Olvasmányos útmutató az internethez

Publikálás dátuma
2019.02.04 11:00

Fotó: Vajda József
A világháló történetét, elméleti alapjait és gyakorlati alkalmazását mutatja be frissen megjelent művében Szűts Zoltán médiakutató.
Az internet előnyei felmérhetetlenek, egyetlen pillanat alatt juthatunk jelentős tudás birtokába a minket érdeklő témákról. A világháló korábban elképzelhetetlen módon alakította át a kommunikációt. Ugyanakkor akadnak árnyoldalai is, az internet sebezhetősége miatt hackerek választásokba avatkozhatnak be, méghozzá nem is csekély mértékben, s álhíreikkel a közgondolkodást is befolyásolhatják.
Az internetet ugyanis rossz célokra is fel lehet használni, a politikai nyomásgyakorlás mellett technológiákat lehet elorozni, lemásolni. S ez még alighanem csak a kezdet. Az óriási le- és feltöltést biztosító 5g technológia olyan lehetőségeket teremt, amelynek előnyeit és hátrányait egyelőre fel sem tudjuk mérni. Az Egyesült Államok és Kína viszonya épp amiatt jutott fagypontra, mert mindkét ország vezető szerepet szán magának e technológiában, amely páratlan szoftveres újításokat biztosít, s nem véletlenül hozzák összefüggésbe a „negyedik ipari forradalommal”.
 
Ez persze félig-meddig a jövő zenéje. Ugyanakkor valóban félelmetes az a fejlődés, amit az internet világa az eltelt évtizedekben felmutatott, s amiként mindennapi szokásainkat átalakította. A közösségi oldalak nemcsak kapcsolattartásra alkalmasak, hanem – például az arab tavasz idején – tüntetések szervezésére használták fel. A következményeket ismerjük, diktátorok buktak meg, más kérdés persze, hogy utána jó irányba indult-e el az adott állam. Az internetes vásárlás már mindennapjaink részévé vált, az Amazonról, az eBayról és más oldalakról pillanatok alatt beszerezhetjük, amire vágyunk. A zenehallgatás szintén forradalmi változásokon ment keresztül, a kibervilág e tekintetben is teljesen új lehetőségeket biztosított számunkra. Ugyanakkor előfordul, hogy egy-egy a Youtube-on korábban hallgatott számot már nem érjük el, szerzői okok miatt. Időnként nem könnyű meghatározni, mi számít lopásnak, s mi nem. A szerzői jog máig vitatott téma, amit az is jelez, hogy az Európai Parlament sem jut könnyen dűlőre a szabályozást illetően.
 
Az internet számos kérdést vet, annyira szerteágazó, hogy szinte lehetetlen minden egyes aspektusát megvilágítani. Erre a hatalmas feladatra vállalkozott Szűts Zoltán médiakutató, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem műszaki pedagógia tanszékének docense, Online – Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei című munkájában. Rendkívül átfogó művében a számítógépes világ elméleti és gyakorlati kérdéseit is taglalja. Az alapoktól – mikroprocesszorok, számítógépek története – halad egyre feljebb, górcső alá véve az internet elméleti alapjait, később rengeteg egyéb kérdést vizsgálva eljut a közösségi oldalak, a blogok világáig, és más, ma már számunkra teljesen természetes honlapig. A mai, az internet nélkül elképzelhetetlen világunkban nem hiányozhat ez a mű könyvespolcunkról. Bár a téma első látásra száraznak tűnhet, a szerző mégis rendkívül színesen, olvasmányosan, példák sorával mutatja be a számítógép még ma is oly rejtelmes világát.
Frissítve: 2019.02.04 11:00

Kortársakkal ünnepel az Aba-Novák Galéria

Aba-Novák Vilmos festőművész születésének 125. évfordulójának alkalmából, március 15-én 25 kortárs művész alkotásából nyílik kiállítás a leányfalui Aba-Novák Galériában. A galériát a névadó unokája, Kováts Kristóf alapította 2010-ben és ez a kiállítás lesz a századik a nyitás óta. A jubileumi tárlaton nem lesz Aba-Novák-kép a falon, a koncepció szerint a galériában korábban már bemutatkozó művészek alkotásaival idézik fel Aba-Novák Vilmos szellemiségét. A kiválasztásnak egyetlen szempontja volt, a művészi színvonal – fogalmazott Kováts Kristóf a kiállítás beharangozóján. Kieselbach Tamás művészettörténész-galerista arról beszélt, hogy Aba-Novák életműve még mindig nincs a helyén, holott annak nagyon sok rétege rengeteg üzenetet hordoz a társadalom számára. Az 1945. utáni évtizedekben hamis értelmezés fedte el a művész valódi arcát. A galéria is sokat tett Aba-Novák életművének, iskola és közösségteremtő munkásságának bemutatásáért – tette hozzá Molnos Péter művészettörténész, az Aba-Novák Vilmos monográfia szerzője. 
Frissítve: 2019.02.22 13:22

