Máig él Kadhafi öröksége Líbiában

Publikálás dátuma
2019.02.05 12:00
NIGERBŐL HALADNAK LÍBIÁBA. 800 ezer illegális bevándorló tartózkodhat az észak-afrikai országban
Fotó: AFP/ SOULEMAINE AG ANARA
A líbiai diktátor életben maradt gyermekei is felelnek apjuk és saját bűneikért, de nem kizárt, hogy még lehet szerepük a háború dúlta ország sorsának alakulásában.
Nyolcadik éve már, hogy az úgynevezett arab tavasz elsöpörte a hatalomból Moammer Kadhafi líbiai diktátort, ám a háború dúlta ország nem sokat mozdult előre a stabilitás útján. A nemzetközi közösség által szorgalmazott, többször elhalasztott választásokat idén kellene megrendezni, ám mint nemrégiben az oroszok figyelmeztettek, nincs értelme határidőket szabni, amíg a játékszabályokban sem egyeztek meg. A szélsőségeseket ugyan többé-kevésbé legyőzték - az Iszlám Államot legalábbis kiverték Szirt városából -, ám az ország nyugati részét egy Tripoliban székelő nemzetközileg is elismert kormány, a keletit pedig egy tobruki székhelyű vezetés irányítja. Pontosabban csak irányítaná, ütőképes fegyveres erők ugyanis csak a különutas és Oroszország által is támogatott Halifa Haftár tábornok kezében összpontosulnak, egyébként jobbára különféle milíciák, törzsek gyakorolják helyben a hatalmat. Közben óvatos becslések szerint is mintegy 800 ezer illegális bevándorló tartózkodik az országban, akik közül csak 20 ezren élnek menekültközpontokban, egyébként próbálnak annyi pénzt összeszedni, ami elég az élethez, vagy útnak indulni Európába. Líbiában nem csak a jövő nem látszik, de a múlttal sem igazán sikerült még leszámolni. Moammer Kadhafi utolsó pillanatait még videón is megörökítették 2011-ben, dicstelen vége az egész világsajtót bejárta. A diktátornak hét fia született, közülük hárman még a háborúban életüket vesztették. Mutasszimot, aki katonatiszt volt és nemzetbiztonsági tanácsadóként is dolgozott, még apjával együtt fogták el és végezték ki. Szajf al-Arab Münchenből tért vissza vesztére, állítólag egy NATO-légicsapás végzett vele. Csakúgy, mint Hamísszal, aki az önmagáról elnevezett elit alakulat katonai parancsnoka volt, bár halálhírét soha nem erősítették meg kétséget kizáróan. A „trónörökös” legidősebb fiú, Muhammad jó embereknek adta meg magát, így sikerült Algériába menekülnie, majd tovább Ománba, ahol politikai menedékjogot kapott. „Szerencsésen” alakult még a feleség, Szafia Farkas - akinek állítólag magyar vér is csörgedezhet az ereiben - és lánya, Aisa sorsa, akik szintén Algériában, majd Ománban kerestek menedéket, végül állítólag Egyiptomban állapodtak meg, tavaly pedig a mozgásukat és bankszámláikat korlátozó szankciókat is feloldották. Azóta rokonaikért küzdenek. A maradék három fiú ugyanis azzal a kemény problémával szembesült, hogy vajon ők is felelősek-e apjuk bűneiért. Annak idején Al-Szaadi sokat szerepelt a médiában labdarúgó karrierje miatt. A férfit még az olasz bajnokságba is leigazolták, bár szinte semennyit nem játszott, és már akkor is erősen kérdéses volt, hogy tehetsége, vagy pénze juttatta a csapatba. Al-Szaadi most börtönben ül. Tavaly ugyan felmentették egy gyilkossági ügyben, melyben azzal vádolták, hogy 2005-ben végzett egy edzővel, amiért az kritizálni merte, ám a 2011-es forradalom idején betöltött szerepét még vizsgálják. Meg nem erősített hitelességű felvételek szerint nem is éppen kesztyűs kézzel: kínzást is bevetettek, hogy szóra bírják. Nem járt sokkal jobban a nagyvilági élete, pénzszórása miatt „playboyként” elhíresült Hannibál sem. Kadhafi ötödik gyermeke a háború elől Szíriába menekült, ahol síita milíciák fogságába esett, akik elengedték, de csak hogy a libanoni hatóságok kezére jusson. Libanonban többek közt azzal vádolták, hogy információkat tart vissza egy Musza al-Szadr nevű imám eltűnéséről, aki még 1978-ban érkezett Libanonba Kadhafi meghívására. Tekintve, hogy akkor Hannibál mindössze kétéves volt, erősen kérdéses, hogy miféle információi lehetnek. Azért a férfi így sem ma született bárány. Korábban táblagépéről például több száz kép került elő, amiken kínzások láthatóak. A híradások szerint rossz egészségügyi állapotban lévő Hannibál számára reményt jelenthet, hogy állítólag Moszkva az utóbbi időben felvette a kapcsolatot Bejrúttal, hogy megpróbálják elérni szabadon engedését. Végül, de nem utolsósorban, a második gyermek, Szajf al-Iszlám is túlélte a háborút. Ugyan egy tripoli bíróság távollétében háborús bűnök miatt halálra ítélte, és a Hágai Nemzetközi Bíróság is szeretné felelősségre vonni, ám ő korábban délre menekült, ahol milíciák fogságába esett. Állítólag két ujját - amivel korábban a televízióban gyakran a győzelem jelét mutatta - levágták, ám végül tavaly némi meglepetésre szabadon engedték. Tartózkodási helye azóta ismeretlen, ám olyan pletykák is napvilágot láttak, hogy indulna az elnökválasztáson. Egyelőre nem tisztázott, hogy erre van-e lehetősége, elméletileg a törvények nem gátolják benne, viszont a felek hozhatnak olyan „játékszabályokat”, amelyek ellehetetlenítik. Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz már eljuttatott egy levelet, amiben a rendezésről vallott elképzeléseit ecseteli, nemrégiben pedig közvetítőkön keresztül úgy nyilatkozott, hogy minél előbb meg kellene rendezni a választásokat, bár arról még nem döntött, hogy tényleg indul-e. Az mindenesetre beszédes, hogy Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes viszont nem zárta ki, hogy az egykori diktátor fia is megmérettesse magát. Kérdés persze, hogy az előző rezsim embereit mennyire látná szívesen a nép. Miután nyolc évvel a forradalom után az országban még mindig a teljes a káosz, hallani olyan hangokat, melyek visszasírják a Kadhafi-érát, amikor még legalább rend volt. Esetleg bízhatnak még egyes törzsek lojalitásában, akik az új rendszerrel rosszabbul jártak, no meg Moszkvában, amely egyszerre több vasat tart a tűzben. Akárhogyan is, nem elképzelhetetlen, hogy a Kadhafi családnak lesz még szerepe Líbiában. 
2019.02.05 12:00
Frissítve: 2019.02.05 12:00

