Támadásban az ÁSZ: 273 milliót vehetnek el a Jobbiktól, nem kap pénzt a Kutyapárt

Publikálás dátuma
2019.01.31 13:22

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Pörölyként sújt le a pártokra a számvevőszék: a Jobbiktól tiltott támogatás ürügyén vonnának el százmilliókat, de szankció éri a DK-t és a Kétfarkúakat is.
Miután letarolta a Párbeszédet és a Momentumot, a többi pártot is átvilágította a volt fideszes országgyűlési képviselő, Domokos László vezette Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az eredmény ezúttal is letaglózó: A Jobbiknál azt állapították meg, hogy 136, 4 millió forintnyi tiltott támogatást fogadtak el - az a döntést korábban Népszava előre jelezte. A megállapítást közleményében azzal indokolja a Számvevőszék, hogy a párt „(...) elszámolásában a bevételek között saját forrásként feltüntetett 171,0 millió Ft-ból 52,1 millió Ft-ot számviteli bizonylattal nem támasztott alá. A Jobbik a kampánytörvényt megsértve az elszámolásában a kampánykiadásai forrásaként 84,3 millió Ft összegben nem valós bevételeket, hanem hitel megnevezéssel tartozásokat és szállítói kötelezettségeket jelölt meg, amelyek nem képezhették a választási kampányra fordított kiadásainak forrását” - írják.
Tiltott támogatás elfogadásáról beszélnek a Demokratikus Koalíció kapcsán is, igaz, jóval kisebb tételről: a DK szerintük a „párttörvény előírását megszegve – jogi személytől kölcsönszerződés alapján – nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a piaci ár alatt vett igénybe szolgáltatást, 430,0 ezer Ft kamatkülönbözetként tiltott támogatást fogadott el”.  

Fél mondattal kivégezni

A testület hozzáteszi, hogy a tiltott támogatás jogkövetkezményeiről tájékoztatták a DK és a Jobbik elnökét, valamint a Magyar Államkincstárat (MÁK) is. A semlegesnek tűnő megjegyzés valójában kegyelemdöfés lehet a Jobbik számára: a jogkövetkezmény ugyanis az, hogy a pártok az ÁSZ felhívására 15 napon belül kötelesek befizetni a központi költségvetésnek az ellenőrzés által tiltott támogatás összegét; a MÁK pedig ugyanekkora összeggel csökkenti majd a központi költségvetésből juttatott támogatásukat.
Vagyis a Jobbik két héten belül 273 millió forinttól eshet el, hacsak nem talál valamilyen jogorvoslatot,
míg a DK 860 ezer forintot bukik. Az ÁSZ döntésével szemben mindketten tehetetlenek, az ellen nincs apelláta, de a MÁK esetében még perelhetnek a forráselvonás miatt.

DK: csak egy "apróságba" kötött bele az Állami Számvevőszék

Sebian-Petrovszki László, a DK igazgatója az MTI-hez eljuttatott reagálásában azt írta, az ÁSZ szerint a DK egy kölcsönszerződés alapján 430 000 forint értékű be nem vallott előnyt szerzett, és ezt az összeget, valamint ezzel azonos mértékű büntetést kell fizetnie. A DK szerint ez hazugság, ezt jelezték is az ÁSZ felé, ugyanakkor a párt kifogásolja, hogy az "európai jogállamokban elképzelhetetlen módon az ÁSZ döntéseivel szemben senki nem élhet jogorvoslattal".

"Reméljük - ha másra nem is - ez a büntetés legalább arra alkalmas volt, hogy az ÁSZ bizonyítsa Orbán Viktor iránti hűségét" - írta a pártigazgató a közleményben. Közölte továbbá, hogy büszkék az átlátható működésre, amely
"mindössze ennyi örömöt tett lehetővé az ÁSZ vezetőinek".

Reagált a Jobbik is, abszurd döntésről beszélnek

A hírre a Jobbik a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményben reagált, ebben azt írják, a párt "szabályszerűen számolt el és bemutatja jelentéstervezetre adott válaszát." Állításuk szerint az ÁSZ jelentéstervezetében szereplő vádakra egy héttel ezelőtt válaszlevelét küldtek egy 624 oldalnyi pénzügyi melléklettel. Az anyagból szerintük világosan kiderül, hogy az ÁSZ által ismeretlennek minősített 52,1 millió forintnyi saját forrása a párt 2017. évi maradványösszege, az ezt igazoló bankszámlakivonatokat, egyenleg-igazolásokat és főkönyvi kivonatokat is csatolták. "A Jobbik 2017-es záró főkönyvén 323 bankszámlaszám szerepelt, melyeket a Jobbik mintavételre alkalmas formában rendelkezésére bocsátott a szervezetnek, ám az ÁSZ - saját módszertanával ellentétes módon - egyetlenegy mintavételt sem kért be ellenőrzésre. Összességében a Jobbiknak 2017. december 31-én 138 509 033 Ft állt rendelkezésére, amely jóval több mint az ÁSZ által hiányolt 52,1 millió forint." - írják.

