Taktikázva hátrál a dél-amerikai diktátor

Előrehozott választást ígér a tüntetések és a nemzetközi nyomás hatására Venezuela diktátora. Javaslata azonban átlátszó trükk.

Ismét tízezrek vonultak utcára Venezuela városaiban az önmagát ideiglenes államfőnek kikiáltó Juan Guaidó parlamenti elnök felhívására. Ám Nicolás Maduro államfőt vélhetően nem a tüntetés, hanem a több irányból ránehezedő nyomás késztette arra, hogy bejelentse: "Előrehozott választásokat akarnak? Mi megtartjuk!"

A caracasi diktátor nyilván taktikázik, hiszen pontos csupán annyit jelzett, hogy "Történelmi és politikai értékelést tarthatunk már idén. Egyetértek azzal, hogy újra legitimálni kell országunk jogalkotási erejét, szabad választásokat kell tartanunk". A Twitteren is élőben közvetített szombati beszédében viszont azt közölte, a 2020-ra esedékes parlamenti választást ugyan még az idén megtartják, javaslatát viszont nem az ellenzéki többségű választott parlament, hanem a saját hatalma megtartására létrehozott, erőszakkal fenntartott alkotmányozó nemzetgyűlés vitatja meg.

Az ellenzéknek ez viszont kevés. A Reuters hírügynökség beszámolója szerint Armando Armas ellenzéki szóvivő Maduro bejelentését újabb provokációnak nevezte. Maduro nem államfő és az alkotmányozó nemzetgyűlés nem legitim, döntésének nincs semmiféle értéke, mondta Armas.

A diktátor látszatengedménye a nemzetközi nyomás mellett annak köszönhető, hogy a venezuelai légierő egyik tábornoka, Francesco Yanez szombaton Juan Guaidó ideiglenes államfőnek fogadott hűséget egy videoüzenetben, és erre buzdította társait is. Állította, „a hadsereg 90 százaléka nem a diktátor, hanem a venezuelai nép oldalán áll”. A légierő parancsnoka azonnal árulással vádolta meg a lázadó Yanezt.

A hadsereg támogatása az országban zajló hatalmi harc kulcskérdése lehet. Guaidó már múlt héten kérte a hadsereg támogatását, eddig azonban ez volt az első nyilvános kiállás az ellenzék mellett a fegyveres erők soraiból. Az utóbbi hónapok elégedetlenségi hulláma közepette a hadseregben is voltak kisebb lázadások, de nagyerejű hatalommal való szembefordulásra mindeddig nem került sor. Ugyanakkor a Reuters szerint Maduro támogatásának csökkenését jelzi az is, hogy a szombati tüntetésekre kivezényelt rendfenntartók, akiknek az lett volna a feladata, hogy akadályozzák a tüntetőket, három városban is szabad utat biztosítottak számukra.

Szombaton több párhuzamos tüntetés is zajlott a dél-amerikai országban. Juan Guaidó azért hívta utcára hívta híveit, „Venezuela történelmének legnagyobb tüntetésére”, mert a hatalom ekkor szervezett hivatalos ünnepségeket a bolívari forradalom vezetője, Hugo Chávez hatalomra jutásának 20. évfordulójára. Az ellenzéki tízezrek Maduró távozását követelték, hívei viszont őt éltették, így megfigyelők tartanak attól, hogy a továbbiakban akár összetűzésekre is sor kerülhet a két tábor között.

Maduro előrehozott választásokra tett bejelentése egyben válasz volt a hat európai ország – Németország, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Portugália és Nagy-Britannia – ultimátumára is. Az európaiak vasárnapig adtak haladékot a hivatalban lévő diktátornak arra, hogy nyolc napon belül írja ki az előrehozott voksolást, ellenkező esetben elismerik elnöknek Juan Guaidót. A hivatalban lévő elnök mellett eddig Oroszország, Kína és Törökország állt ki, több latin-amerikai és európai ország mellett az Egyesült Államok is az ellenzéki Guaidót támogatja.

A diktátor számára a fő ellenség egyértelműen az Egyesült Államok, szombati beszédében is elsősorban Washingtonnak üzent. A múlt szerdán (Guaidó ekkor kiáltotta ki magát ideiglenes elnöknek) kezdődött ellenzéki fellépést az Egyesült Államokból irányított puccsnak nevezte. Maduró úgy fogalmazott, „Befejezhetik a nyílt beavatkozást, a jenki imperializmus terjesztését. Hagyják abba a háborús uszítást! Álljanak le az intervencióval, ami már úgyis elbukott!”. Ez azonban nem igaz. Venezuelában folyamatosan és látványosan romlik a helyzet. Az infláció elképzelhetetlen mértékű, 1,7 millió százalékos, milliók menekülnek az országból, hónapok óta tömegtüntetések zajlanak, a kialakult állapotokért pedig Maduro elnököt tartja felelősnek a többség. Az ország egyetlen túlélési esélye az ellenzéki vezér által kilátásba helyezett nemzetközi humanitárius segítség.