Az apró műanyag részecskék nemcsak a tengereket fertőzik meg, hanem az ivóvízbe, azzal pedig az emberi testbe, sőt a véráramba is bekerülnek. Az 5 milliméter átmérőnél kisebb részecskék szabad szemmel nem láthatók, viszont az emberi testben, a véráramban már többször kimutatták a jelenlétét – írja a Bild der Frau alapján a Sokszínű Vidék.
Már a táplálkozási láncba is bekerültek az apró műanyag részecskék - írta Dr. Claus-Hermann Brückendorf osztrák kutató a tanulmányában. Kollégáival nyolc különböző korú, más-más kontinensről származó embert vizsgáltak meg, mindegyikük testében kimutathatóak voltak a mikroszkopikus műanyagok függetlenül attól, hogy hol éltek és mennyi idősek voltak. Ez alapján pedig
Az emberi testben talált műanyag mikrorészecskék legtöbbször polipropilén, és polietilén-tereftalát, vagyis PET. Ez utóbbi anyag található a műanyag flakonokban, a csomagolásokban is. A bejutott idegen anyagra a szervezet gyulladással reagálhat, de lehet, hogy túlzott érzékenységet vagy allergiás reakciókat vált ki a folyamat. A műanyag egy része kiválasztódik a szervezetből, de a másik a bélrendszerben marad. A fő probléma az, hogy a műanyaghoz egyéb kemikáliák vagy ellenálló baktériumok tapadnak, amelyek előtt a műanyag utat nyit a testbe.
Az állatorvostanban pedig már bizonyított tény, hogy a mikroszkopikus méretű műanyagot elnyeli a bélrendszer. Ez annyit jelent, hogy a részecskék bejutnak a véráramba, a nyirokvezetékekbe és a májba, korlátozzák a tápanyagfelvételt, ami által megváltozik a bélrendszer mikroflórája és baktérium-összetétele. A következmény allergia és olyan autoimmun betegségek kialakulása.
A probiotikus terápiák segíthetnek a bélflórának, de
Ne igyunk műanyagból, használjunk üveget, és lehetőleg minél kevesebb műanyagba csomagolt terméket vásároljunk, inkább a piacon vegyünk friss élelmiszert.