A párt szerint még ennél is abszurdabb a 84,3 millió forintnyi szállítói hiteltartozás ügye, mely ugyanis két állami intézménytől származik: a Magyar Posta Zrt.-től, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.
Magyarán az ÁSZ szerint a Posta és a kormányhivatalként működő NAV finanszírozta tiltott módon a Jobbikot
-érvel a párt.
A Jobbik, mint fogalmaztak, ezeket is egyértelműen - bizonyítékokkal - cáfolta az ÁSZ-nak, ám hiába. A párt szerint az abszurd döntés következtében veszélybe került az európai parlamenti kampányuk, hiszen a korábbi, általuk szintén vitatott, jelenleg Strasbourgban tárgyalt büntetés miatt a párt csődközeli állapotba kerülhet. A Momentum, a Kutyapárt és a Párbeszéd megbüntetését, valamint az ÁSZ e döntését a Jobbik vezetése a magyar demokrácia elleni támadásként értékeli, mellyel végleg lehullott a lepel az orbáni önkényről.
"A Jobbik felhívja az ellenzéki pártok és hazai, valamint a nemzetközi a közvélemény figyelmét arra, hogy 2019. január 31-én Magyarország véglegesen megszűnt európai értelemben vett jogállamnak lenni. A magyar ellenzék napjai meg vannak számlálva, ha hagyja magát."
- áll a közleményben.

Nyomozók kereshetik fel a Kutyapártot

A Magyar Kétfarkú Kutyapárt esetében – akárcsak a Momentumnál és a Párbeszédnél – az állami párttámogatás felfüggesztését javasolta a Számvevőszék; indoklásuk ebben az esetben is az volt, hogy a párt szabálytalanul költötte a kampánypénzeket, mivel nem küldtek be azokról bizonylatokat, az állami és más források pedig átláthatatlanul oldották meg.  Az MKKP esetében testület ügyészséghez is fordult, a vélt szabálytalanságok miatt.

Nyolc nap alatt már nem kell az elszámolás

Kovács Gergő, a Kétfarkúak vezetője először a Népszavától hallott az ÁSZ döntéséről, az indoklást pedig rögtön cáfolta is. „Korábban is mondtuk már, hogy az ÁSZ tavaly a nyár közepén öt napot adott rá, hogy minden bizonylatot, számlát elküldjünk nekik. A központi forrásokat ugye pályázatokra fordítottuk, úgyhogy 100 pályázótól kellett volna ennyi idő alatt begyűjteni minden dokumentumot – nekünk meg csak nyolc nap alatt sikerült” - mesélte a pártelnök.
Az MKKP nyolc nap múlva papíron és cd-n is beküldte elszámolását a Számvevőszéknek, ami visszadobta a dokumentumokat, mondván, hogy lejárt a határidő.
Ezután félévig próbáltunk még velük kapcsolatba lépni. Hiába - tette hozzá Kovács Gergő. Nem jártak jobban az ÁSZ online elszámolási felületével sem: még javában töltötték fel a kért dokumentumokat, amikor a honlap az ötnapos határidő lejártával elérhetetlenné vált. 

ÁSZ: "nem léteznek ellenzéki vagy kormánypártok"

A Számvevőszék közleményben reagált a fellépésükről szóló cikkekre is. Mint ebben írják, minden közpénzt használó szervezet felé – így pártok felé is – elvárás az átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása, a számviteli-, a párt- és a kampánytörvény pedig egyértelmű és kötelező előírásokat határoz meg a pártok számára. Egyúttal idézik Holman Magdolna ÁSZ-főtitkár  hvg.hu-n megjelent nyilatkozatát is: „Mi egy tükröt tartunk az ellenőrzött szervezetek elé. Lehet, hogy nem tetszik, amit látnak benne, de nem az a megoldás, hogy összetörik a tükröt, hanem az, hogy betartják a törvényi előírásokat.”

A Számvevőszék később már kifejezetten a Jobbik és a DK, a cikkben általunk is idézett közleményeire is válaszolt: "az Állami Számvevőszék határozottan visszautasítja a Demokratikus Koalíció és a Jobbik Magyarországért Mozgalom közleményeiben tett durva vádaskodásokat. Az ÁSZ egyúttal javasolja a DK és a Jobbik képviselőinek, hogy az Állami Számvevőszék rágalmazása, valamint a közvélemény félrevezetése helyett, vállalják a felelősséget az ÁSZ által megállapított szabálytalanságokért." - írták, majd hozzátették, a két párt az ÁSZ jelentéstervezetére megküldött észrevételében sem tudta megalapozottan cáfolni az ÁSZ tényeken alapuló megállapításait.

