Támadásban az ÁSZ: 273 milliót vehetnek el a Jobbiktól, nem kap pénzt a Kutyapárt

Publikálás dátuma
2019.01.31 13:22

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Pörölyként sújt le a pártokra a számvevőszék: a Jobbiktól tiltott támogatás ürügyén vonnának el százmilliókat, de szankció éri a DK-t és a Kétfarkúakat is.
Miután letarolta a Párbeszédet és a Momentumot, a többi pártot is átvilágította a volt fideszes országgyűlési képviselő, Domokos László vezette Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az eredmény ezúttal is letaglózó: A Jobbiknál azt állapították meg, hogy 136, 4 millió forintnyi tiltott támogatást fogadtak el - az a döntést korábban Népszava előre jelezte. A megállapítást közleményében azzal indokolja a Számvevőszék, hogy a párt „(...) elszámolásában a bevételek között saját forrásként feltüntetett 171,0 millió Ft-ból 52,1 millió Ft-ot számviteli bizonylattal nem támasztott alá. A Jobbik a kampánytörvényt megsértve az elszámolásában a kampánykiadásai forrásaként 84,3 millió Ft összegben nem valós bevételeket, hanem hitel megnevezéssel tartozásokat és szállítói kötelezettségeket jelölt meg, amelyek nem képezhették a választási kampányra fordított kiadásainak forrását” - írják.
Tiltott támogatás elfogadásáról beszélnek a Demokratikus Koalíció kapcsán is, igaz, jóval kisebb tételről: a DK szerintük a „párttörvény előírását megszegve – jogi személytől kölcsönszerződés alapján – nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a piaci ár alatt vett igénybe szolgáltatást, 430,0 ezer Ft kamatkülönbözetként tiltott támogatást fogadott el”.  

Fél mondattal kivégezni

A testület hozzáteszi, hogy a tiltott támogatás jogkövetkezményeiről tájékoztatták a DK és a Jobbik elnökét, valamint a Magyar Államkincstárat (MÁK) is. A semlegesnek tűnő megjegyzés valójában kegyelemdöfés lehet a Jobbik számára: a jogkövetkezmény ugyanis az, hogy a pártok az ÁSZ felhívására 15 napon belül kötelesek befizetni a központi költségvetésnek az ellenőrzés által tiltott támogatás összegét; a MÁK pedig ugyanekkora összeggel csökkenti majd a központi költségvetésből juttatott támogatásukat.
Vagyis a Jobbik két héten belül 273 millió forinttól eshet el, hacsak nem talál valamilyen jogorvoslatot,
míg a DK 860 ezer forintot bukik. Az ÁSZ döntésével szemben mindketten tehetetlenek, az ellen nincs apelláta, de a MÁK esetében még perelhetnek a forráselvonás miatt.

DK: csak egy "apróságba" kötött bele az Állami Számvevőszék

Sebian-Petrovszki László, a DK igazgatója az MTI-hez eljuttatott reagálásában azt írta, az ÁSZ szerint a DK egy kölcsönszerződés alapján 430 000 forint értékű be nem vallott előnyt szerzett, és ezt az összeget, valamint ezzel azonos mértékű büntetést kell fizetnie. A DK szerint ez hazugság, ezt jelezték is az ÁSZ felé, ugyanakkor a párt kifogásolja, hogy az "európai jogállamokban elképzelhetetlen módon az ÁSZ döntéseivel szemben senki nem élhet jogorvoslattal".

"Reméljük - ha másra nem is - ez a büntetés legalább arra alkalmas volt, hogy az ÁSZ bizonyítsa Orbán Viktor iránti hűségét" - írta a pártigazgató a közleményben. Közölte továbbá, hogy büszkék az átlátható működésre, amely
"mindössze ennyi örömöt tett lehetővé az ÁSZ vezetőinek".

Reagált a Jobbik is, abszurd döntésről beszélnek

A hírre a Jobbik a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményben reagált, ebben azt írják, a párt "szabályszerűen számolt el és bemutatja jelentéstervezetre adott válaszát." Állításuk szerint az ÁSZ jelentéstervezetében szereplő vádakra egy héttel ezelőtt válaszlevelét küldtek egy 624 oldalnyi pénzügyi melléklettel. Az anyagból szerintük világosan kiderül, hogy az ÁSZ által ismeretlennek minősített 52,1 millió forintnyi saját forrása a párt 2017. évi maradványösszege, az ezt igazoló bankszámlakivonatokat, egyenleg-igazolásokat és főkönyvi kivonatokat is csatolták. "A Jobbik 2017-es záró főkönyvén 323 bankszámlaszám szerepelt, melyeket a Jobbik mintavételre alkalmas formában rendelkezésére bocsátott a szervezetnek, ám az ÁSZ - saját módszertanával ellentétes módon - egyetlenegy mintavételt sem kért be ellenőrzésre. Összességében a Jobbiknak 2017. december 31-én 138 509 033 Ft állt rendelkezésére, amely jóval több mint az ÁSZ által hiányolt 52,1 millió forint." - írják.

