Semmi sem garantálja, hogy túléli Palkovics ténykedését az MTA-s kutatóhálózat

Publikálás dátuma
2019.02.04. 14:06
Az MTA központi épülete
Fotó: Népszava
Megszólalt MTA-ügyben az alapvető jogok biztosa is, a kutatóhálózat munkatársai pedig közleményben utasították el a Palkovics-féle pénzügyi modellt hétfőn.
Székely László felhívta a figyelmet arra, hogy az alapjogi biztos intézkedési lehetőségei költségvetési kérdésekben korlátozottak, ám az érdemi párbeszédet szorgalmazta. Az ellenzék összehívta az Országgyűlés Kulturális bizottságát a helyzet megvitatására, ám a fideszesek elgáncsolták a kezdeményezést. Közleményt adtak ki az akadémiai dolgozók is: a Palkovics-féle finanszírozási modell nem garantálja sem a kutatóhálózat fennmaradását, sem a pályázatok kiválóságon alapuló elbírálását, de még a dolgozók megélhetését sem. Kiállt az MTA mellett a szlovák akadémia történelmi társulata is, emlékeztetve: ehhez hasonló politikai nyomás a tudományon csak a nem demokratikus korokban fordult elő.

Ombudsman: érdemi párbeszédre van szükség

Alkotmányos az akadémiai források egy részének visszatartása?” címmel tett fel írásbeli kérdést a volt LMP-s, jelenleg független Szél Bernadett Székely Lászlónak, az alapvető jogok biztosának – vette észre a 444. Székely a válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy költségvetési kérdésekben az alapjogi biztos intézkedési lehetőségei eleve, a kérdés tárgyától függetlenül – az Alaptörvény és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján – tételesen korlátozzák. Emellett egyebek mellett azt írta: elvi jelleggel arra hívja fel a figyelmet, hogy az MTA keretein belül folyó kutatások kiemelt jelentőséggel bírnak a tudományos életben, a fejlesztési és innovációs rendszerben, ezért az Alaptörvény X. cikkével összhangban lévő megoldásnak azt tarja, hogy
a költségvetési törvényben meghatározott működési kiadások elosztásáról az ITM és az érintett kutatóműhelyek közötti érdemi, konstruktív párbeszéd eredményeképpen kerüljön sor.

Szerinte ez lehet a biztosítéka annak, hogy az MTA által támogatott, vele egyetértésben kialakított kutatáspolitikai és innovációs szempontokat határozzanak meg a tudományos kutatás szabadságának sérelme nélkül. Székely hozzátette, hogy ha az egyeztetések során olyan alapjogi kérdések merülnek fel, amelyek megválaszolásával elő tudja segíteni az esetlegesen felmerülő nézetkülönbségek áthidalását, kész lesz az eljárását meghatározó törvény keretei közt intézkedni. 

A kutatóhálózat elutasítja a Palkovics-modellt

Az MTA munkatársai által létrehozott Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) is közleményt adott ki hétfőn. A még csak szórólapon terjesztett szöveg egyenesen kimondja:
"az akadémiai dolgozók elutasítják a kutatóhálózat kizárólag pályázatokon alapuló finanszírozását jelentő Palkovics-modellt".

Mint írják, a kutatóhálózat több mint fele csatlakozott a pályázatokra építő modellt elutasító nyilatkozathoz. A "Palkovics-modell" ugyanis semmiféle garanciát nem tartalmaz a kutatóhálózat fenntartására és a dolgozók egzisztenciális biztonságának megőrzésére, sem a beérkező pályázatok szakmai kiválóságon alapuló elbírálására.
Szerintük jogszabályellenes is a modell: az MTA-ról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy a kutatóközpontok és kutatóintézetek az akadémiai költségvetési szervek körébe tartoznak. Mint írják:
a 2019-es költségvetési értelemben az MTA kutatóintézeteinek 20,1 milliárd forint jár.

Ezért azt szeretnék, hogy a "látszatpályázaton" az Akadémia intézetei ne induljanak, az intézmény vezetése pedig a pályázat visszavonásán kezdjen munkálkodni. Kérik továbbá a korábbi finanszírozási rendszer visszaállítását, és garanciát arra, hogy a dolgozók munkaszerződése megmarad.
Az ADF a kutatóhálózatban foglalkoztatottak alulról szerveződő mozgalma, mely célja - mint írják magukról - az MTA egysége és autonómiája melletti kiállás.

