Az ország, ahol néha tíz hónapig is eltart a kormányalakítás időszaka

Publikálás dátuma
2019.02.01. 14:02

Fotó: Anwar Amro / AFP
De most végre megoldódott a libanoni patthelyzet.
Tűzijátékkal és utcai ünnepléssel fogadták a hírt csütörtök este Libanonban, hogy kilenc hónap után végre sikerült kormányt alakítania Szaad Haríri miniszterelnöknek. Az apró – mindössze 10 ezer négyzetkilométeres – ám vallásilag sokszínű országban éppen a megosztottság miatt nem szokatlan, hogy sokáig elhúzódik a kabinet összerakása. Harírinek 2009-ben például öt hónapig, Tammam Szalámnak 2013-14-ben tíz hónapig tartott, mire összekovácsolta a kormányt. Libanonban a nagyjából négymilliós lakosság 28,7 százaléka szunnita, 28,4 százaléka síita muszlim, 36,2 százaléka keresztény, és 5,2 százaléknyi drúz is él az országban. A sokszínűség a politikában is leképeződik: a kormányfő rendre szunnita, az államfő keresztény, míg a házelnök síita. A probléma az, hogy ha a vezető tisztségviselők szerepei „leosztottak” is, a kormány összeállításában már szembekerülnek az eltérő hatalmi érdekek. Márpedig a régóta halogatott tavalyi választásokon a szunnita, és főként a Nyugat, valamint Szaúd-Arábia által támogatott Haríri pártja elvesztette mandátumainak harmadát, miközben a síita, Iránt maga mögött tudó Hezbollah és szövetségesei megerősödtek. Kompromisszumos megoldásként a Hezbollah és támogatói most három pozíciót kapott az új kormányban, köztük a legjelentősebb a negyedik legnagyobb költségvetésű egészségügyi tárcát. A patthelyzet feloldásában szerepe lehetett annak, hogy kiszivárgott, Emmanuel Macron francia államfő mindaddig nem hajlandó ellátogatni az egykori francia mandátumterületre, amíg nem alakult kormány. Márpedig Libanonnak óriási szüksége van a nyugati barátokra – és főként pénzre. Az ország gazdasága romokban, az államadósság 84 milliárd euróra rúg, a munkanélküliséget 36 százalékosra becsülik, különösen a fiatalok között aggasztó a helyzet. Szinte nem telik el úgy hét, hogy ne vonuljanak utcára tüntetni. Óriási teher Libanon számára az is, hogy az ENSZ becslései alapján egymillió szír keresett itt menedéket, – a valós számok ennél jóval magasabbak is lehetnek – emellett évtizedek óta legalább 500 ezer palesztin él menekülttáborokban. Reményt jelenthet, hogy egy tavalyi párizsi konferencián a nemzetközi közösség 11 milliárd dollár kedvezményes hitelt és segélyt kalapozott össze Bejrút megsegítésére, Katar nemrégiben 500 millió dolláros befektetést harangozott be, mire Szaúd-Arábia is sietett támogatásáról biztosítani az országot. A gond az, hogy a segítséggel is mindenki csínján bánik, attól tartva, hogy a pénzek a „másik oldalon” kötnek ki. Az Európai Unió csak a Hezbollah fegyveres szárnyát, az Egyesült Államok az egész társulatot terrorszervezetként tartja nyilván, azonban Libanonban megkerülhetetlen erőnek számítanak. A síita radikálisok Szíriában Bassár al-Aszadnak is hathatós segítséget nyújtottak, – míg ők értékes befolyást és harci tapasztalatot szereztek – miközben Haríri és szövetségesei a szír elnök ellenfelei. Izrael is aggódva figyeli északi szomszédját, állításuk szerint bizonyítékaik vannak rá, hogy a radikális síita milícia rakéták százait lenne képes bevetni, egy tavaly év végi hadműveletben pedig izraeli területre átfúrt alagutakat találták és számoltak fel. Hogy félelmeik nem alaptalanok, azt bebizonyította a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah, aki a minap azzal fenyegette meg a zsidó államot, hogy egész Izraelt rakétákkal lövik szét bármilyen támadás esetén.
Szerző

Mégsem olyan puritán Kaczynski - felhőkarcolók sorsa függött pártjának szereplésétől

