A Nagy Imre-szobor alkotója: feszült légkörben, de civilizált hangnemben tárgyaltunk

Publikálás dátuma
2019.02.01. 13:49

Fotó: Bohanek Miklós
Azért vállalom ezt, hogy szobrom, a Nagy Imre-emlékmű, nívós budapesti helyszínen maradhasson – indokolta lapunknak Varga Tamás, miért fogadta el, hogy alkotását a Jászai Mari téri állítsák fel.
Betartotta lapunknak tett ígéretét Varga Tamás szobrász, a Vértanúk teréről eltávolított Nagy Imre-emlékmű alkotója: elsőként a Népszava olvasóit tájékoztatja arról, milyen megfontolásból és feltételekkel járult hozzá ahhoz, hogy szobrát – ha már egyszer elvitték eredeti helyéről – a Jászai Mari téren állítsák fel. Varga Tamás ezúttal is kérte, jelezzük, hogy írásban válaszol. Előző alkalommal is így tett. Az alkotó ezzel a „személytelen formával” az ellen tiltakozik, hogy „a magyar média képviselői – a szobrászok és az építészek nyilvánossághoz fűződő érdekeit semmibe véve – a műveinkről rendszeresen a szerző említése nélkül írnak, vagy beszélnek”. Az elmúlt hetekben folytatott egyeztetések során az alkotó feltételes hozzájárulását adta az új helyszínhez, és a továbbiakban részt vesz az újraállítással kapcsolatos döntések meghozatalában. Amennyiben Belváros-Lipótváros Önkormányzata is engedélyezi, a Jászai Mari téren hamarosan megkezdődnek az előkészítő munkálatok. A tervek szerint legkésőbb 2019. június 16-án már az új helyén állhat a kivégzett miniszterelnök emlékműve – zárult a közlemény. A döntés hátteréről Varga Tamás ezt írta lapunknak: Szobrom a Nagy Imre-emlékmű új helyszínen való felállításáról szóló megbeszélések feszült légkörben, de civilizált hangnemben folytak. Úgy éreztem, partnerem – akár engedmények árán is – megegyezésre törekszik, és szobrom érdekében én is az elfogadható kompromisszumokat kerestem. A felajánlott helyszínt elfogadtam. Lett volna lehetőségem mást javasolni, de megfelelőnek találom. Ismerem a felmerült ellenérveket, de úgy vélem, hogy észrevenném, ha a helyszín a művészi koncepciómmal összeférhetetlen lenne. Azzal meg, hogy a szobrom „merre néz”, nem tudok mit kezdeni. Fontos, hogy egy alkotás különböző távolságokból, szögekből hogyan hat. Ilyen szempontból vannak nézetei. A szobor azonban nem néz. Az pedig, hogy valaha Segesdi György „Marx-Engels” szobra állt ott, gazdagítja a szobor jelentéskörét, a „Fehér Ház” – Benkhard Ágost, Gábor László, Lévai Andor és Rudnai Gyula műve – szintén. Nemkülönben megfelelően rímel szobrom hídja háttérben Ernest Goüin mérnök úr nagy hídjára Adolphe-Martial Thabard kolléga szép szobraival, így a Jászai tér szerintem méltó új helyszín. A megállapodás szerint betekintést és meghatározó jellegű beleszólást engednek a tér átrendezésének tervezésébe, valamint a kivitelezés teljes folyamatába. Ígéretet kaptam, hogy a tér szerintem szükséges átrendezése teljes körűen megvalósul. Én döntöm el szobrom konkrét helyét, tájolását. Minden munkafolyamat, amelynek művészeti szempontból jelentősége van, személyes részvételemmel fog történni. Hasonlóképpen magam irányítom a szobor újbóli felállításához szükséges javítási munkákat is. Az első ilyen döntésem az volt, hogy az új, teresebb helyszínen a Vértanúk terén állt bonyolult vízmedencés gránit architektúra helyett, a szobrot inkább érvényesülni engedő környezetet alakítsunk ki. Ehhez tervek készülnek. Az eddigiekért az felel, aki a szobrot a helyéről elvitette. A megállapodás viszont azt jelenti, hogy az újrafelállítással kapcsolatban (akár csak 1996-ban az eredeti helyszín esetében) mindaddig én vagyok minden művészi döntésért felelős, amíg én vagyok az elhelyezés művészi vezetője. Azért vállalom ezt, hogy szobrom, a Nagy Imre-emlékmű, nívós budapesti helyszínen maradhasson. Azt gondolom, ez nem csak az én érdekem, hanem mindenkié, aki tiszteli Nagy Imre emlékét.
Szerző