A szlovák akadémia történelmi társulata kiáll az MTA mellett

„A Szlovák Tudományos Akadémia Szlovák Történelmi Társulatának Végrehajtó Bizottsága mély aggodalommal figyeli a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) integritását és anyagi biztonságát befolyásoló magyar kormányzati intézkedéseket” – írja a 24.hu a társulat Facebook-oldalán közzétett szolidaritási nyilatkozat alapján.
A társulat szerint a tervezett változtatások nagymértékben korlátozzák a kutatás szabadságát és minőségét, és azt közvetlen politikai beavatkozás tárgyává teszik, amit már történelmünk nem demokratikus korszakaiban megtapasztalhattuk. Hozzátették: meglepő, hogy az új akadémiai törvény az akadémiai világ megkerülésével jött létre, ráadásul azután, hogy átszervezték az MTA-t. A szlovák történészek közössége tudja, hogy milyen fontos a nemzetközi kollegiális támogatás, ezért szolidaritásukat és támogatásukat fejezik ki a magyarországi tudományos kutatás és szabadság önállóságáért vívott küzdelemben.

A kormány kivérezteti az akadémiát

Elfogadhatatlan az Akadémiával szembeni kormányzati politika, amely a köztestület kivéreztetésére irányul - jelentette ki közös sajtótájékoztatón ellenzéki képviselők egy csoportja hétfőn Budapesten. A képviselők megpróbálták összehívni az Országgyűlés Kulturális bizottságát a helyzet megvitatására, de a Fidesz-KDNP alkotta többség ellehetetlenítette a kezdeményezést.
Orbán Viktor láthatóan az MTA kivéreztetésével, az akadémiai kutatóhelyek tönkretételével bízta meg Palkovics Lászlót a DK-s Gréczy Zsolt szerint.
Az MTA-ügy jól mutatja a Fidesz értelmiség- és tudományellenességét, mondta a jobbikos Ander Balázs. Az állami szférában 2010 óta a kutatásra és fejlesztésre költött források értéke kevesebb mint a felére csökkent, hangsúlyozta a politikus.
Aggasztó, hogy a kormányzat a kutatásokat kizárólag közvetlen hasznosságuk alapján ítéli meg az MSZP-s Kunhalmi Ágnes szerint. Arra emlékeztetett, hogy a Fidesz minden területen a források elvételével terjeszti ki uralmát.
Palkovics megszegte a miniszteri esküjét és törvényt is sértett, amikor érdemi egyeztetés nélkül elvonta az MTA forrásainak többségét a független Szabó Szabolcs szerint.

Szerző
Frissítve: 2019.02.04. 15:34

Magára haragította Európát a magyar kormány az EU-Arab Liga megállapodás vétójával

Publikálás dátuma
2019.02.04. 13:36
Fotó: Thinsktock
"Emlékezni fogunk erre a napra, amikor a 2020-as évek EU-támogatásait osztjuk szét" - mondta a német kormány nagykövete magyar kollégájának, miután Magyarország keresztbe feküdt az uniónak.
Egyedül a magyar kormány vétózta meg az EU-Arab Liga csúcstalálkozó megállapodását, ugyanis abban utalás van az ENSZ migrációs csomagjára - írja a hvg.hu. A többi tagállam vezetői alaposan felhúzták magukat ezen, hiszen szerintük éppen az egyezség elmaradás növeli az illegális migránsok számát, így aztán sokan úgy vélik: a magyar kormány "bort iszik és vizet prédikál."

Hétfőn ülnek össze az EU-s országok- és az Arab Liga tagállamainak külügyminiszterei, hogy előkészítsenek egy február végén esedékes csúcstalálkozót, ám most úgy fest, az egész feleslegessé válik a magyar kormány ellenkezése miatt. A csúcstalálkozó célja a beszámolók szerint az lett volna, hogy rávegyék az arab államokat, hogy fogadjanak be több menekültet, illetve tegyenek többet az illegális migráció megfékezéséért.
Az uniós tagállamok vezetői szerint ez a megállapodás kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy az Európát érő bevándorlási hullám tavalyi sikeres feltartóztatása tartós maradjon.

A megegyezésre a 22 országot tömörítő Arab Liga is nyitott, de számára fontos, hogy a dokumentumban legyen egy utalás az ENSZ migrációs csomagjára, amelyet tavaly kötöttek, de néhányan (például az USA, Ausztria és Magyarország) nem írtak alá, ugyanis abban szó van arról, hogy a legális migráció egyértelmű szabályainak megteremtésével is foglalkozni kell. A magyar kormány pedig az EU-hoz delegált nagykövetek múlt szerdai tanácskozásán jelezte, hogy nem fogadják el, hogy a záródokumentumban bármilyen utalás legyen az ENSZ migrációs megállapodására.

Nemrég volt még egy egyeztetési kör, hátha enyhül a magyar álláspont, de
a kormány delegáltja ekkor is ragaszkodott hozzá, hogy az ENSZ semmilyen módon nem kerülhet bele a megállapodásba,

sőt, Várhelyi Olivér nagykövet azt is felvetette, hogy inkább húzzák ki az összes migrációról szóló részt a záródokumentumból. Mivel a szabályok értelmében egyetlen vétó is képes megtorpedózni a megállapodást, ezzel lényegében eldőlt, nem lesz egyezség. Sajtóhírek szerint a legtöbb ország felháborodottan fogadta a hajthatatlanságot, a német kormány nagykövete például azt közölte Várhelyivel, hogy:
hihetetlen, hogy a magyar kormány nem engedi, hogy egy nemzetközi egyezményben az ENSZ-re hivatkozzanak holott tudomása szerint „Magyarország egyelőre még tagja az ENSZ-nek”.