A megbüntetett pártok vádjai közül külön kitértek az elfogultság kérdésére, tudatták ugyanis, hogy "az ÁSZ leszögezi, hogy számára nem léteznek ellenzéki vagy kormánypártok, kizárólag ellenőrzött szervezetek vannak, amelyek gazdálkodását a törvényi előírások szerint ellenőriznie kell."




Frissítve: 2019.01.31 18:52

Döntött a Jobbik: folytatják, de felkészülnek a feloszlatásra is

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:26
Szilágyi György, a Jobbik szóvivője és frakcióvezető-helyettes a párt rendkívüli kongresszusa utáni sajtótájékoz
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az alapszabály módosításával a Jobbik arra a lehetőségre is felkészült, hogy a Fidesz felszámolja a pártot. Szilágyi György szóvivő szerint „az utolsó csepp vérükig” küzdenek majd, akár „nulla forintból” is kampányolni fognak.
Rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be Sneider Tamás pártelnök február elején, miután az Állami Számvevőszék tiltott támogatás elfogadása címén ismét megbüntette a Jobbikot (korábban összesen 662 millió, ezúttal – a visszatartott költségvetési pénzeket is beleszámolva – több mint 270 millió forintra). Sneider két napirendi pontot jelölt meg: az egyik a Jobbik és a párt parlamenti frakciója megszűnésének lehetősége, a másik a Fidesszel szembeni ellenállás folytatásának megtárgyalása. Nem elég, hogy a szombati kongresszust zárt ajtók mögött rendezték, még a helyszínt is titokban tartották (utólag derült ki, hogy egy XIV. kerületi, Gizella utcai rendezvényközpont adott otthont az események.) A Fidesz és médiabirodalma jó ideje szisztematikus kampányt folytat a Jobbik ellen. A kormánypárti sajtó kellemetlenkedésein túl a pártnak feltehetően az se hiányzott volna, hogy roma aktivisták és antirasszisták tiltakozó demonstrációt szervezzenek a helyszínre. A kongresszus időpontja ugyanis éppen február 23-ra, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tízéves évfordulójára esett. A sorozatgyilkosság idején a markánsan szélsőjobboldali Jobbikban még szó sem esett a néppárti irányról, a jobbikos politikusok élen jártak a cigányellenes indulatok felkorbácsolásában. A kongresszusról beszámoló tájékoztatót a Képviselői Irodaházba hirdette meg a Jobbik. A pártelnök vagy Gyöngyösi Márton frakcióvezető helyett Szilágyi György szóvivő állt a sajtó elé.
Szilágyi elmondta, hogy – bár az elmúlt tíz hónapban az általa diktatórikusnak nevezett Fidesz részéről folyamatosan nemtelen támadások érték a pártot – a Jobbik nemhogy összeroppant volna, még elszántabbá vált. 44 új tagszervezet alakult, 400 új tag lépett be. A Jobbik ezt a számot szeretné megduplázni a közeljövőben.
A Jobbik „egyik fő erénye napjainkban a kitartás”, és ez így lesz a jövőben is – közölte a szóvivő, állítva, hogy
a párt mai lelke az igazság és a hősiesség. „Küzdünk az utolsó csepp vérünkig”
– mondta. Ha kell, akkor a Jobbik „nulla forintból” fog kampányolni az EP- és az önkormányzati választáson. A kongresszus egy kiáltványt is elfogadott, ami így kezdődik: „soha nem adjuk fel”. Szilágyi György megállapítása szerint a Jobbik az LMP-vel tartja elképzelhetőnek a legszorosabb kapcsolatot, de „ügyek mentén” más ellenzéki pártokkal is kész együttműködni.
A kongresszuson a párt megszüntetésének lehetőségéről végül nem szavaztak, az alapszabályt ugyanakkor – felkészülve rá, hogy a Fidesz esetleg felszámolja a pártot – módosították. Ennek értelmében
a Jobbik tagjai az elnökség írásos jóváhagyásával beléphetnek egy másik, az elnökség által megnevezett, a jövőben létrehozandó szervezetbe.
A közelmúltban a Jobbik parlamenti frakciója úgy határozott, hogy a párt önállóan indul az EP-választáson. Kérdésünkre, hogy a kongresszus megerősítette-e a döntést, és tárgyalt-e a jobbikos EP-lista összetételéről, Szilágyi elmondta: ezek a kérdések nem szerepeltek napirenden. Az EP-választásnak szerinte az a tétje, hogy amennyiben elég sokan szavaznak a Jobbikra, akkor a Fidesz nem meri betiltani a pártot.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 15:29

„A gyűlöletnél nincs nagyobb gyilkos” - a romagyilkosságok áldozataira emlékeztek Tatárszentgyörgyön

