A műanyag-részecskék már bennünk lapulnak, és bármikor megbetegíthetnek

Publikálás dátuma
2019.02.01 16:16
Illusztráció
Fotó: AFP/ FRANKHOERMANN / SVEN SIMON
Nemcsak a környezetet szennyezik, az emberi szervezetet is veszélyeztetik a műanyagok. Különböző kontinensen élő emberek szervezetében találtak mikroszkopikus műanyagokat, amelyekre a szervezet gyulladással reagálhat.
Az apró műanyag részecskék nemcsak a tengereket fertőzik meg, hanem az ivóvízbe, azzal pedig az emberi testbe, sőt a véráramba is bekerülnek. Az 5 milliméter átmérőnél kisebb részecskék szabad szemmel nem láthatók, viszont az emberi testben, a véráramban már többször kimutatták a jelenlétét – írja a Bild der Frau alapján a Sokszínű Vidék.
Már a táplálkozási láncba is bekerültek az apró műanyag részecskék - írta Dr. Claus-Hermann Brückendorf osztrák kutató a tanulmányában. Kollégáival nyolc különböző korú, más-más kontinensről származó embert vizsgáltak meg, mindegyikük testében kimutathatóak voltak a mikroszkopikus műanyagok függetlenül attól, hogy hol éltek és mennyi idősek voltak. Ez alapján pedig 
feltételezhető, hogy mindannyiunk testében vannak ilyen részecskék.
Az emberi testben talált műanyag mikrorészecskék legtöbbször polipropilén, és polietilén-tereftalát, vagyis PET. Ez utóbbi anyag található a műanyag flakonokban, a csomagolásokban is. A bejutott idegen anyagra a szervezet gyulladással reagálhat, de lehet, hogy túlzott érzékenységet vagy allergiás reakciókat vált ki a folyamat. A műanyag egy része kiválasztódik a szervezetből, de a másik a bélrendszerben marad. A fő probléma az, hogy a műanyaghoz egyéb kemikáliák vagy ellenálló baktériumok tapadnak, amelyek előtt a műanyag utat nyit a testbe. 
Az állatorvostanban pedig már bizonyított tény, hogy a mikroszkopikus méretű műanyagot elnyeli a bélrendszer. Ez annyit jelent, hogy a részecskék bejutnak a véráramba, a nyirokvezetékekbe és a májba, korlátozzák a tápanyagfelvételt, ami által megváltozik a bélrendszer mikroflórája és baktérium-összetétele. A következmény allergia és olyan autoimmun betegségek kialakulása.
A probiotikus terápiák segíthetnek a bélflórának, de 
a legjobb védekezés a műanyag elhagyása lenne.
Ne igyunk műanyagból, használjunk üveget, és lehetőleg minél kevesebb műanyagba csomagolt terméket vásároljunk, inkább a piacon vegyünk friss élelmiszert.

A takarítás és a gyerekkori elhízás összefügghet

Publikálás dátuma
2019.04.25 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ Peter Muller/Cultura Creative
Megváltoztatják a bélflórát ezért hozzájárulhatnak a gyerekkori elhízáshoz a leggyakrabban használt háztartási tisztítószerek – állapították meg kanadai kutatók.
A tudósok 757 csecsemő bélflóráját vizsgálták 3-4 hónapos korukban, majd súlyukat 1 és 3 éves korukban. Figyelembe vették azt is, hogy otthonukban milyen fertőtlenítő szert, mosószert vagy környezetbarát terméket használnak – számolt be a Tudatos Vásárló.
A kutatók a csecsemők székletében lévő mikrobákat tanulmányozták, az adatokat a Kanadai Gyermekegészségügyi Szervezettől kapták, a testtömeg-index (BMI) pontszámokhoz az Egészségügyi Világszervezet (WHO) növekedési görbéit használták.
Megállapítottuk, hogy azok a 3-4 hónapos csecsemők, akik olyan háztartásokban élnek, ahol legalább hetente használnak fertőtlenítőszereket, kétszer olyan valószínűséggel rendelkeznek magas Lachnospiraceae-szinttel. 3 éves korukban pedig ugyanezeknek a gyerekeknek magasabb a testtömegindexük azoknál a társaiknál, akik otthonában nem használtak ilyen tisztítószereket - mondta Anita Kozyrskyj, az Albertai Egyetem gyermekgyógyász professzora, a SyMBIOTA-projekt vizsgálatvezetője. 
A Lachnospiraceae természetes összetevője a bélflórának, állatkísérletekből azonban kiderült, hogy megemelkedett szintje magasabb testzsírt és inzulinrezisztenciát okozhat - magyarázta Kozyrskyj.
A környezetbarát tisztítószereket használó háztartásokban élő csecsemők más a bélflórája, és kisebb annak a valószínűsége is, hogy totyogós korukban túlsúlyosak legyenek. A kutatónő azt is hozzátette, hogy azok az édesanyák, akik környezetbarát termékeket használnak, a legtöbbször egészségesebb életmódot és étkezési szokásokat is követnek, ezért is lehet, hogy gyermekeik bélflórája és a súlyuk a normál tartományban mozog.
„Az antibakteriális tisztítószerek képesek megváltoztatni a környezet mikrobiomját és növelik a túlsúly kockázatának kialakulását”
– írták a szerzők.
A tanulmány új információkat szolgáltat arról, hogy ezek a termékek hatással vannak a csecsemők bélflórájának összetételére és a túlsúlyosság megjelenésére. A kutatók megjegyezték további olyan tanulmányokra is szükség lenne, amelyek a tisztítószereket tényleges összetevőik szerint osztályozzák. 
Frissítve: 2019.04.25 14:14

