Olvasmányos útmutató az internethez

Publikálás dátuma
2019.02.04. 11:00

Fotó: Vajda József
A világháló történetét, elméleti alapjait és gyakorlati alkalmazását mutatja be frissen megjelent művében Szűts Zoltán médiakutató.
Az internet előnyei felmérhetetlenek, egyetlen pillanat alatt juthatunk jelentős tudás birtokába a minket érdeklő témákról. A világháló korábban elképzelhetetlen módon alakította át a kommunikációt. Ugyanakkor akadnak árnyoldalai is, az internet sebezhetősége miatt hackerek választásokba avatkozhatnak be, méghozzá nem is csekély mértékben, s álhíreikkel a közgondolkodást is befolyásolhatják.
Az internetet ugyanis rossz célokra is fel lehet használni, a politikai nyomásgyakorlás mellett technológiákat lehet elorozni, lemásolni. S ez még alighanem csak a kezdet. Az óriási le- és feltöltést biztosító 5g technológia olyan lehetőségeket teremt, amelynek előnyeit és hátrányait egyelőre fel sem tudjuk mérni. Az Egyesült Államok és Kína viszonya épp amiatt jutott fagypontra, mert mindkét ország vezető szerepet szán magának e technológiában, amely páratlan szoftveres újításokat biztosít, s nem véletlenül hozzák összefüggésbe a „negyedik ipari forradalommal”.
 
Ez persze félig-meddig a jövő zenéje. Ugyanakkor valóban félelmetes az a fejlődés, amit az internet világa az eltelt évtizedekben felmutatott, s amiként mindennapi szokásainkat átalakította. A közösségi oldalak nemcsak kapcsolattartásra alkalmasak, hanem – például az arab tavasz idején – tüntetések szervezésére használták fel. A következményeket ismerjük, diktátorok buktak meg, más kérdés persze, hogy utána jó irányba indult-e el az adott állam. Az internetes vásárlás már mindennapjaink részévé vált, az Amazonról, az eBayról és más oldalakról pillanatok alatt beszerezhetjük, amire vágyunk. A zenehallgatás szintén forradalmi változásokon ment keresztül, a kibervilág e tekintetben is teljesen új lehetőségeket biztosított számunkra. Ugyanakkor előfordul, hogy egy-egy a Youtube-on korábban hallgatott számot már nem érjük el, szerzői okok miatt. Időnként nem könnyű meghatározni, mi számít lopásnak, s mi nem. A szerzői jog máig vitatott téma, amit az is jelez, hogy az Európai Parlament sem jut könnyen dűlőre a szabályozást illetően.
 
Az internet számos kérdést vet, annyira szerteágazó, hogy szinte lehetetlen minden egyes aspektusát megvilágítani. Erre a hatalmas feladatra vállalkozott Szűts Zoltán médiakutató, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem műszaki pedagógia tanszékének docense, Online – Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei című munkájában. Rendkívül átfogó művében a számítógépes világ elméleti és gyakorlati kérdéseit is taglalja. Az alapoktól – mikroprocesszorok, számítógépek története – halad egyre feljebb, górcső alá véve az internet elméleti alapjait, később rengeteg egyéb kérdést vizsgálva eljut a közösségi oldalak, a blogok világáig, és más, ma már számunkra teljesen természetes honlapig. A mai, az internet nélkül elképzelhetetlen világunkban nem hiányozhat ez a mű könyvespolcunkról. Bár a téma első látásra száraznak tűnhet, a szerző mégis rendkívül színesen, olvasmányosan, példák sorával mutatja be a számítógép még ma is oly rejtelmes világát.
Témák
könyv internet

Kezét lábát összekötötték, és arccal előre temették el az asszonyt, akitől mindenki félt

