Amerikát többet nem érdekli a rakétatilalom, ha nem tud megállapodni az oroszokkal

A két hatalom egymást vádolja szerződésszegéssel.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy Washington visszalép az úgynevezett INF-szerződéstől, amennyiben 180 napon belül nem sikerül megegyezésre jutni Oroszországgal. Nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy Moszkva megszegi a szárazföldi telepítésű, közepes – vagyis 500 és 5500 kilométer közötti - hatótávolságú nukleáris eszközök betiltásáról szóló INF-megállapodást, amelyet még a Szovjetunióval kötöttek, és Oroszország jogutód államként lett a szerződés kötelezettje. Amerikai álláspont szerint a 9M729 jelzésű orosz rakétatípus – amelynek NATO-kódja SSC-8 – a tilalmazott kategóriába esik, mert hatótávolsága 2600 kilométer.

Az oroszok tagadják a szerződésszegést. Azt állítják, hogy a szóban forgó rakéta csupán 480 kilométert tud megtenni, több hajtóanyagot nem képes befogadni. Moszkva ellenváddal is él: álláspontja szerint az INF-megállapodás megsértésével ér fel, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített amerikai rakétaelhárító rendszer kilövőállásai a szerződés által érintett kategóriájú cirkáló rakéták indítására is alkalmasak.

Pompeo már tavaly december elején figyelmeztette az oroszokat, hogy Washington nem fogja tétlenül tűrni az orosz szerződésszegést, és hatvan napot adott Moszkvának hogy felszámolja a vitatott rakétakapacitását. Ez a határidő holnap jár le, de az orosz vezetés már korábban közölte, hogy nem hajlandó lemondani a 9M729 típusú rakétákról.

Az amerikai bejelentés még nem jelenti az INF-szerződés hivatalos felmondását, csupán azt, hogy felfüggesztik a szerződés előírásainak tiszteletben tartására tett kötelezettségvállalást. Hat hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a felek egyértésre jussanak a szerződéses kötelezettségek értelmezésében – ha viszont ez a félév is eredménytelenül telik le, akkor az Egyesült Államok érvényét vesztettnek tekinti a szerződést.

Azt, hogy az Egyesült Államok megkezdi az INF-szerződéstől való eltávolodását, már előre jelezte csütörtökön Oana Lungescu NATO-szóvivőnő, aki egyik Twitter-bejegyzésében megállapította: nincs jele annak, hogy Oroszország összhangba hozta volna a tényeket az INF-kötelezettségekkel, vagyis fel kell készülni az ilyen szerződés nélküli világra.

Az amerikaiak már korábban felfigyeltek a 9M729-es rakétára, de a tavalyi év végéig nem léptek fel az általuk tényként kezelt orosz szerződésszegés ellen. Egyes szakértők szerint az Egyesült Államok nem tekinti igazán súlyos fenyegetésnek ezt a fajta rakétát – sokkal inkább az zavarja, hogy a kétpólusú világ alkonyán megkötött szerződés értelemszerűen csak Moszkva és Washington kezét köti meg jogi értelemben, miközben az időközben rohamos gazdasági fejlődésnek indult és erőltetett ütemben fegyverkező Kínát semmilyen szerződés nem akadályozza a különböző hatótávolságú rakéták fejlesztésében. Ennek alapján vannak, akik úgy vélik, az INF-szerződésből való kihátrálás után Washington a kínai fenyegetés ellensúlyozása érdekében nem Kelet-Európában, hanem Ázsiában kezdhetne közepes hatótávolságú nukleáris eszközök telepítésébe, vagy legalábbis kilátásba helyezne ilyen lépéseket.

Az oroszok és az amerikaiak az elmúlt napokban történetesen éppen Pekingben folytattak egymással diplomáciai és katonadiplomáciai egyeztetéseket, de nem sikerült megállapodásra jutniuk. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes mindenesetre hangsúlyozta: Moszkva továbbra is kész keresni az INF-szerződés életben tartásának a lehetőségét. Kay Bailey Hutchison amerikai NATO-nagykövet szerint viszont Oroszország következetesen tagadja a szerződésszegést, és továbbra is félrevezető állításokat terjeszt.

A konzervatív Carnegie Alapítvány nukleárisfegyver-szakértői a héten nyilatkozatot tettek közzé arról, hogy miközben az INF-előírások orosz megsértése valóban súlyos probléma, a szerződéstől való amerikai eltáncolás az adott körülmények között szerintük a kívánttal ellentétes hatást váltana ki, nevezetesen újabba amerikai-orosz rakétafegyverkezési versenyhez vezetne.

Kingston Reif, az amerikai Fegyverzetellenőrzési Társaság leszerelési ügyekben illetékes igazgatója úgy vélekedett, hogy a Trump-kormányzat még nem merített ki minden diplomáciai lehetőséget a szerződés megmentése érdekében, az előttünk álló fél év még számos lehetőséget rejthet. Hogy mégsem tartja magát túlzottan derűlátónak, annak részben az az oka, hogy szerinte John Bolton fehér házi nemzetbiztonsági tanácsadónak régtől fogva a bögyében van az INF-szerződés.