"Csókos" alapítványokkal kell küzdenie a pénzért az MTA-nak, ha kutatni akar

Publikálás dátuma
2019.02.01 15:21

Fotó: Kállai Márton
Ahogy az a kormány egyes szereplőinek megnyilvánulásait látva borítékolható volt, a "haszontalan" bölcsész- és társadalomtudományok lehetnek a nagy vesztesei a tudományfinanszírozás átszabásának.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal január utolsó napján közzétette a honlapján azokat a felhívásokat, amelyek alapján a különböző központoknak most egy hónapjuk van, hogy benyújtsák pályázataikat, amelyekből siker esetén a kutatási projekteken kívül a működésüket, vagyis a rezsit és a fizetéseket is fedezniük kell - írja a 168Óra internetes portálja. Azt eddig is tudni lehetett, hogy a keretből a Magyar Tudományos Akadémia mellett egyetemek és egyéb, a kormányzat által alapított intézmények is részesülhetnek, most pedig az is kiderült, hogy alapítványok is benyújthatják pályázataikat.

A program teljes keretösszege 27 milliárd forint, azaz majdnem pontosan annyi, amennyit Innovációs és Technológiai Minisztérium "einstandolt" az MTA-tól:
Lovász Lászlóéktól 28 milliárdot vettek el tavaly. A Palkovics László-vezette tárca 2018 júliusában kapta meg egy gyors törvénymódosítással az MTA állami támogatásainak felügyeletét. Az MTA nem kap alapfinanszírozást, hanem minden költségére pályáznia kell. Az intézmény a 168Óra szerint idén még nem kapta meg működési költségeit: az év első három hónapjára a béreket megkapták, illetve 8 milliárd forintot a kiválósági programokra, rezsire viszont még semmit. Illetve csak egy ígéretet, hogy a még el nem nyert pályázatokból visszamenőlegesen finanszírozhatják ezeket a költségeket.
Az említett 27 milliárdot tehát most úgy osztják fel egy évre az MTA, az egyetemek és a kormány számára kedves intézmények és alapítványok között, hogy egyértelműen az Akadémia indul a legkedvezőtlenebb helyzetből.
Nem csak azért, mert az utóbbi időszakot Lovász és Palkovics vitái fémjelezték, hanem mivel az MTA nem kap alapfinanszírozást, a többi intézmény viszont igen, ezért utóbbiak a kiírásokon jobb feltételekkel indulhatnak, hiszen kevesebb pénzre lesz szükségük.

Közben kiderültek a témakiírások, és már az is, hogy a 27 milliárdot milyen arányban osztják fel a 4 meghirdetett terület között:
  • Biztonságos társadalom és környezet (például agrártudomány, migráció, klíma és energetika, űrkutatás) - 34,59%
  • Ipar és digitalizáció (például mesterséges intelligencia, matematika, fizika) - 34,17%
  • Egészség (például orvostudományi, kémiai, biológiai kutatások, agykutatás, rákkutatás) - 19,78%
  • Kultúra és család (például nyelvi, társadalomtudományi, gazdaságtudományi, bölcsészeti kutatások) - 11,46%
A pályázati pénzeket tehát a fenti prioritások alapján osztják majd szét. A fenti arányokkal szemben az egyik kritika, hogy nem feltétlenül követik azt, hogy melyik kutatóközpontnak mekkora a fenntartási költsége vagy a kutatói létszáma. A számok alapján pedig az is világos, valószínűleg leginkább a bölcsészeket és a társadalomkutatókat sújtja majd pénzbeli hátrány, és ezzel együtt alighanem létszámcsökkenés. Ez persze a kormány kommunikációját nézve, amely nem ritkán szinte megkérdőjelezi ezen területek létjogosultságát, nem is annyira meglepő.

Igenis lehet a humán tudományok hasznossága mellett érvelni

Az MTA egy a honlapján közzétett dokumentummal igyekszik illusztrálni, mennyire félrevezető az a kormányzati kommunikációban megjelenő érvelés, miszerint a humán tudományok haszontalanok. A szerzők ebben több olyan területet is górcső alá vesznek, ahol a bölcsész- és társadalomtudományok akár forintra váltható módon járulnak hozzá a piachoz. Az MTA egyik fő kritikája a kormány hangzatos céljaival, hogy azokban szabadalmakat, a vállalati innovációt közvetlenül segítő eredményeket és a a szakpolitikát orientáló műveket várnak el, miközben a humán területeken ezek - a természetükből adódóan - ritkák. "A bölcsészettudomány, történelem, régészet pedig más módon járul hozzá a nemzeti kultúrához, sehol nem várnak el tőle szabadalmakat, vállalati innovációt" - idézi az érvelést a hvg.hu. Ugyanakkor, teszik hozzá, fontosak, hozzájárulnak az ország presztízséhez, fejlődéséhez, a társadalom önismeretéhez, kultúrájához. Az MTA példákat is mond: a nyelvészeti kutatások eredményeit az informatikától az orvoslásig számos területen alkalmazzák, a vállalati menedzsment vagy mesterségesintelligencia-kutatás a humán tudományokból is nyer ismeretet.

