Illúziókba kapaszkodva a temesvári színházban

Publikálás dátuma
2019.02.04. 12:00

Női sorsok kerültek a középpontba a temesvári magyar színház legfrissebb bemutatóiban. Ibsen Hedda Gablere, vagy a Forgács András műve alapján megszületett Apró kozmikus félreértés is elsősorban a nők nézőpontjából fogalmaz. Mindkettő mai módon és húsba vágón. A nőknek fontos szerep jut A kommuna című előadásban is.
Ibsen Hedda Gabler című drámája csaknem százharminc évvel ezelőtt íródott, mégsem lepte be a por. A konfliktusfelvetései nagyon is aktuálisak, nem hibába játsszák ma is igen gyakran. A szabadságra és boldogságra áhítozó Hedda küzd és minden eszközét kijátssza, de végül mégis elbukik és az öngyilkosságot választja. A Tom Dugdale által a temesvári színház kicsiny stúdiójába rendezett előadás igyekszik egy saját olvasattal előállni. Hedda egy mai nő, amikor unatkozik, az „arany kalitkájában” karaokézik, vadul táncol és énekel. Ejlert Lovborg könyvének kézirata sem papíron jelenik meg, hanem Hedda a számítógépből törli ki a férfiak rivalizálását szolgáló szellemi produktumot.
Ezek persze apróságok, a rendezői szándék, hogy a színészek, akik ha nincs jelenetük, akkor is a nézőtér első sorában ülnek és előttünk öltöznek, sminkelnek. pőrén, modorosságok nélkül mutassák meg a viszonyok különböző rétegeit, és azt, hogy mindegyik figurának megvan a maga igazsága.
Persze a prímet a címszerepet játszó Simó Emese viszi. A húszas évei végén járó színésznő akár fiatalnak is bizonyulhatna a feladatra, hiszen még most kezdte gyűjteni az élettapasztalatokat. De szerencsére ezt nem érezzük a játékában, rendkívül önazonosan, illetve önmagára és a partnereire is finoman és nagy drámai erővel képes reagálni, bizonyítva, a mai Hedda Gablerek itt élnek közöttünk. Az előadás nem minden jelenetében teljesen kidolgozott, de összhatásában egy igencsak elgondolkodtató, tanulságos színházi estét teremt.
Az Apró kozmikus félreértés – mágikus valóság Forgách András 12 nő voltam című műve nyomán Csábi Anna rendező jóvoltából, aki játszik is az előadásban, négy novellából, négy női monológot kínál. Ezek aztán miközben a történet mesélésben párhuzamosan haladnak, valamennyire egymáshoz is simulnak. A vállalkozás tétje, hogy dramaturgiailag önállóan kiragadva képesek-e ezek a sztorik megszólítani. És szerencsére: igen. Köszönhető ez a színésznőknek: Csábi Anna mellett Lőrincz Ritának, Tankó Erikának és Borbély B. Emíliának. Mindannyian rengeteg humort, bájt és keserű öniróniát csempésznek az elmondott történetükbe. Egy-egy találkozás, szerelem a téma. Itt is visszaköszön a boldogságkeresés vágya és persze a valóság abszurditása, miközben a képzelet határtalan. A tér, (díszlet, jelmez Albert Alpár) szürreális és elrajzolt, de mindig képes visszarázni a valóságba. A történeteiket mesélő hölgyek elsősorban önmagukkal küzdenek, nem is a vágyott férfival, hogy aztán vissza dőljenek abba az álomba, ahonnan elindultak.
Mostanában egyre többet találkozhatunk a dán Dogma-filmek elindítójának számító Thomas Vinterberg műveinek színpadi adaptációival. A legfelkapottabb a Születésnap, amelyből készült az Ünnep című előadást nemrég Miskolcon mutatták be, de nagy sikerrel játszották korábban a Pesti Színházban is Eszenyi Enikő rendezésében. Radu-Alexandru Nica most A kommuna című film színpadi változatát vitte színre Temesváron. Az előadás a nagyteremben látható, amely egykor egy bálteremként funkcionált.
A nézők körbeülik a játszóteret. A történet szerint Anna ( Éder Enikő) és Erik (Bandi András Zsolt) saját házukat egy kommunává alakítja, ahol öt idegennel együtt teljes egyenlőségben próbálnak együtt élni. Csakhogy Erik beleszeret egy fiatal lányba (Szilasi Eszter Júlia), ez a működni látszó idillt egy csapásra felborítja és ezzel jár egy család kegyetlen fájdalmakkal teli széthullása is. Az előadás szembesít azzal, hogy a mások megsegítése sokszor csak erőltetett szerepjátszás, a saját érdekeink, a saját megélt pillanataink mindennél és mindenkinél előbbre valók. A Hedda Gabler színlapján két kéz fonódik görcsösen egymásba. A másikba való kapaszkodásról soha nem mondhatunk le, még akkor sem ha ennek egy része csupán álom, vagy illúzió.