Publikálás dátuma
2019.02.03. 21:40

Fotó: hajdusagimuzeum.hu
A sír valószínűleg egy boszorkányt rejtett.
A Hajdúböszörményben ásatásokat végző régészek mellé 2018 decemberében szegődött a szerencse, amikor a Perczel Mór utcában közmű-munkálatok során emberi csontokra bukkantak, írja a muemlekem.hu. Így került elő az a váz is, amely arccal lefelé, összekötözött lábakkal feküdt a sírjában. A felfedezésekor rögvest boszorkánynak titulált halottól feltehetően tartottak a kortársai, ezért igyekezték meggátolni, hogy visszatérjen az élők közé és ártson nekik. A kora újkorban éles tárgyakat, ollót, borotvát tettek a koporsóba, hogy ha nagyon mocorogna a halott, megvágja magát velük, némiképp más kultúrkörökben téglát helyeztek az elhunyt szájába, hogy ne tudjon visszajárva harapni. A hajdani böszörményiek módszerei (az összekötözés és a hasra temetés) legalább ennyire hatásosak lehettek.  Az örömbe – nevezetesen, hogy végre azonosítani lehetett a középkori temető egyik pontját – jókora adag üröm is vegyült, hiszen kiderült, hogy a környéken rendszeresen fordultak ki korábban is emberi csontok a mélyebb rétegekben végzett munkálatok során, csakhogy ezeknek a híre sosem jutott el a múzeumba. Mivel nem tudni, eddig hány sírt semmisíthettek meg, a pusztítás mértékét sem lehet becsülni, de az biztos a kár tudományos szempontból jóvátehetetlen. A múzeum a jövőben fokozottan figyeli majd a környéken folyó földmunkákat, s várja a kivitelező cégek és a lakosság együttműködését is.   
Szerző

A nők éve volt 2018 a magyar filmben

Publikálás dátuma
2019.02.02. 11:30

Fotó: Vajda József
Női alkotók, női történetek: átadták a magyar filmkritikusok díjait.
Úgy tűnik, nem néztük be – ezzel a mondattal és egy kompakt beszéddel köszönte meg Szilágyi Zsófia rendező, miután Egy nap című drámája megkapta a magyar filmkritikusok B. Nagy László díját. Azaz, ha úgy tetszik a háromgyerekes magyar családanya harcos napjának thrillerszerű drámája lett az ítészek szerint 2018 legjobb magyar mozgóképe. A legjobb színész Hegedűs D. Géza lett Szász János rendezte A hentes, a kurva és a félszeműben nyújtott alakításáért, a női alakítások között Szamosi Zsófia (Egy nap) lett a befutó. A legjobb elsőfilm Schwechtje Mihály rendezte Remélem legközelebb sikerül meghalnod:) című, bármiféle állami támogatás nélkül készült tinidrámája lett, sőt duplázott a forgatókönyvíró elismerésével. A Magyar Nemzeti Filmalap (NFA) felállása óta kialakulóban van egy jelentős, mára nagyjából 30 filmet számláló nagyjátékfilmes csoport, mely a független szónak újra tartalmat teremt, azzal, hogy a rendszeren kívül, az NFA támogatása nélkül – alkalmanként az NFA által visszautasított forgatókönyvekből készül el.

A legizgalmasabb beszédet Schwechtje Mihály szolgáltatta, aki elmondta: az elmúlt nyolc év számos eredményt hozott, de a Vajna-rendszer alatt totálisan megszűnt a kommunikáció a Filmalap és az egyéb szakmai szervezetek között. Mivel a kormánybiztos sajnálatos halála miatt helyzet alakult ki és szakma a nagy magyar nemzeti kulturkampf keretében nemrég kapott egy figyelmeztetést, Schwechtje mindenkit bátorított arra: itt az idő, hogy a szakma felszólaljon és ne csak rossz vagy a rosszabb lehetséges forgatókönyveket vegye számításba.

A magyar filmben a 2018-as év a nők éve volt több szempontból – mondta lapunknak Vincze Teréz, ELTE Filmtudomány tanszék oktatója, filmkritikus. Hozzátéve: ezt bizonyítják a legfontosabb díjaink, mint a női alkotó által készített, női történetet bemutató Egy nap fődíja a fikciós versenyben, és a szintén női alkotós női történet fődíja a dokumentumfilm versenyben, a Könnyű leckék. A rövidfilmes versenyt (Kovács István: Ostrom) pedig egy nagyon erős női történet nyerte. Az animációs versenyben pedig már meg sem lepődünk, hogy az utóbbi évek trendje folytatódik, amikor női alkotót díjazunk, és a shortlist is tele van női filmesekkel.

„Összességében persze nem változott semmi, a nő jelenlét aránya a filmszakmában nem változott meg radikálisan, de a tavalyi egy igen szerencsés év volt a kiváló tehetségek láthatóvá válása szempontjából” – húzta alá Vincze Teréz.
Frissítve: 2019.02.02. 11:50