A nagykövet ehhez hozzátette, a magyar kormány számos "vörös vonalat" (a diplomáciában ez az együttműködés lehetőségének végső határát jelenti) átlépett, és erre emlékezni fognak, amikor a következő EU-s költségvetésről tárgyalnak.

Ha ez igaz, félő, hogy nem csak a magyar kormány, de a magyar emberek is emlékezni fognak erre a napra...
Szerző

Ítéletet hirdettek a vörösiszap-perben: tíz ember bűnös, ötöt felmentettek

Publikálás dátuma
2019.02.04. 13:35

Fotó: Krizsán Csaba / MTI
Tíz ember, köztük az első- és másodrendű vádlott bűnösségét mondta ki a Győri Törvényszék.
Tíz ember, köztük az első- és másodrendű vádlott bűnösségét mondta ki a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában a Győri Törvényszék hétfőn. Öt vádlottat felmentettek. Az I. rendű vádlott, B. Zoltán cégvezetőt 2 év hat hónap, fogházban letöltendő, a 2. rendű vádlott, D. József műszaki szolgáltatási igazgató 2 év, fogházban letöltendő, a 3. rendű vádlott, F. Józsefné laboratóriumi és környezetvédelmi vezető, a 4. rendű vádlott, Sz. Tibor diszpécser, az 5. rendű vádlott, G. József hidrátgyártás-üzemvezető, a 6. rendű vádlott P. Ferenc vörösüzemi területfelelős, a 8. rendű vádlott L. László hidrátgyártás-termelési vezető és a 14. rendű vádlott, P. Sándor szivattyú kezelő 1 év, két évre felfüggesztett büntetést kapott. Egy-egy vádlott pénzbüntetést, illetve megrovást kapott, ötöt felmentettek.
A Mal Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Az ügyben 2012 januárjában tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat. A Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot és új eljárás lefolytatására kötelezte az első fokot. A hatályon kívül helyező határozat indoklása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete pedig alkalmatlan a felülbírálatra, ezért megismételt eljárásra van szükség. Az ítélőtábla 2017 márciusában közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást. A Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte ugyanis, hogy nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben és nincs kizárva a megismételt eljárásból. A megismételt eljárás 2017. december 11-én kezdődött.

Reagáltak az ellenzéki pártok

A bíróság mai döntése után az LMP parlamenti frakciója nevében Schmuck Erzsébet, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága elnöke juttatott el közleményt azt MTI-hez, amelyben az áll, "tíz ember halt meg, több mint százötvenen szenvedtek súlyos sérülést, több tízmilliárd forintnyi környezeti kár keletkezett, a térség lakossága most is nyögi a tragédia pszichés, környezetegészségügyi és gazdasági következményeit. A kormány pedig máig úgy tesz, mintha nem történt volna semmi." A pártot megdöbbent, hogy " a kormány részéről mindmáig elmaradt a nagy környezeti kockázatú ipari létesítmények teljes körű felmérése". Az LMP politikusa ráadásul hozzáteszi,
"a lakosság által a károsultaknak fölajánlott támogatásokkal senki nem számolt el, a megrokkant helyi gazdaság és turizmus revitalizációjára még mindig hiába várnak az ott élők".

A Jobbik is közleményben kommentálta a mai fejleményeket: "az igazságosabb ítélet felé tett apró lépés, hogy a vörösiszapper megismételt eljárásában kimondták a Mal Zrt. vezetőinek felelősségét, de a társadalom igazságérzetével nem esik egybe az elsőfokú ítélet." - írja az MTI. Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselő hétfői budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte, az általa vezetett parlament bizottság már több mint fél évtizede megállapította a Mal Zrt. vezetőinek felelősségét, a vádirat már 2012-ben megszületett az ügyben, amely azonban fellebbezések esetén még most sem zárulhat le.

Greenpeace: fontos lépés, de...

"Történelmi jelentőségű, hogy a megismételt első fokú eljárásban felelőst hirdettek az ajkai vörösiszap-katasztrófa perében. Ám a hatóságok felelősségét firtató kulcskérdések továbbra is tisztázatlanok maradtak. Ahhoz, hogy a jövőben Magyarország elkerülhesse a hasonló katasztrófákat, független és hatékony hatóságokra van szükség, valamint olyan erős és működő jogszabályokra, amelyek képesek biztosítani a környezetvédelem legfontosabb alapelvét, a szennyező fizet-elvet." - fogalmazott szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a Greenpeace környezetvédő szervezet.

Szerző
Frissítve: 2019.02.04. 16:12