Egy város tükrében

A temesvári magyar színházzal egy épületben működik a német színház. Utóbbi mutatta be Carrmen Lidia Vidu rendezésében a Romániai napló – Temesvár című előadást. Érdekes egybeesés, hogy ezúttal is, akárcsak több magyar előadásban, itt is női sorsokat ismerhetünk meg. A rendezőnő, aki már más városban is állított színre dokumentarista előadást, most a temesvári német színház hat színésznőjével dolgozott és az ő életüket ismerhetjük meg a város, Temesvár viszonylatában. A történetek személyesek, de az előadásmódban érezhető a távolságtartás, kerüli a szentimentalizmust. A színésznők mikrofonnal a kezükben egymásután mesélnek, és mintha egy prezentációt tartanának mögöttük képeken, ábrákon megjelennek a mondatok vizuális lenyomatai. A produkció az egyszerűségével és a hitelességével képes hatni. Kíváncsi lennék egy hasonló előadásra, amelynek a tárgya mondjuk Budapest.

Infó

Ibsen: Hedda Gabler – Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Rendező Tom Dougdale Apró kozmikus félreértés, Forgách András 12 nő voltam című műve nyomán Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Rendező: Csábi Anna Thomas Vinterberg – Mogens Rukov: A kommuna Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Rendező: Radu-Alexandru Nica Romániai napló.Temesvár  a Temesvári Állami Német Színház előadása – német nyelven, román felirattal Írta és rendezte: Carmen Lidia Vidu

Szerző
Témák
színház

A Párisi megér egy süteményt

Publikálás dátuma
2019.02.04. 11:30

Fotó: Vajda József
Megújult az egykori Párizsi Nagy Áruház ékessége, a Lotz-terem.
Az Andrássy út 39. alatt álló Párizsi Nagy Áruház neve még a fiatalabb budapesti generációk fülében is ismerősen cseng. Legtöbben Centrum áruházként, vagy az elmúlt évek könyvbirodalmaként emlékeznek rá. Akik még sosem jártak ott, említésére a francia főváros grandiózus, fényűző, galériás, egyterű, több emeletnyi magas üzletközpontjainak valamelyikére gondolhatnak, ahol jól szituált férfiak és nők vonulnak a luxus termékeket felsorakoztató kirakatok előtt. Bár az 1911-ben nyílt, márványoszlopos, aranyozott díszítésekkel és tükrös felvonókkal ellátott épületet egykor valóban nagypolgári fogyasztók diszkrét zsivaja töltötte meg élettel, a háború egy csapásra véget vetett ennek.

Az államosítást követően először könyvraktárnak használták, majd 1958-ban ismét áruházi funkciójában, de immár Divatcsarnok néven nyitották meg újra. 1999-ig a Centrum Áruházak üzlethálózat tagjaként üzemelt, 2001-től a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében állt. Mivel azonban egyetlen kormányzat sem áldozott pénzt, hogy közfunkciók szolgálatába állítsa az 1967-ben műemléki védelem alá vont épületet, 2005-ben végül egy nemzetközi ingatlanfejlesztő cég, az Orco Property Group vásárolta meg, újította fel és adta bérbe az Alexandra Könyvesháznak. A kétszintes könyvpalota az üzlethálózat csődje miatt 2017-ben bezárt, és tavaly áprilisban immár Andrássy Élményközpont néven nyitotta meg a kapuit.