Tucatnyi amerikai vállalat lett kínai és iráni kibertámadás célpontja

Publikálás dátuma
2019.02.18 20:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az elkövetők az iráni és a kínai kormányzathoz köthetőek, Donald Trump elnöki döntései vezethettek a történtekhez.
Iráni és kínai, állami hátszéllel dolgozó hackerek ismét mintegy tucatnyi amerikai vállalat, bank és kormányzati ügynökség számítógépes rendszereit támadták - írta hétfőn a New York Times című napilap. Az újság nevük elhallgatását kérő hírszerzési forrásokra hivatkozva konkrétan megnevezett hármat a közalkalmazott kiberbűnözők célpontjai közül, ezek:
  • a Boeing,
  • a General Motors és
  • a T-Mobile.
A Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Fire Eye nevű, informatikai biztonsággal foglalkozó magánvállalat szintén meg nem nevezett elemzőit idézve pedig azt közölte: a decemberben kezdődött és januárban folytatódott részleges kormányzati leállás idején
a belbiztonsági minisztérium riadót is elrendelt.
A lap információi szerint a hackerek az iráni és a kínai kormányzathoz köthető személyek voltak. Nem világos ugyanakkor, hogy a hackertámadások mennyire voltak sikeresek. Sem az érintett vállalatok, sem a washingtoni kínai nagykövetség munkatársai nem kívánták kommentálni a lap értesüléseit.
Adam Segal, a Külkapcsolatok Tanácsa kiberprogramjának vezetője a kínai hackertámadásokra utalva azt nyilatkozta a lapnak: a kínaiak amellett, hogy katonai információkat is meg akarnak szerezni, elsősorban az amerikai technológia megszerzésére összpontosítanak.
A New York Times elemzése szerint a számítógépes támadások megélénkülése azzal magyarázható, hogy Washington egyoldalúan felmondta a 2015-ben kötött többhatalmi iráni atomalkut, illetve kereskedelmi vitában áll Kínával - vagyis Donald Trump elnöki döntéseinek közvetlen következményeiről van szó. A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy az Egyesült Államok legfőbb ellenfele a kibertérben Oroszország.
2019.02.18 20:11

"Megvernek, elnyomnak és zsarolnak minket" - Traktoros tüntetők vonulnak Pozsony felé

Publikálás dátuma
2019.02.18 18:32
Nem először demonstrálnak traktorral Pozsonyban
Fotó: AFP/ VLADIMIR SIMICEK
100 járművel fognak a szlovák főváros terein tüntetni a földhelyzet mielőbbi rendezéséért.
Traktoraikkal indultak meg a gazdák Szlovákia fővárosa felé - írja az újszó.com. Nyilatkozatuk szerint azért szervezték a megmozdulást, mert küzdeniük kell a földjeikért, illetve az életüket és az egészségüket féltik: "megvernek, elnyomnak és zsarolnak minket" - olvasható a szövegben.
A mezőgazdászok szerint nem védi meg őket az állam, amelyet a nagyvállalkozók korrumpálnak.
Követeléseik között szerepel a földrendezés felgyorsítása, a rendszerváltás előtt megkárosítottaknak járó pótföldek zökkenőmentes kiadása, a szlovák termőföld, erdők és vízkészlet védelme, illetve a mezőgazdaságban tapasztalható korrupció elleni hatékony fellépés.
A gazdák azt is követelik, hogy a következő EU-s költségvetésben szabjanak felső korlátot az egy igénylőnek kifizetett uniós mezőgazdasági támogatások számára.
A gazdák abban állapodtak meg a pozsonyi városvezetéssel, hogy 100 mezőgazdasági géppel vonulnak be a központba. Hétfő délelőtt 60 gép indult el Észak-Szlovákiából, két útvonalon, kedden pedig délről indul el egy csoport. Mindhárom irányból holnap délelőtt 11 órára érkeznek a fővárosba; Pozsony főbb terein fognak majd állni. Csütörtök estig maradnak, idő közben pedig részt vesznek a meggyilkolt újságíró, Ján Kuciak és Martina Kušnírová emlékére szervezett megmozduláson.
2019.02.18 18:32
Frissítve: 2019.02.18 18:46