Publikálás dátuma
2019.02.23 14:24

Fotó: Népszava/ Drakovics Ádám
Szombaton délután a Pest megyei Tatárszentgyörgyön is megemlékeztek a faluban tíz éve hideg vérrel meggyilkolt roma férfiról és kisfiáról.
Nem volt nehéz megtalálni Csorba Róbert és kisfia, Robika sírhelyét a tatárszentgyörgyi temetőben, amit érkezésünkkor már színes virágcsokrok, koszorúk, mécsesek borítottak. Tíz év telt el azóta, hogy a fiatal, 27 éves férfit és 5 éves kisfiát égő házuk udvarán, menekülés közben agyonlőtték. A bűnük annyi volt, hogy cigánynak születtek.
- Robika halálával bennünk is meghalt valami. 
Magyarország csak akkor lesz boldog ország, ha mindenki, kicsi és nagy, öreg és fiatal, cigány és nem cigány egyformán biztonságban érezheti magát.
Most úgy tűnik, viszonylagos nyugalom van. Egyelőre. Talán – mondta Horváth Ferenc, a megemlékezést szervező emlékbizottság képviseletében. A temetőben közben folyamatosan gyűltek az emberek; rokonok, barátok, romák és nem romák egyaránt.
- Elnémít a fájdalom. Elnémít, pedig üvöltenem kellene – erről Bódis Kriszta írónő beszélt. Mint mondta, nincs annál fájdalmasabb, mint amikor egy anyától elveszik a gyermekét. ­ De beszélnünk kell az elviselhetetlenről. Ha nem emeljük fel a hangunkat, ha nem ellenkezünk, a gyűlölet újra lecsap. A gyűlöletnél pedig nincs nagyobb gyilkos – fogalmazott.
Oláh József, az Idetartozunk Egyesület tagja aggodalmainak adott hangot. Szerinte a helyzet tíz év alatt szinte semmit nem változott, sőt ugyanott tartunk:
most is egy új, „náci horda” próbál beférkőzni a politikába, miközben a médiából 15 percenként a gyűlölet magvait szórják a társadalomra.
A romákat nagyobb összefogásra, együttműködésre, párbeszédkeresésre szólította fel.
- Ma is sokan elindítják és élvezik a gyűlöletkeltés rövid távú hasznait. Amennyire rajtunk múlik, mindig tennünk kell ellene. Az egyetlen kiút, hogy szakítunk ezzel és nem élünk a gyűlölet eszközével – hangzott el Iványi Gábor metodista lelkész beszédében, amely imával zárult, emlékezve a gyűlölet minden áldozatára. 

Liberálisok: nyilvánítsák nemzeti gyásznappá a tatárszentgyörgyi romagyilkosság napját!

"A rasszista indíttatású tatárszentgyörgyi romagyilkosság 10. évfordulóján kezdeményezzük, hogy a kormány nyilvánítsa február 23-át nemzeti gyásznappá. Február 23-a nem csupán a roma magyarok, egy társadalmi kisebbség tragédiája, hanem az egész magyar nemzeté. Fontos, hogy évről évre emlékeztessünk minden magyar állampolgárt arra az eseménysorozatra, mely összesen hat ártatlan roma honfitársunk halálához vezetett, és melyek mögött kizárólag az előítéletek, a rasszizmus, a kirekesztés és a gyűlölet állt" - közölte szombaton a Magyar Liberális párt, melynek több politikusa is részt vett a megemlékezésen.

Az Emmi is koszorúzott meg gyurcsányozott

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai koszorút helyeztek el a Tatárszentgyörgyön tíz évvel ezelőtt meggyilkolt áldozatok sírjánál. A tárca szombati közleményében emlékeztetett arra, hogy 2008 és 2009 között kilenc településen történt rasszista indítékból elkövetett támadás romák ellen, a gyilkosságsorozatban hat ember vesztette életét.  Borzalmas tragédiára ébredt az ország tíz évvel ezelőtt, amikor Tatárszentgyörgyön meggyilkolták Csorba Róbertet és kisfiát, Robikát - írta az Emmi. Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár a minisztérium dolgozóival közösen rótta le kegyeletét a sírnál. A minisztérium azért nem felejtett el gyurcsányozni sem a tragédia évfordulója alkalmából: a közleményben felidézték, a tatárszentgyörgyi gyilkosság egy évtized múltán szimbólumává vált a gyilkosságsorozatnak, valamint annak az időszaknak, amikor a Gyurcsány-kormány idején lehetőség volt félkatonai gárdáknak a roma közösségeket félelemben tartani, miközben magukat jogvédőnek mondó politikusok nyilatkozataikkal azt közvetítették, hogy a romáknak csak az áldozat szerepe juthat Magyarországon.

Frissítve: 2019.02.23 15:44