Az Alkotmánybíróságon támadja az ellenzék a közigazgatási bíróságok létrehozását

Publikálás dátuma
2019.02.01. 13:22
Illusztráció
Fotó: Népszava
A bíróságokat létrehozó törvényeket ráadásul érvénytelennek tartják: a szavazáskor hiányzott a parlament levezető elnöke, a szavazógépekkel pedig kártya nélkül is simán lehetett szavazni.
Közös beadványt nyújt be az ellenzék az Alkotmánybírósághoz a közigazgatási bíróságokról szóló törvényekkel kapcsolatban, mert szerintük alkotmányellenes lenne az alkalmazásuk - közölte a Jobbik pénteken. Mint a hat párt képviselői és függetlenek által aláírt közlemény fogalmaz:
az ellenzéki pártok kidolgozták a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos, botrányos módon elfogadott törvények alkotmánybírósági normakontroll-beadványát.

Azt kérik az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló, valamint annak a hatálybalépéséről és átmeneti szabályairól szóló törvények egyes rendelkezései ellentétesek az alaptörvénnyel, és ezért visszamenőlegesen semmisítse meg őket.
Sérülne a hatalmi ágak megosztásának elve, veszélybe kerülne a közigazgatási bíróságok függetlensége és pártatlansága az új törvény értelmében

- írták. Az igazságügyi miniszter gyakorolná ugyanis azokat a jogokat, amelyek következtében a közigazgatási bíróságok működhetnek, és az ő kizárólagos jogkörébe tartozna többek között a bírák kinevezése és leváltása. Ezen kívül a pénzügyi költségvetés kialakításával is befolyásolni tudná a bíróságok működését - fejtették ki.
A bírói függetlenség esélyt jelentett, hogy az állampolgárok győzhessenek az állam ellen, lehetőséget adott arra, hogy a hatalmi önkénnyel felvegyék a küzdelmet. Ezek sérelmét eredményezi, ha a közigazgatási bíróságok a kinevezési és működtetési szabályokat tekintve az ágazati minisztertől függenek - fogalmaz a közlemény. Emiatt fontos, hogy az állampolgárok az államhatalmi-közigazgatási szervvel szemben is független bírósághoz fordulhatnak-e.
A kialakult helyzet alkotmányossági szempontok miatt különösen védhetetlen, hiszen a végrehajtó hatalmi ág egyik politikai vezetője befolyásolhatná a független bíróságokat

- hangsúlyozták. A beadványban indítványozzák azt is, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki a törvények közjogi érvénytelenségét, mivel a szavazás napján a parlament levezető elnöke nem ült az elnöki emelvényen, és nem voltak mellette a munkáját segítő jegyzők sem. Alkotmányos aggályokat vet fel az is, hogy a szavazógépek nem működtek megfelelően, akkor is tudtak szavazni a képviselők, ha nem volt behelyezve a szavazókártyájuk, tehát más is szavazhatott helyettük vagy a hiányzók helyett.
A normakontroll-beadványt aláírásával támogatta Gyüre Csaba (Jobbik), Harangozó Tamás (MSZP), Vadai Ágnes (DK), Keresztes László Lóránt (Lehet Más a Politika), Szabó Tímea (Párbeszéd), Buzinkay György (Momentum), valamint a független Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Bősz Anett - olvasható a közleményben.

Összekapaszkodnak a képviselőnők a közéleti agresszióval szemben

Publikálás dátuma
2019.02.01. 12:40

Fotó: Facebook
A szolidaritási akció az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó megfenyegetésére válasz.
Tizenegy ellenzéki képviselőnő állt ki szocialista társuk, Bangóné Borbély Ildikó mellett, aki fehér port tartalmazó fenyegető levelet kapott a napokban. Közös közleményükben azt hangsúlyozzák, hogy a „Fidesz és vadhajtásai által folytatott gyűlöletkampány az ellenzéki képviselőkkel szemben újabb szintre lépett”. 2019-ben oda jutottunk – írják állásfoglalásukban, hogy Orbán Viktor gyűlöletpolitikája miatt az ellenzéki képviselők életveszélyes fenyegetéseket kapnak. A kiáltvány aláírói (a liberális Bősz Anett, az LMP-s Demeter Márta, Hohn Krisztina és Schmuck Erzsébet, a szocialista Gurmai Zita és Kunhalmi Ágnes, a párbeszédes Szabó Tímea, a DK-ból Vadai Ágnes, a jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita és Varga-Damm Andrea, valamint a független Szél Bernadett) közösen ítélik el az erőszak minden formáját és szolidaritást vállalnak mindenkivel, akit a kormányzati gyűlöletpolitika hatására fenyegetés ér.
Szerző