Dzsemboriznak - közös koncertet ad a PASO és a Kéknyúl

Publikálás dátuma
2019.02.22 12:30
PASO - A Pannonia Allstars Ska Orchestra kis klubokból jutott a legnagyobb fesztiválokra
Fotó: Imre Barta photography
A hazai popzenei két innovatív csapata, a PASO és a Kéknyúl – történetükben először – közös koncertre vállalkozik. A két frontember, KRSA (Tóth Kristóf) és Premecz Mátyás beszél a részletekről.
„Hasonló a két zenekar felállása: erős a fúvósok jelenléte, meghatározó elem a Hammond-orgona. Mindkét zenekarra jellemző, hogy ritmusvezérelt vintage műfajokból indul ki, azokat értelmezi újra. A közös koncert ötlete már korábban megszületett, de az is erősítette, hogy pár hónapja a Kéknyúl beköltözött a próbatermünkbe – ennél fogva bármi elképzelhető, rövid és hosszabb távú együttműködés is” – mondja KRSA, a PASO (vagyis Pannonia Allstars Ska Orchestra) énekese. Premecz Mátyás, a Kéknyúl orgonistája és vezetője szerint „a PASO mindig is komoly inspirációs forrás volt. Régóta ismerjük a tagokat, sok fesztiválon összeakadtunk, koncertjeiket is láttuk. Ezeken az alkalmakon feltűnt, hogy kiállásukban, hangszerelésben, lendületben, zenei üzenetben igazán sok közös vonás van a két csapat között. Nekem nagyon fontos, hogy a zene mindig életigenlő, felemelő dolog legyen. Olyan különleges időtöltés, ami ajándék nekünk (akik játsszuk), és remélhetőleg azoknak is, akik hallgatják. Ezt a könnyed életigenlést hallom a PASO zenéjéből is, és azt gondolom, a két zenekar közönsége örömmel fogadja majd a másik bandától is ezeket az energiákat.” Tavaly mindkét zenekar születésnapot ünnepelt: a PASO tizenöt, a Kéknyúl tíz éve működik. KRSA és Premecz Mátyás is nehezen tud mérföldköveket sorolni, mert megszámlálhatatlanul sok szép élmény érte őketk. A PASO „a kis klubok deszkáiról” eljutott a legnagyobb fesztiválokra: Európa 22 országában több mint ezer koncertet játszottak, és szerződtette őket a legnevesebb amerikai ska-kiadó, a Megalith Records. A Müpában elsőként adtak egész estés szimfonikus koncertet, 2018-ban egy big band-formációt is színpadra állítottak. A Kéknyúlnak most készül a negyedik nagylemeze, és a hazai koncertek, fesztiválok mellett nagy sikert arattak Németországban, Szlovákiában, Romániában, Marokkóban. Fontos esemény volt énekesük, Andrew Hefler csatlakozása (2011), amikor kiléptek a tisztán instrumentális világból. Premecz Mátyás nagyon fontosnak tartja, hogy „kisebb változtatásokkal, de mindvégig összetartó baráti társaságként tudtunk működni.” Az sem könnyű feladat, ha a PASO és a Kéknyúl stiláris-műfaji besorolására teszünk kísérletet. „Alapvetően a jamaicai zenék (ska, reggae) adják a PASO muzsikájának kiindulópontját, de időről időre beépítjük a dalokba a saját zenei hatásainkat; a többi között a jazz, a funk, a pop, az afrobeat és a magyar, illetve tágabban vett régiónk népzenéjét. A tagságunk jól egyesíti magában a képzett jazzistákat és az undergroundból érkezett zenészeket, aminek révén az átgondoltabb zenei háttér dögös, rock and rollos, ösztönös attitűddel találkozik. Ezáltal fésületlenebb, fesztelenebb, de mégis kimunkált végeredmény születik” – mondja KRSA. A Kéknyúl honlapján a csapat régi barátja, Szepesi Mátyás producer így fogalmaz: a csapat „a hetvenes évek soul- és funkzenéjében gyökerező, urbánus tánczenét” játszik. Premecz Mátyás ehhez hozzáteszi: első lemezükön a blues és a jazz tipikus dalformáiban gondolkodtak, a második leginkább soulzene, a harmadikon feltűnően több a rockos és pszichedelikus elem; most készülő negyedik lemezük pedig nagyon erősen fókuszál a táncos ritmusokra.  Infó: PASO és Kéknyúl Február 23., Barba Negra Music Club

A Hammond-legenda

A Laurens Hammond (1895–1973) által tervezett és megépített elektromos orgona fénykora az 1935 és 1975 közötti időszak. Eredetileg templomok számára kínálták, de elterjedt a szalonzenében, majd a jazzben, bluesban, gospelben, pop- és rockzenében is. Legendás játékosai: Fats Waller, Jimmy Smith, Jon Lord (Deep Purple), Keith Emerson (Emerson, Lake and Palmer) vagy napjainkban Joey deFrancesco. 

Frissítve: 2019.02.22 12:30