Kinevezés Lapunk korábbi értesüléseinek megfelelően Kovács Pált, a jelenlegi Paksi Atomerőmű igazgatósági elnökét nevezte ki Áder János Orbán Viktor javaslatára a Miniszterelnökség államtitkárává - derül ki a mai Magyar Közlönyből. A Süli János Paks II. beruházásért felelős tárca nélküli miniszternek a paksi atomerőmű kapacitása fenntartásáért - magyarán a Paks 2-es bővítésért - felelős államtitkári posztját 2017 ót betöltő Aszódi Attilát két hete váratlanul - saját meglátása szerint a miniszterrel kialakult szakmai súrlódások miatt - mentették fel. A Moszkvai Energetikai Egyetemen végzett, 2012-2014 között az Orbán-kabinet energiaügyi államtitkári posztját betöltő, megfigyelők szerint Aszódi Attilánál gyakorlatiasabb Kovács Pál tavaly őszig már vezette Süli János kabinetjét.
Idén sem változnak a lakossági közműdíjak – jelentette be az MTI tudósítása szerint csütörtöki sajtótájékoztatón Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Az ország jobb teljesítményének köszönhetően a kormány a rezsicsökkentés eredményeit a piaci árak jelentős emelkedése ellenére is megőrizte – tette hozzá.
Ez némi elmozdulást mutat az államtitkár korábbi, energiapiaci szakértőként képviselt álláspontjától. A Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetőjeként lapunknak adott nyilatkozatában még kevesebb mint egy éve is úgy vélte, hogy „hosszú távon a hatósági árnak le kell követnie a piacit”. (Az eltérés okaira nem állt módunkban rákérdezni, mivel a tárca lapunkat nem hívta meg a sajtótájékoztatóra.) A „hat éve tartó rezsicsökkentésnek” köszönhetően 1446,4 milliárd forint maradt a magyar családoknál, ennyit takarítottak meg rezsiköltségeikből. (Ezzel szemben a valóság, hogy a rezsit utoljára öt éve csökkentették. Azóta a lakossági díjak a piaci díjak jelentős zuhanását se követték.) Ez idő alatt 46 százalékra csökkent a magyar lakossági fogyasztók közműtartozásainak összege, a kikapcsolt lakossági fogyasztók száma pedig 57 százalékkal mérséklődött - mondta a távirati iroda szerint az államtitkár. (Az Eurostat felmérése szerint - amit a napi.hu idéz - két éve rekordalacsony szintre, 6,8 százalékra csökkent azon magyar családok aránya, ahol nem képesek otthonaikat teljesen kifűteni. Igaz, a tagállamok többsége még ennél is jobban áll.) Lapunk korábbi tudósításait megerősítve azt is közölte, hogy januártól az áramdíj belső szerkezete némiképp átrendeződött: míg a rendszer fenntartására szolgáló hányad nőtt, addig a termék belső árát csökkentették, amivel a végső ár változatlan maradt. Kaderják Péter üdvözölte, hogy egy uniós belső megállapodás nyomán a tagállamok tetszőleges ideig fenntarthatják a lakossági díjak hatósági – kormányzati – megállapítását.
Ezzel némi ellentétet mutat a Fidesz ugyanaznapi közleményével: eszerint „már az Európai Parlament asztalán van az a javaslat, amely megtiltaná a tagállamoknak, hogy a lakossági fogyasztók számára szabályozzák a villanyárakat, ezzel gyakorlatilag eltörölnék a magyar rezsicsökkentést és ezt a magyar baloldal európai parlamenti képviselői is támogatják”. A Fidesz-propaganda két éve ismételt, az EU és a „baloldal” által számtalanszor cáfolt vádjáról a jelek szerint a kormány saját államtitkára is eltérően vélekedik.