Az áruház fő büszkesége még az 1909-es átalakítást megelőző Kaszinó idejéből megőrzött, Lotz Károly és Feszty Árpád festményei által díszített bálterem. Hosszú zárva tartás után most januártól eredeti pompájában, Café Párisi néven várja azokat, akik nemcsak a mennyei süteményeket, hanem a múlt század hangulatát is megízlelnék.
Szerző
Témák
műemlék

Olvasmányos útmutató az internethez

Publikálás dátuma
2019.02.04. 11:00

Fotó: Vajda József
A világháló történetét, elméleti alapjait és gyakorlati alkalmazását mutatja be frissen megjelent művében Szűts Zoltán médiakutató.
Az internet előnyei felmérhetetlenek, egyetlen pillanat alatt juthatunk jelentős tudás birtokába a minket érdeklő témákról. A világháló korábban elképzelhetetlen módon alakította át a kommunikációt. Ugyanakkor akadnak árnyoldalai is, az internet sebezhetősége miatt hackerek választásokba avatkozhatnak be, méghozzá nem is csekély mértékben, s álhíreikkel a közgondolkodást is befolyásolhatják.
Az internetet ugyanis rossz célokra is fel lehet használni, a politikai nyomásgyakorlás mellett technológiákat lehet elorozni, lemásolni. S ez még alighanem csak a kezdet. Az óriási le- és feltöltést biztosító 5g technológia olyan lehetőségeket teremt, amelynek előnyeit és hátrányait egyelőre fel sem tudjuk mérni. Az Egyesült Államok és Kína viszonya épp amiatt jutott fagypontra, mert mindkét ország vezető szerepet szán magának e technológiában, amely páratlan szoftveres újításokat biztosít, s nem véletlenül hozzák összefüggésbe a „negyedik ipari forradalommal”.
 
Ez persze félig-meddig a jövő zenéje. Ugyanakkor valóban félelmetes az a fejlődés, amit az internet világa az eltelt évtizedekben felmutatott, s amiként mindennapi szokásainkat átalakította. A közösségi oldalak nemcsak kapcsolattartásra alkalmasak, hanem – például az arab tavasz idején – tüntetések szervezésére használták fel. A következményeket ismerjük, diktátorok buktak meg, más kérdés persze, hogy utána jó irányba indult-e el az adott állam. Az internetes vásárlás már mindennapjaink részévé vált, az Amazonról, az eBayról és más oldalakról pillanatok alatt beszerezhetjük, amire vágyunk. A zenehallgatás szintén forradalmi változásokon ment keresztül, a kibervilág e tekintetben is teljesen új lehetőségeket biztosított számunkra. Ugyanakkor előfordul, hogy egy-egy a Youtube-on korábban hallgatott számot már nem érjük el, szerzői okok miatt. Időnként nem könnyű meghatározni, mi számít lopásnak, s mi nem. A szerzői jog máig vitatott téma, amit az is jelez, hogy az Európai Parlament sem jut könnyen dűlőre a szabályozást illetően.
 
Az internet számos kérdést vet, annyira szerteágazó, hogy szinte lehetetlen minden egyes aspektusát megvilágítani. Erre a hatalmas feladatra vállalkozott Szűts Zoltán médiakutató, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem műszaki pedagógia tanszékének docense, Online – Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei című munkájában. Rendkívül átfogó művében a számítógépes világ elméleti és gyakorlati kérdéseit is taglalja. Az alapoktól – mikroprocesszorok, számítógépek története – halad egyre feljebb, górcső alá véve az internet elméleti alapjait, később rengeteg egyéb kérdést vizsgálva eljut a közösségi oldalak, a blogok világáig, és más, ma már számunkra teljesen természetes honlapig. A mai, az internet nélkül elképzelhetetlen világunkban nem hiányozhat ez a mű könyvespolcunkról. Bár a téma első látásra száraznak tűnhet, a szerző mégis rendkívül színesen, olvasmányosan, példák sorával mutatja be a számítógép még ma is oly rejtelmes világát.
Témák
könyv internet