Most a közigazgatási bíróságok miatt vizsgálódik Magyarországon a Velencei Bizottság

Publikálás dátuma
2019.02.05. 09:56
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
A küldöttség hétfőn érkezett, és két napon keresztül tárgyalnak az átalakításról.
Hétfőn Magyarországra érkezett a Velencei Bizottság delegációja, hogy a közigazgatási bíróságok átalakításáról tájékozódjon – írja a Magyar Idők. A lap szerint a küldöttég két nap alatt az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria, az Igazságügyi Minisztérium, továbbá a szakmai szervezetek, például az Országos Bírói Tanács (OBT) vezetői­vel vagy illetékeseivel tárgyal, illetve tárgyalt az átalakításról, de a hivatalos programterv szerint kikérik a jogvédők véleményét is. Az Országgyűlés december 12-én szavazta meg a közigazgatási bíróságok felállítását. Mint megírtuk, ennek értelmében a kormány „házi bíróságaiként” is emlegetett, önálló közigazgatási bíróságokra terelik át az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvitát, az adó-, építéshatósági vagy választási ügyektől egészen az adatkérési-, vagy sajtóperekig. Az aggályok egy része abból fakad, hogy az új bírósági szervezet bíráinak egy része a közigazgatásból érkezik, bár saját kérésükre – elvben – az összes mai közigazgatási bírót átveszik majd. A „házi bíróság” jelleget erősíti, hogy a csak 2020. január 1-től működő új bírósági rendszer igazgatási feladatait az igazságügyi miniszter látja el, jelen esetben Trócsányi László, aki a törvénytervezet is jegyzi.
Szerző
Frissítve: 2019.02.05. 10:02

Na mi az, amit Gyurcsány Orbántól tanult, és hamarosan mindketten csinálják?