A párt szerint még ennél is abszurdabb a 84,3 millió forintnyi szállítói hiteltartozás ügye, mely ugyanis két állami intézménytől származik: a Magyar Posta Zrt.-től, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.
Magyarán az ÁSZ szerint a Posta és a kormányhivatalként működő NAV finanszírozta tiltott módon a Jobbikot
-érvel a párt.
A Jobbik, mint fogalmaztak, ezeket is egyértelműen - bizonyítékokkal - cáfolta az ÁSZ-nak, ám hiába. A párt szerint az abszurd döntés következtében veszélybe került az európai parlamenti kampányuk, hiszen a korábbi, általuk szintén vitatott, jelenleg Strasbourgban tárgyalt büntetés miatt a párt csődközeli állapotba kerülhet. A Momentum, a Kutyapárt és a Párbeszéd megbüntetését, valamint az ÁSZ e döntését a Jobbik vezetése a magyar demokrácia elleni támadásként értékeli, mellyel végleg lehullott a lepel az orbáni önkényről.
"A Jobbik felhívja az ellenzéki pártok és hazai, valamint a nemzetközi a közvélemény figyelmét arra, hogy 2019. január 31-én Magyarország véglegesen megszűnt európai értelemben vett jogállamnak lenni. A magyar ellenzék napjai meg vannak számlálva, ha hagyja magát."
- áll a közleményben.

Nyomozók kereshetik fel a Kutyapártot

A Magyar Kétfarkú Kutyapárt esetében – akárcsak a Momentumnál és a Párbeszédnél – az állami párttámogatás felfüggesztését javasolta a Számvevőszék; indoklásuk ebben az esetben is az volt, hogy a párt szabálytalanul költötte a kampánypénzeket, mivel nem küldtek be azokról bizonylatokat, az állami és más források pedig átláthatatlanul oldották meg.  Az MKKP esetében testület ügyészséghez is fordult, a vélt szabálytalanságok miatt.

Nyolc nap alatt már nem kell az elszámolás

Kovács Gergő, a Kétfarkúak vezetője először a Népszavától hallott az ÁSZ döntéséről, az indoklást pedig rögtön cáfolta is. „Korábban is mondtuk már, hogy az ÁSZ tavaly a nyár közepén öt napot adott rá, hogy minden bizonylatot, számlát elküldjünk nekik. A központi forrásokat ugye pályázatokra fordítottuk, úgyhogy 100 pályázótól kellett volna ennyi idő alatt begyűjteni minden dokumentumot – nekünk meg csak nyolc nap alatt sikerült” - mesélte a pártelnök.
Az MKKP nyolc nap múlva papíron és cd-n is beküldte elszámolását a Számvevőszéknek, ami visszadobta a dokumentumokat, mondván, hogy lejárt a határidő.
Ezután félévig próbáltunk még velük kapcsolatba lépni. Hiába - tette hozzá Kovács Gergő. Nem jártak jobban az ÁSZ online elszámolási felületével sem: még javában töltötték fel a kért dokumentumokat, amikor a honlap az ötnapos határidő lejártával elérhetetlenné vált. 

ÁSZ: "nem léteznek ellenzéki vagy kormánypártok"

A Számvevőszék közleményben reagált a fellépésükről szóló cikkekre is. Mint ebben írják, minden közpénzt használó szervezet felé – így pártok felé is – elvárás az átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása, a számviteli-, a párt- és a kampánytörvény pedig egyértelmű és kötelező előírásokat határoz meg a pártok számára. Egyúttal idézik Holman Magdolna ÁSZ-főtitkár  hvg.hu-n megjelent nyilatkozatát is: „Mi egy tükröt tartunk az ellenőrzött szervezetek elé. Lehet, hogy nem tetszik, amit látnak benne, de nem az a megoldás, hogy összetörik a tükröt, hanem az, hogy betartják a törvényi előírásokat.”

A Számvevőszék később már kifejezetten a Jobbik és a DK, a cikkben általunk is idézett közleményeire is válaszolt: "az Állami Számvevőszék határozottan visszautasítja a Demokratikus Koalíció és a Jobbik Magyarországért Mozgalom közleményeiben tett durva vádaskodásokat. Az ÁSZ egyúttal javasolja a DK és a Jobbik képviselőinek, hogy az Állami Számvevőszék rágalmazása, valamint a közvélemény félrevezetése helyett, vállalják a felelősséget az ÁSZ által megállapított szabálytalanságokért." - írták, majd hozzátették, a két párt az ÁSZ jelentéstervezetére megküldött észrevételében sem tudta megalapozottan cáfolni az ÁSZ tényeken alapuló megállapításait.

