"Csókos" alapítványokkal kell küzdenie a pénzért az MTA-nak, ha kutatni akar

Publikálás dátuma
2019.02.01 15:21

Fotó: Kállai Márton
Ahogy az a kormány egyes szereplőinek megnyilvánulásait látva borítékolható volt, a "haszontalan" bölcsész- és társadalomtudományok lehetnek a nagy vesztesei a tudományfinanszírozás átszabásának.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal január utolsó napján közzétette a honlapján azokat a felhívásokat, amelyek alapján a különböző központoknak most egy hónapjuk van, hogy benyújtsák pályázataikat, amelyekből siker esetén a kutatási projekteken kívül a működésüket, vagyis a rezsit és a fizetéseket is fedezniük kell - írja a 168Óra internetes portálja. Azt eddig is tudni lehetett, hogy a keretből a Magyar Tudományos Akadémia mellett egyetemek és egyéb, a kormányzat által alapított intézmények is részesülhetnek, most pedig az is kiderült, hogy alapítványok is benyújthatják pályázataikat.

A program teljes keretösszege 27 milliárd forint, azaz majdnem pontosan annyi, amennyit Innovációs és Technológiai Minisztérium "einstandolt" az MTA-tól:
Lovász Lászlóéktól 28 milliárdot vettek el tavaly. A Palkovics László-vezette tárca 2018 júliusában kapta meg egy gyors törvénymódosítással az MTA állami támogatásainak felügyeletét. Az MTA nem kap alapfinanszírozást, hanem minden költségére pályáznia kell. Az intézmény a 168Óra szerint idén még nem kapta meg működési költségeit: az év első három hónapjára a béreket megkapták, illetve 8 milliárd forintot a kiválósági programokra, rezsire viszont még semmit. Illetve csak egy ígéretet, hogy a még el nem nyert pályázatokból visszamenőlegesen finanszírozhatják ezeket a költségeket.
Az említett 27 milliárdot tehát most úgy osztják fel egy évre az MTA, az egyetemek és a kormány számára kedves intézmények és alapítványok között, hogy egyértelműen az Akadémia indul a legkedvezőtlenebb helyzetből.
Nem csak azért, mert az utóbbi időszakot Lovász és Palkovics vitái fémjelezték, hanem mivel az MTA nem kap alapfinanszírozást, a többi intézmény viszont igen, ezért utóbbiak a kiírásokon jobb feltételekkel indulhatnak, hiszen kevesebb pénzre lesz szükségük.

Közben kiderültek a témakiírások, és már az is, hogy a 27 milliárdot milyen arányban osztják fel a 4 meghirdetett terület között:
  • Biztonságos társadalom és környezet (például agrártudomány, migráció, klíma és energetika, űrkutatás) - 34,59%
  • Ipar és digitalizáció (például mesterséges intelligencia, matematika, fizika) - 34,17%
  • Egészség (például orvostudományi, kémiai, biológiai kutatások, agykutatás, rákkutatás) - 19,78%
  • Kultúra és család (például nyelvi, társadalomtudományi, gazdaságtudományi, bölcsészeti kutatások) - 11,46%
A pályázati pénzeket tehát a fenti prioritások alapján osztják majd szét. A fenti arányokkal szemben az egyik kritika, hogy nem feltétlenül követik azt, hogy melyik kutatóközpontnak mekkora a fenntartási költsége vagy a kutatói létszáma. A számok alapján pedig az is világos, valószínűleg leginkább a bölcsészeket és a társadalomkutatókat sújtja majd pénzbeli hátrány, és ezzel együtt alighanem létszámcsökkenés. Ez persze a kormány kommunikációját nézve, amely nem ritkán szinte megkérdőjelezi ezen területek létjogosultságát, nem is annyira meglepő.