Publikálás dátuma
2019.02.05. 09:27

Fotó: VAJDA JÓZSEF
A miniszterelnök már 20, a DK elnöke pedig 14 éve értékeli az esztendőt.
Orbán Viktor húsz évvel ezelőtt, 1999-ben tartotta első miniszterelnöki éve után az első évértékelőjét. Az óévre visszatekintő és elemző beszéd azóta hagyománnyá vált, nem csak Orbán Viktornál, hanem ellenfelei körében is. Gyurcsány Ferenc 2005-ben tartotta első országértékelőjét. Az atv.hu most készített egy összeállítást arról, hogy az elmúlt években milyen témákat érintett beszédében Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc. A cikkben kiemelik, hogy Orbán Viktor – 1999-ben tartotta első évértékelőjét, akkor 37 pontban foglalta össze a kormányzati teendőket, bírálta a Horn-kormányt és a Bokros-csomagot, illetve történelminek nevezte, hogy Magyarország belép a NATO-ba. – 2000-ben vált szállóigévé az alábbi mondat: „három szoba, három gyerek, négy kerék”. – 2001-es beszédében az előző évet a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte. Beszédében az országot egy képzeletbeli, roskatag hajóként személyesítette meg. – 2002-ben tartotta legrövidebb beszédét, akkor az elmúlt évet áttörésnek nevezte, és felsorolta a négy évben elért eredményeket. – 2003-ban tartotta először ellenzékből évértékelőjét: akkor arról beszélt, a kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre. – 2004-ben a családok zsugorodásának évéről beszélt. – 2005-ben úgy fogalmazott, az előző esztendő a ráfizetés éve volt. Ebben az évben először az évértékelőjét országértékelő beszédek előzték meg: négy vidéki városban és Budapesten kérte az embereket, segítsenek neki abban, miről beszéljen az évértékelőjében. – 2006-os beszédének középpontjában a közelgő választás volt, és kiemelte, hogy a Fidesz idején épült többek között a Nemzeti Színház és a Budapest Sportaréna is, miközben az MSZP-SZDSZ kormány „luxuskormány, amely csak a saját körének teremt kiváltságokat”. – 2007-es beszéde az őszödi beszéd és a hazugság témakörök köré épült, ekkor használta először az „új többség” kifejezést is. – 2008-ban a „háromigenes” népszavazásra mozgósított: márciusra írták ki a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló voksolást. – 2009-ben az európai parlamenti választás volt a beszéd középpontjában, és új jelszót hirdetett: „Új irány, Magyarország, új irány, magyarok”. – 2010-ben ismét választás volt, és beszéde már főként a kormányzásról szólt. Kijelentette, hogy készen áll „a nemzeti ügyek kormánya” vezetésére. – 2011-ben újra miniszterelnökként tartotta évértékelő beszédé, itt ötéves tervéről beszélt: 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz.  –  2012-ben tartott év eleji beszédében adósságcsapdáról beszélt, amelybe a szocialista kormányok lökték az embereket, valamint bírálta az európai politikát. – 2013-ban elmondott évértékelőjének középpontjában az állt, hogy „a magyarok integrációjával világnemzetet építünk”. – 2014-ben mozgósított a közelgő választásokra, valamint azt mondta: „a hajdani Kaiser világa még várat magára, mely szerint minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve”. – 2015-ben nem sokkal a parlamenti kétharmad elvesztése után mondta el évértékelőjét, és arról beszélt, hogy folyamatos, kíméletlen támadásoknak vannak kitéve, állandó, negatív kampány alatt áll a kormány. – 2016-ban már a migráció volt a középpontban a miniszterelnök beszédében is, és „új nemzeti politikát” sürgetett. – 2017-es beszédében a migráció mellett Brüsszelt emelte ki fő témaként. – 2018-ban 20. évértékelőjét tartotta a miniszterelnök. Azt mondta, jobban sikerült az elmúlt nyolc év, mint ahogy azt várták, és már szóba került Soros György és a Soros-terv is.
Gyurcsány Ferenc 2005 óta tart évértékelő beszédeket. Korábban kormányfőként rendre a parlament tavaszi ülésszakának kezdetén mondta el értékelését, ekkor ismertette reformterveit is. Gyurcsány Ferenc – 2005-ben az adórendszer és a felsőoktatás átalakításáról, a nemzeti felelősség programjának megvalósításáról, valamint a következő évtized fejlesztési programjának megalkotásáról beszélt. – 2006-ban fő célként a munkahelyteremtést, az állami működés szerkezeti reformját és a szegénység visszaszorítását emelte ki. – 2007 februárjában, az őszödi beszéd okozta belpolitikai viharok után azt mondta: a közélet háborús logikája helyett nyugodt reformpolitikára van szükség. – 2008-ban a nyugodtabb kormányzást hirdette. – 2009-es évértékelőjén az adó-, a szociális és a nyugdíjrendszerről, a támogatáspolitika átalakításáról beszélt, és azt mondta, ezek olyan intézkedések, hogy a költségvetési egyensúly megőrzése mellett versenyképesebb lehet az ország. – 2010 márciusában a kezdeményezésére megalakult Magyar Demokratikus Charta rendezvényen értékelt, és arról beszélt, hogy a szocialista párt lehet a parlamentáris demokrácia, a harmadik Magyar Köztársaság igazi védője és képviselője. – 2011-es beszédében önkényuralom építésével vádolta Orbán Viktort, valamint kijelentette, hogy az MSZP átalakításával új balközép pártot kell létrehozni. – 2012-ben arról beszélt, hogy nem szabad csak Orbánt hibáztatni a közállapotokért, közösen kell tenni arról, hogy a társadalmi indulatok ne szabaduljanak el. –  2013-as beszédében már az egy év múlva esedékes országgyűlési választásokról beszélt: azt mondta, új stratégiára van szükség, mert a demokratikus ellenzéki erők még nem állnak készen egy győzelemmel végződő választási küzdelemre. – 2014-es beszédében Orbánt „gazembernek”, „hitványnak” nevezte, és azt mondta, az volt az egyik tévedésük a politikusoknak, hogy nem értették meg a népet: 1989-ben voltak, akik inkább magasabb életszínvonalra vágytak, ám csalódtak – a baloldalban is –, mikor ezt nem kapták meg. – 2015-ben tartott évértékelőjén azt mondta, a remény és a reménytelenség között bukdácsolt Magyarország. – 2016-ban mondott beszédében arról beszélt, hogy a Fidesz elárulta a magyarokat, a közös hazát, miközben a miniszterelnök barátai meggazdagodnak. – 2017-es beszédében Orbánt „betegnek”, „bűnözőnek” és „tolvajnak” nevezte, de hozzátette, hogy majd ő legyőzi a gonoszt. – 2018-ban mondott beszédében a kormányt „alávaló rendszerként” jellemezte, és szólt arról, hogy a kormány kiszolgáltatja az országot Putyinnak, miközben háborúzik Párizzsal, Brüsszellel és Rómával.
Gyurcsány Ferenc idén február 9-én, míg Orbán Viktor február 10-én tartja évértékelő beszédét. 
Szerző