Publikálás dátuma
2019.02.01. 12:53
Hivatalos fotót sem Jaroslaw Kaczynski, sem Orbán Viktor stábja nem közölt a „magántalálkozóról” FOTÓ: TWITTER/JOACHIM BRUDZINSK
Az előszeretettel szerénykedő pártelnök szorosan rajta tartja a kezét a pénzügyeken.
Kényes helyzetbe kerülhet Jaroslaw Kaczynski. Egy kiszivárgott hangfelvétel szerint ugyanis a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt elnöke nem az a szerény, a kétes pénzügyektől magát távol tartó személyiség, mint akinek beállítja magát. Nem ez az első lehallgatási botrány Lengyelországban. 2014 júniusában a Wprost lengyel lap több oldalnyi, illegálisan készült lehallgatási jegyzőkönyvet tett közzé. Az akkori kormány legnagyobb pártja, a jelenleg ellenzékben működő Polgári Platform (PO) több magas rangú politikusa káromkodott, zsidózott, szívességeket kértek egymástól, és keresetlen szavakkal illették az európai vezetőket. Ezt követően több magas rangú személy volt kénytelen távozni a kabinetből. Értelemszerűen az akkori kiszivárogtatásokkal a PiS járt jól, s ennek is köze lehetett a párt 2015-ös parlamenti választáson aratott győzelméhez. Most azonban fordult a kocka, hiszen a Gazeta Wyborcza című ellenzéki lap a lehallgatott beszélgetések olyan leiratát tette közzé, amely meglehetősen kellemetlen a PiS elnöke számára. Ezekből kiderült, hogy a PiS elnöke a hozzá köthető, Srebrna nevű vállalattal kívánt két toronyházat építtetni. Erről ő, egy személyben kívánt döntést hozni. A Stebrna a PiS egyik legfontosabb pénzügyi forrása. A 2018 júliusából származó felvételek szerint a K-Towers nevű, 190 méter magasra tervezett toronyházakat Varsó középső részére tervezték. A munkálatokat részint az állami Pekao SA Bank 300 millió eurós hiteléből finanszírozták volna, az előkészületekkel, illetve a kivitelezéssel pedig az osztrák Gerald Birgfellner cégét bízták meg. Utóbbi 1,5 milliót fektetett a vállalkozásba, s 10 millió eurós nyereségben reménykedett. Csakhogy a varsói polgármesteri hivatal leállíttatta az építkezést, ami új helyzetet teremtett. A Kaczynskihez köthető cég pedig Birgfellnernek azokért a munkálataiért sem akart fizetni, amiket már elvégzett. Az osztrák vállakozó ezért személyesen a PiS elnökénél járt közben. Mint a Gazeta Wyborcza írta, a tervezés időszaka, azaz 2017 májusa óta összesen 19 alkalommal találkoztak egymással. Kaczynski, miután tetemre hívta az osztrák üzletember, azt közölte, ő nem csaló, s Birgfellner hozzájut majd a jussához. Ezért azt tanácsolta neki: forduljon bírósághoz, s elmaradt járandóságáért az ellenzék kezében lévő varsói polgármesteri hivatalt vádolja. „Ez lenne a legegyszerűbb megoldás. A cég elnökségét pedig meg tudom győzni arról, hogy állapodjanak meg egymással” – hangoztatta. Az osztrák vállalkozó úgy érzi, átverték. Feltételezések szerint Kaczynski már jóval korábban tisztában volt azzal, hogy kivitelezhetetlenek a tervek, ezt jelzi, hogy az osztrákot végül teljesen „kihagyta a buliból”. Egy ízben be is vallotta Birgfellnernek: ahhoz, hogy a két torony álljon, a varsói önkormányzati és a lengyel parlamenti választást is meg kell nyerniük. Ha a bíróságon Birgfellner és Kaczynski szembekerülnének egymással, az azért is lenne pikáns, mert az osztrák a PiS elnökének veje. A PiS igyekszik csökkenteni az ügy jelentőségét, Beata Mazurek, a párt szóvivője szerint „álszenzációról” van szó. Az ellenzék szerint viszont bebizonyosodott, hogy Kaczynski jelentősen befolyásolja az ország pénzügyi kérdéseit.

Ez a közös Szaddámban, Hitlerben és Trumpban - rapid pszichoanalízis

Publikálás dátuma
2019.02.01. 11:15

Fotó: Brendan Smialowski / AFP
A kulcsszó a krónikus nárcizmus.
A mentális betegség nagyon súlyos formájában szenved Donald Trump, ugyanolyanban, mint amiben Hitler, Mussolini és Sztálin is szenvedett – állítja egy interjúban a borderline személyiségzavar, a bipoláris betegség és a depresszió szakértőjeként számon tartott neves amerikai pszichológus. A hirklikk.hu által szemlézett cikkben John Gartner arról beszélt, hogy egy vezető legveszélyesebb mentális betegsége a kóros nárcizmus lehet - ennek kórképét egyébként a nácik elől épp hogy megmenekülő Erich Fromm pszichoanalitikus írta le, ezzel próbálva magyarázni a diktátorok viselkedését.
A kóros nárcizmus – magyarázta az interjúban – négy jellemző vonás kombinációja, a nárcizmusé, a paranoiáé, a (bűnözőkre és kóros hazudozókra jellemző) antiszociális személyiségzavaré és a szadizmusé.

„Az ilyen emberek azok, akik a valóságban is képesek genocídiumot elkövetni” – mondta Hitler és Trump összehasonlítása kapcsán. Trump éppen úgy démonizálja a bevándorlókat, mint Hitler tette azt a zsidókkal – hívta fel a figyelmet, kifejtve: nem csak démonizálta őket, de elérte, hogy követői elhiggyék: mi pusztulunk el, ha mi nem pusztítjuk el őket. Trump is ezt teszi most a migránsokkal. Gartner az interjúban kifejtette azt is, hogy az ilyen személyiségzavarral küszködő emberek a saját környezetüket sem kímélik – ahogy Trump sem kíméli az embereit. Hitler, Mussolini Sztálin és Szaddam Husszein is így viselkedtek, s Trump minden eddigi amerikai elnöknél gyorsabb ütemben rombolja a környezetét. Az ilyen emberek nem hagynak teret a függetlenségre, nem hagyják magukat visszafogni, így csak az opportunisták és a hajbókolók maradnak meg körülöttük. A pszichológus szerint Trump bármilyen szélsőséges konspirációs teóriában képes hinni, miközben nagyon nehéz szétválasztani azt, aminek tényleg hitelt ad, illetve amit a saját céljai érdekében kommunikál. Végezetül a pszichológus egy hátborzongató kijelentést is tett: „valójában nincs olyan, amit Trump ne tenne meg... megpróbál minél többünket levadászni, mielőtt visszavonul”.  
Szerző
Témák
Donald Trump