A megbüntetett pártok vádjai közül külön kitértek az elfogultság kérdésére, tudatták ugyanis, hogy "az ÁSZ leszögezi, hogy számára nem léteznek ellenzéki vagy kormánypártok, kizárólag ellenőrzött szervezetek vannak, amelyek gazdálkodását a törvényi előírások szerint ellenőriznie kell."




Frissítve: 2019.01.31 18:52

Több mint 5700-an szavaznának külföldön az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:04
llusztráció
Fotó: Népszava
A legtöbben a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan voksolnának Brüsszelben, Münchenben, Berlinben, Bernben, Hágában és Stuttgartban is.
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni – írja az MTI. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu oldalon.  A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – május 25-én, szombaton lesz a szavazás. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szombat reggeli adatai szerint
eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson.
A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta).   2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.
Frissítve: 2019.04.20 10:06

Európa dinoszauruszai közt a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.04.20 09:00
A klímaváltozás egyik szörnyű következménye: a NASA képe a mára már teljesen kiszáradt chilei Acuelo tavat mutatja be
Fotó: Facebook/NASA
Az európai környezetvédő szervezetek klímavédő hálózata (Climate Action Network – CAN) elkészítette a most záruló parlamenti ciklus klíma-szempontú értékelését. A pártcsaládok és képviselők rangsora tartogat néhány meglepetést.
Azon aligha csodálkozik bárki, hogy a nagy politikai tömbök közül a két magyar képviselővel - az LMP-s Meszerics Tamással és a párbeszédes Jávor Benedekkel - felálló Greens/EFA (Greens-European Free Alliance, köznapi nyelven a Zöldek) állt ki a legnagyobb, 84,9 százalékos arányban a klímavédelmet szolgáló lépések mellett. Jócskán lemaradva, 66,6 százalékkal a másik zöld-bal csoportosulás, a European United Left-Nordic Green Left (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) következik, közvetlenül mögöttük pedig – 61,5 százalékkal – a kisebbik nagy centrumpárt, a szocialista frakció (S&D), benne az MSZP és a DK képviselőivel. Aki a Fideszt a tagjai között tudó Európai Néppárt (EPP) helyezésére kíváncsi, a sor végén keresgéljen: a néppárt 14,3 százaléknyi klímabarát döntéssel az utolsó előtti helyre futott be, a legutolsó pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek tömörülése, a magyar kormánypárt lehetséges következő klubja lett kerek 10 százalékkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a képviselőik minden tíz éghajlatvédő javaslatból kilencet leszavaztak, vagyis ebben a klubban igazi klímagyilkosok dolgoztak öt éven át – de az EPP (és benne a Fidesz) sem lehet sokkal büszkébb az éghajlatvédelmi teljesítményére. A CAN az eredmények alapján három kategóriába – védelmezők, késleltetők és dinoszauruszok – sorolta az Európai Parlament (EP) pártjait. Az elsőbe értelemszerűen azok tartoznak, akiknek a tevékenysége optimális esetben hozzájárulhat az éghajlatváltozás megakadályozásához. Ebben a csapatban játszanak a magyarok közül a Greens-EFA és az S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) képviselői. A késleltetők munkája nem lenne képes megakadályozni a klímakatasztrófát, legfeljebb csak későbbre tolni – itt nincs magyar érintett. A dinoszauruszok közé azokat sorolták, akik nem vesznek tudomást a klímaproblémáról, azaz – ha rajtuk múlik – úgy fogunk járni mint a kihalt őshüllők. Itt van magyar szempontból a legnépesebb mezőny a Fidesznek köszönhetően. A szervezet a nemzeti pártokat is sorba rendezte a Brüsszelben végzett munka alapján. Az élen az Együtt-Párbeszéd végzett (Jávor hivatalosan az ő színeikben került be az EP-be, 96 százalékos eredményéhez hasonlót európai összevetésben csak a francia Génération.s, a litván Farmerek és Zöldek Uniója, a holland állatvédők pártja és a német Kalózpárt tudott fölmutatni), második a DK, harmadik az LMP, negyedik az MSZP lett – mind a négy párt a védelmező kategóriába került. A lista túlsó végén a Fidesz dinoszauruszai szerénykednek 11 százalékos teljesítménnyel – ami azonban még mindig kimagasló a Jobbik nulla (!) százalékához képest. Nemzeti szinten némi meglepetésre Olaszországé és Spanyolországé lett a pálma – EP-képviselőik több mint fele „védelmezőként” szavazott az elmúlt öt évben –, az abszolút mélypontot pedig Szlovákia és Lengyelország jelenti: mindkét visegrádi ország kizárólag „dinoszauruszokkal” képviseltette magát az Európai Parlamentben. A hamarosan sorra kerülő EP-választásra tekintettel – Wendel Trio, a CAN vezetője annyit jegyzett meg: ha az európai konzervatív centrumpártok továbbra is hanyagolják a klímaproblémát, jó eséllyel európaiak millióinak szavazatát veszítik el. 
Frissítve: 2019.04.20 09:00