WHO: kétéves koruk előtt passzívan se kütyüzzenek a gyerekek

Publikálás dátuma
2019.04.25 11:15
Illusztráció
Fotó: AFP/ Bonfanti Diego/Cultura Creative
Először fogalmazott meg ajánlást az Egészségügyi Világszervezet (WHO) öt év alatti gyermekek számára a fizikai aktivitással, mozgásszegény viselkedéssel és az alvással kapcsolatban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az új ajánlással a gyermekkori mozgásszegénység ellen küzd, mivel a kevés testedzés globálisan vezető kockázati tényezője az idő előtti halálozásnak és az elhízás okozta betegségeknek. Az szerepel az új ajánlásban, hogy a szülők kétéves koruk előtt ne ültessék passzívan a képernyők elé a kicsiket, ne adjanak a kezükbe szórakoztatásként tabletet vagy mobiltelefont. A nemzetközi szervezet szerint kettő és négy éves kor között is legfeljebb napi egy órát, de inkább kevesebb időt lehetne képernyők előtt tölteni. 
Juana Willumsen, az ajánlások egyik kidolgozója azt tanácsolta a szülőknek, hogy a passzívan a képernyő előtt töltött időt változtassák inkább értékes együttlétté: például olvassanak a gyerekeknek, mert az fejleszti a nyelvi készségeiket. A szakértő szerint az olyan tévés gyermekprogramok, amelyek arra biztatják a kicsiket, hogy mozogjanak közben, nézhetők, de ezeket is jobb, ha a szülő vagy gondviselő együtt nézi velük, és segít a feladatokban vagy abban, hogy be tudjanak kapcsolódni a tevékenységbe.
Az ajánlások között szerepel az is, hogy a kisbabák egyáltalán ne legyenek képernyő előtt, sokat mozogjanak, és legalább harminc percig feküdjenek a hasukon. Az újszülöttek számára fontos a 14-17 óra alvás, négy és 11 hónapos kor között pedig 12-16 óra alvás ajánlott. Ebben az időszakban azt sem ajánlják a szakemberek, hogy a gyerek egyszerre egy óránál többet töltsön babakocsiba, ülésbe vagy babahordóba kötve.
Az egy és két év közötti kisgyerekek számára napi legalább háromórás fizikai aktivitást, legfeljebb egy órai képernyőidőt és 10-13 óra alvást ajánl a WHO. Ebben a korcsoportban szintén nem ajánlott egyszerre egy óránál több időre korlátozni a gyerekek mozgását, például a kocsiülésbe kötve.
A WHO az ajánlásokat a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján fogalmazta meg. A képernyő előtt töltött idővel kapcsolatban azonban továbbra sem született olyan meghatározó kutatás, amely egyértelműen megállapítaná, milyen károsodásokat okoz, illetve milyen haszna lehet. 
Az Egyesült Államokban 18 hónapos kor előtt nem ajánlják a gyerekeknek a képernyőnézést, Kanadában kétéves kor a határ. Nagy-Britanniában nincs hivatalosan ajánlott limit.
A BBC News kiemelte, hogy a WHO először fogalmazott meg öt év alatti gyermekek számára ajánlást a fizikai aktivitással, mozgásszegény viselkedéssel és az alvással kapcsolatban. Az új irányelveket a WHO vasárnap Glasgowban, az elhízással foglalkozó európai kongresszuson ismerteti részletesen.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 11:15