Igenis lehet a humán tudományok hasznossága mellett érvelni

Az MTA egy a honlapján közzétett dokumentummal igyekszik illusztrálni, mennyire félrevezető az a kormányzati kommunikációban megjelenő érvelés, miszerint a humán tudományok haszontalanok. A szerzők ebben több olyan területet is górcső alá vesznek, ahol a bölcsész- és társadalomtudományok akár forintra váltható módon járulnak hozzá a piachoz. Az MTA egyik fő kritikája a kormány hangzatos céljaival, hogy azokban szabadalmakat, a vállalati innovációt közvetlenül segítő eredményeket és a a szakpolitikát orientáló műveket várnak el, miközben a humán területeken ezek - a természetükből adódóan - ritkák. "A bölcsészettudomány, történelem, régészet pedig más módon járul hozzá a nemzeti kultúrához, sehol nem várnak el tőle szabadalmakat, vállalati innovációt" - idézi az érvelést a hvg.hu. Ugyanakkor, teszik hozzá, fontosak, hozzájárulnak az ország presztízséhez, fejlődéséhez, a társadalom önismeretéhez, kultúrájához. Az MTA példákat is mond: a nyelvészeti kutatások eredményeit az informatikától az orvoslásig számos területen alkalmazzák, a vállalati menedzsment vagy mesterségesintelligencia-kutatás a humán tudományokból is nyer ismeretet.

Frissítve: 2019.02.01 15:25

Óriási repülőt kényszerített földre Ferihegyen egy utas rosszulléte

Publikálás dátuma
2019.04.19 14:17
A Qatar Airways egyik Airbus A380-asa
Fotó: AFP/ Nicolas Economou
Ilyen Airbus A380-as superjumbo becenevű óriás eddig csak egyszer járt Budapesten, a reptér nem is képes kiszolgálni ekkora repülőgépet.
A budapesti repülőtéren szakította meg útját a Qatar Airways Doha – London (Heathrow) járata pénteken, írja az airportal.hu. A QR3-as számú járatot teljesítő Airbus A380-800-as típusú repülőgép személyzete egy utas rosszulléte miatt döntött a nem tervezett leszállás mellett.
A kétszintes, négy hajtóműves utasszállító biztonságosan leszállt a ferihegyi repülőtéren, ahol megkezdték az utas vizsgálatát.
Az Airbus A380-as superjumbo becenevű óriás a világ legnagyobb befogadóképességű utasszállító repülőgépe. Budapesten ritka vendégnek számít, eddig egyetlen egyszer, 2011 októberében járt ilyen Ferihegyen, egy bemutató alkalmával. A repülőtér az érvényben lévő eljárások szerint csak korlátozásokkal képes kiszolgálni a típust.

37 milliárd forint átcsoportosításáról döntött a kormány - majdnem mind a Miniszterelnöki Kormányirodánál landol

Publikálás dátuma
2019.04.19 13:53
Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt érkezik a kinevezés előtti meghallgatás
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 26,3 milliárdhoz jutott. De bőven jut sportra, és még az egyházaknak is cseppen valamennyi.
A Magyar Közlönyben megjelent határozat 37 milliárd 279 millió forint átcsoportosításáról rendelkezik, a pénz forrása a központi maradványelszámolási alap - szúrta ki a Napi.hu. Ebből
  • 2 milliárd 995 millió jut a Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és a sportesemény pályázatokra;
  • 157 millió az egyházak az alapintézményeik működtetésére (az szja kiegészítéseként);
  • 525 millió az Európai Tett és Védelem Ligával kapcsolatos kiadásokra;
  • 1 milliárd 396 millió forint jut az Országgyűlés Hivatalának dologi kiadásaira;
  • 1 milliárd 409 millió a Steindl Imre program támogatására;
  • 1 milliárd 680 millió a Miniszterelnökségnek felhalmozásra és még 720 millió működésre; és
  • még 1 milliárd 368 millió a Miniszterelnökségnek, szakpolitikai feladatok támogatása;
  • 1,5 milliárd fordítható a közúthálózat fejlesztésére.
A Miniszterelnöki Kormányiroda költségvetési fejezetben szereplő nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 26 milliárd 291 millió forinthoz jutott.