe szorulnak, a Corvinus idővel egyfajta üzleti egyetemmé válik. Forrásunk szerint az, hogy ne ebbe az irányba induljanak a folyamatok, egyedül Lánczi András érdekérvényesítő erején múlik. A rektor továbbra is kitart amellett, hogy a Corvinus tudományegyetem, ne pedig „business school” legyen. A szaktárca azt várja az átalakítástól, hogy a közvetlen állami fenntartás megszüntetésével olyan adminisztrációs korlátoktól szabadul meg az egyetem, amelyek „a hatékony fejlődés útjában állnak”. A kitűzött célok elérése azonban még az alapítványi fenntartással is kétséges. A kormány azt szeretné, ha a Corvinus 2030-ra Európa 100 és a világ 200 legjobb egyeteme közé kerülne, ám az intézmény gazdasági helyzetét jól ismerő forrásunk szerint erre nem lesznek elegendőek az alapítvány számára juttatott források. Az alapítvány alapító vagyona a Mol Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettje, ezek összértéke mintegy 380 milliárd forint. A tervek szerint a részvények osztalékhozama – ami jelenleg mintegy 13,5 milliárd forintot tesz ki – fordítható majd az egyetem céljainak megvalósítására. – Ennyi pénzből legfeljebb regionális szinten lehet láthatóbbá tenni az egyetemet, de még ezt sem lesz könnyű elérni. A célok, a források és a lehetőségek nincsenek összhangban – fogalmazott egyik forrásunk. Növelni akarják például a külföldi oktatók arányát, ám ők nyilvánvalóan nem fognak idejönni a magyar bérekért. Az viszont komoly bérfeszültséget generálna, ha egy külföldi oktatónak négyszer-ötször annyi pénzt ajánlanának, mint egy magyarnak. A Corvinus egy másik elismert professzora úgy nyilatkozott: az alapítványi fenntartással még így is több lehetősége lesz az egyetemnek. Arra a kérdésünkre, ugyanezeket a célokat az eddigi, állami fenntartás keretei között nem lehetett-e volna kitűzni, úgy válaszolt: de igen. "Úgy viszont a megvalósítás sokkal „macerásabb” lett volna, ugyanis nemcsak egy egyetemet, hanem az egész állami felsőoktatást kellett volna fejleszteni", fogalmazott. Szerinte az alapítványi működésre vannak jó nemzetközi példák – például a finn Aalto Egyetemet is közalapítvány tartja fenn. Igaz, ott nincs tandíj, míg a Corvinuson a fizetős hallgatók arányának növelését tervezik. Továbbá a központi költségvetés jelentős részét ott továbbra is a finn állam biztosítja, ami nem okoz akkora bizonytalanságot, mint egy részvénycsomag. A Corvinus ezután sem szórhatja két kézzel a pénzt, muszáj lesz takarékoskodnia annak érdekében, hogy egy, a 2008-ashoz hasonló gazdasági válság esetén nagyobb gondok nélkül működhessen tovább, és a részvényekkel együtt ne dőljön be maga az egyetem is.
Frissítve: 2019.04.26 07:40

Tévúton a kormány: nem akciótervre, hanem komplex családvédelmi programra lenne szükség

Publikálás dátuma
2019.04.26 07:15

Fotó: Népszava
Szétszedték a szakemberek a kormány családvédelmi akciótervét a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján.
Becsülendő, hogy Magyarországnak van egy demográfiai programja – hozta fel szinte védekezésként Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Magyar Közgazdasági Társaság csütörtöki szakmai konferenciáján a végső érvet a kormány családvédelmi intézkedéscsomagja mellett. Pedig a másik két felkért előadó sok jónak tartott apró részletet talált a tervekben, bár ezeknél valóban több volt a kérdőjel és a számonkérés, amiben vélhetően az is szerepet játszott, hogy mindenki más oldalról közelített a családpolitikához. A pénzügyi államtitkár a gazdaság, a foglalkoztatás felől nézte az adatokat, amikor kijelentette, hogy tíz év múlva már olyan mértékben csökken az aktív korú népesség hazánkban, hogy akkor sem lesz elegendő munkaerő, ha a most még tartaléknak tekintett 300-600 ezer embert is foglalkoztatni kezdik. A családpolitika ott jön be a képbe, hogy ennek a körnek nagy része családanya, akiket akkor is munkára fognának, ha négy gyermeket nevelnek. A hétpontos orbáni családvédelmi csomagra idén a GDP 0,3 százalékát, jövőre pedig 1,1 százalékát fordítja az állam, de mindenki nyugodjon meg, ez nem borítja fel a költségvetést és a hiánycélt – nyugtatta a Corvinus Egyetemen egybegyűlt közgazdászokat a kormánytag. Az intézmény kutatója, Pitti Zoltán azonban előzetes számításokat is végzett és azt mutatta be, hogy a csok-program elemeire – lakásvásárlásra, kedvezményes kölcsönre, kamatteher átvállalásra, ÁFA visszaigénylésre és gépkocsivásárlási támogatásra – idén több mint 258 milliárd forint megy el, de 2026-ban már 642 milliárd lesz mindennek a forrásigénye. Az adóhatóság korábbi elnöke felhívta a figyelmet, hogy nem jó megoldás másodrendűként kezelni az élettársi kapcsolatban élőket, miközben a gyerekek fele már évek óta nem házasságban születik. Azt is kifogásolta, hogy a lakástulajdon megszerzésének támogatása után az állam magukra hagyja a családokat, leépítette a cafetéria rendszer rezsitámogatási csomagját, miközben egész Európában nálunk kell a családi kiadások legnagyobb részét – 40 százalékát – lakásfenntartásra fordítani. Ez azért megengedhetetlen Pitti szerint, mert egy nagyon friss nemzetközi tanulmányból még mindig az derül ki, hogy kiugróan magas a megélhetési nehézségekkel küzdő magyar háztartások aránya, a legszegényebb 10 százalék helyzete reménytelen. Hasonló kérdéseket feszegetett a kormány családpolitikája kapcsán Hegedűs József szociológus is. A Városkutatás Kft. ügyvezetője arra a nemzetközi mérésekkel is igazolt tényre emlékeztetett, hogy a gyermekvállalás a legnagyobb szegénységi kockázat, amit szerinte ez a csomag nem vesz figyelembe. Amikor a családtámogatási rendszer egészét nézzük, akkor látszik igazán, mennyire igazságtalan az Orbán-kormány szociális politikája. A szociológus ugyan ezt nem tette hozzá, de beszédes az általa idézett adat, ami szerint a majdnem 1,8 millió gyerek után járó családi pótlékra évente 300 milliárd megy el, s most ugyanennyit oszt szét a kormány 30 ezer család között. Élénk vita alakult ki a konferencián a lakásépítési támogatás körül, aminek az áfa tartalmáról még tart az egyeztetés – csillapította a kedélyeket Gion Gábor, de azt elismerte, hogy jogos előadótársai kritikája, ami szerint az új lakások jó részét ma befektetők építik bérlakásnak. Szerinte ez rendben van, sőt tömegesen kellene építeni ilyeneket a vállalkozóknak, mert nem az állam feladata a fiataloknak is megfizethető árú bérlakásszektor kiépítése. Hegedűs József és Pitti Zoltán sok kérdésben nem fogadta el az államtitkár helyzetértékelését. A sokféle kritika közül egyet kiemelve: úgy látják, nem akciótervre, hanem komplex családvédelmi programra lenne szükség, aminek része kellene legyen egy kidolgozott lakáspolitika.
Frissítve: 2019.04.26 07:15