Frissítve: 2019.02.01 15:25

Puzsérral Ungár Péter sem ért már egyet

Publikálás dátuma
2019.02.22 12:43

Fotó: Népszava
Abszurd, hogy egy új politikai kultúrát, demokratikus közepet meghirdető politikusnak gondja van azzal, hogy elemzők véleményt mondanak egy politikai versenyről, amelynek ő is részese – szögezte le az Azonnali.hu-n megjelent publicisztikájában Reiner Roland.
Az Integrity Lab alapítója Puzsér Róbert független, de LMP által támogatott főpolgármester-jelöltje minapi Facebook-posztjáról fejtette ki a véleményét. – Önmagában nem lenne hír, hogy egy politikus nem hisz a közvélemény-kutatásoknak: bármilyen nem megfelelőnek gondolt eredményre egyszerű válasz a kutatás hitelességének megkérdőjelezése. (..) Puzsér Róbert csütörtöki posztja mégis minőségileg más szintet képvisel, és most nem is feltétlenül a stílusra gondolok – a tartalmi állításai ugyanis sokkal súlyosabbak, semmint hogy a szóhasználaton akadjunk fönn – írta a politológus. 
Ungár Péter, az Azonnali többségi tulajdonosa és egyben az LMP politikusa a Népszava kérdésére elmondta: egyetért a portálon megjelent véleménnyel. Itt érdemes megemlíteni egy október 18-ai, az LMP-ből kiszivárgott levelet, amelyben Ungár még azt írta párttársainak: az LMP hatalmas ziccert hagy ki, ha nem áll be egységesen Puzsér Róbert mögé, főpolgármester-jelöltségének támogatása megalapozná a Jobbik-LMP együttműködés gyakorlatát is. A médiaszemélyiség azt közölte a közösségi-oldalán, hogy „jelzem Závecz Tibornak, ha még egyszer meghallom, hogy megpróbál egy demokratikus választást befolyásolni, akkor nem veszek részt semmiféle előválasztáson.” 
Az ügy előzménye, hogy – mint arról lapunk is beszámolt - „Előválasztás után, előválasztás előtt?” címmel tartott konferenciát szerdán a Republikon Intézet. A Závecz Research ügyvezető igazgatója, közvélemény-kutató szerint a belengetett, de még azóta sem biztos második fordulóban sem Puzsér Róbert LMP-által támogatott független jelöltnek, sem a liberális Sermer Ádámnak nincs esélye Karácsony Gergellyel, az első kör győztesével szemben. A Puzsér-problémát ugyanakkor Závecz szerint kezelni kell.„Ha elindul a publicista, akkor Karácsony nem biztos győzelmét Tarlós ellen biztos vereséggé fogja formálni” – jelentette ki. Puzsér Róbert szerint még el sem kezdődött a kampánya, még be sem mutatta a programját, még egyetlen vita sem zajlott Karácsony Gergely és közte „és Závecz Tibor máris az alávaló hazugságaira hivatkozva zsarolja a közvéleményt”. „Javaslom Závecz Tibornak, hogy takarodjon el a halál f@szára, és ott kutakodjon, aztán ha a budapestiek már ismerik a programomat, majd akkor ismertesse, mit kutatott ki! Karácsony Gergelyt jól ismerik a budapestiek, és láthatóan nem akarják – megtapasztalták, hogy minden szava hazugság. Nyilvánvaló, hogy velem szemben is van bennük szkepszis, mert félnek az ismeretlentől. Karácsony alkalmatlanságán nem lehet változtatni, a velem szemben táplált fenntartásokon azonban igen. Már ha Závecz Tibor meg a hozzá hasonló közvéleménybefolyásolók ezt engedik. Ha pedig nem, akkor nem lesz előválasztás. Na, ez az ultimátum hogy tetszik?” – tette fel a kérdést. 
Puzsér szavai ellen a konferenciát rendező Republikon Intézet is kiakadt: „Puzsér Róbert egy tartalmában hamis, stílusában teljességgel elfogadhatatlan támadást intézett konferenciánk egy felszólalója, Závecz Tibor ellen, pusztán azért, mert Závecz Tibor utalt azokra a kutatásokra, amelyek Puzsér esélyességét mérik. Puzsér a legrosszabb kormányzati gyakorlatok szellemét idézve a kutatások betiltását követeli a főpolgármester-választás kapcsán”. 
Szerző

Tarlós: Leaszfaltozzák a budapesti földutakat

Publikálás dátuma
2019.02.22 12:13

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Mintegy 225 kilométer földút van a fővárosban, első körben ennek húsz százalékát burkolják le
Szilárd útburkolattal látják el a budapesti földutakat egy négyéves útépítési program keretében, amelynek első körében tizenhárom kerületet érintően 8,3 milliárd forintot fordítanak a célra – jelentette be a főpolgármester pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Tarlós István kiemelte, hogy támogatásával, a fideszes polgármesterek kezdeményezésére kormányzati finanszírozással indult az útépítési program. Jelenleg Budapesten még 225 kilométer földút van, és a program első fázisában ennek húsz százalékát burkolják le – mondta a főpolgármester. A repülőtéri zajterhelés ügyében megismételte, hogy a Liszt Ferenc-repülőtéren éjszakai – éjfél és hajnali öt óra között – repülészárlatot javasolnak bevezetni.
Szerző