Pénzgyűjtésbe kezd a közadatok megismeréséért a Transparency

Publikálás dátuma
2019.02.05. 09:20
Az állami támogatásokkal alaposan kitömött MLSZ csak 400 ezer forintért adja ki a közadatokat
Fotó: Vajda József / Népszava
Pénzgyűjtő kampánnyal szedné össze a Transparency International (TI) Magyarország azt a 400 ezer forintot, amelyet a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) kér a szervezettől a TAO-pénzekről szóló adatok megismeréséért.
A szervezet által kikért támogatási igazolásokból azt lehetne megállapítani, hogy a fociklubok mely cégektől és hány forint TAO-támogatást kaptak a szövetség közvetítésével. Jelenleg csak annyit lehet tudni, hogy összesen 230 milliárd forintnyi közpénz vándorolt a költségvetés helyett a hazai labdarúgóklubok kasszájába. - Négyszázezer forintból kijönne két kollégánk egy-egy havi nettó fizetése, ezért kicsit szomorúak vagyunk, amiért az emberektől remélt pénzügyi segítséget kénytelenek leszünk továbbutalni a TI-Magyarországnál valamivel vagyonosabb MLSZ-nek – mondta a Népszavának Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója. Azt is elárulta, hogy a kampány szlogenje várhatóan az lesz, hogy „Az MLSZ-nek kell, nekik erre nem telik”.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Transparency International tavaly nyáron jogerősen pert nyert, a Kúria akkor ugyanis kimondta, hogy a magáncégek által a sportszervezeteknek juttatott társasági adó közpénznek minősül, és mint ilyen, közérdekű adat. Azonban az MLSZ élve a kormánytöbbség által 2015-ben keresztülvitt törvénymódosítás adta lehetőségekkel, költségtérítéshez kötötte az adatok kiadását. A szövetség szerint a mintegy negyvenezer oldalnyi dokumentum átadása 400 ezer forintos kiadást jelent. Ligeti Miklós lapunknak azt mondta, a törvényben lévő joghézagok lehetőséget kínálnak erre a követelésre, így nincs más választásuk, kénytelenek lesznek fizetni az MLSZ-nek. Pénzgyűjtő kampányukat valamelyik adományszerzéssel foglalkozó, úgynevezett crowdfoudning oldalon keresztül indítják el. Ugyanakkor ha összegyűlik az MLSZ által követelt pénz, akkor a jogi harc újabb fejezete kezdődik: a szövetség ugyanis titoktartási nyilatkozatot is alá akar íratni, mondván: a dokumentumok magáncégek adatait is érinti. Dacára, hogy a Kúria ítéletében egyértelműen közölte, hogy igenis közérdekű adatokról van szó. Ligeti Miklós szerint a TAO-támogatásokról szóló papírokban nincsen olyan adat, ami titoktartás alá esik. - A TI-Magyarország éppen azért abban bízik, hogy a költségtérítés kifizetését követően a titoktartást sikerül tisztázni az MLSZ-szel, ellenkező esetben emiatt is jogi lépéseket kell majd tennünk – tette hozzá. A jogi igazgató azt is megjegyezte, hogy a magyar döntéshozók rendre visszaélnek az adatkérésekért felszámolható költségekre vonatkozó - meglehetősen lazán megfogalmazott - törvényi rendelkezésekkel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma például egy másik, a TAO-pénzek szabálytalan felhasználása ügyében előterjesztett TI-adatkérésére válaszul azt közölte: előzetes becslésük szerint hárommillió forintot meghaladó költségek merülnek fel, amit előre elkérnek. A TI-Magyarország praxisában az Államkincstár a csúcstartó. A TI-Magyarország a 2018-as parlamenti választások egyéni képviselőjelöltjeinek elszámolásait szerette volna megismerni, az Államkincstár viszont már arra is ötmillió forintot kért, hogy egyáltalán átnézzék a kért közadatokat, majd csak ezután döntöttek volna az adatok kiadásáról. Ligeti Miklós elmondta: a különös költségtérítési igényekkel kapcsolatban sorra Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez fordultak, ám – noha a beadványuk már öt hónapja megérkezett Péterfalvihoz – még nem született döntés.