Közel százmilliós megrendelést húzott be a szekszárdi fideszes családi cége

Publikálás dátuma
2019.02.05 13:25

Fotó: Shutterstock
És a takarító cég uniós pénzből képzett gyakornokokat - pallérozásukra méregdrága digitális kütyüket vásároltak.
Összesen 96 millió forint értékben rendelt meg takarítást a Magyar Posta egy, a trafikbotrányban is érintett fideszes szekszárdi képviselő családi cégétől. A cég a Baranya-megyei postaépületeket fogja ezért a pénzét tisztává varázsolni. Fajszi Lajos egykori önkormányzati képviselő (illetve a Vállalkozók Országos Szövetségének Tolna megyei elnöke) neve először a trafikbotrányban merült fel. A Hadházy Ákos által titokban készített hangfelvételen az hallható, amint a fideszes képviselők Horváth István akkori, szekszárdi polgármesterrel végigveszik, hogy ki adott be trafikpályázatot és kinek kellene dohánykoncessziót kapnia. A hangfelvétel tanúsága szerint felmerült, hogy az akkor éppen önkormányzati képviselő, Fajszi Lajos is indult, amit a polgármester Horváth István azzal nyugtázott: „helyes, helyes, ne a szocik győzzenek!” Fajszi Lajos végül két, közeli településen kapott trafikjogot, míg testvére Szekszárdon nyithatott trafikot. Később vállalkozása sorra kapott állami megrendeléseket, így többek között 2015-ben is a cég takaríthatta a szekszárdi önkormányzat épületeit, úgy, hogy - mint azt az Index megírta – előző évben még feleannyiért tisztogatott.  A vastag áremelést azzal indokolta a szolgáltató, hogy néhány épülettel többet kellett kitakarítani. Ezt követően Hadházy Ákos derítette ki, hogy Fajsziék vállalkozása (ahonnan hivatalosan Fajszi Lajos még 2003-ban kiszállt, ám a vállalkozást előbb felesége vitte, most pedig a testvére) jelentős uniós támogatást kapott. A különféle Fajszi-érdekeltségek például összesen több mint százmillió forintot vasaltak be uniós programokból gyakornokok képzés címén. Ebből a summából takarító F&F Kft.-re 25 millió forint jutott, így a gyakornokok foglalkoztatására mintegy egymilliós iMac számítógépeket illetve digitális fénymásolót szereztek be, mondván: azok a „fiatalok munkavégzését elsődlegesen segítő munkaeszközök”. Hadházy szerint az nem derült ki, hogy összességében pontosan hány gyakornokot vettek fel ezekhez a cégekhez, csak az egyik, uniós alapból finanszírozott projektnél maradt fenn adat arról, hogy 6-7 főt alkalmaztak, azaz átlagosan 2-3 millió forintot költöttek el gyakornokok képzésére, köztük takarító, két parkgondozó és két adminisztrátor gyakorlati képzésére.

Telitalálat az ötös lottón: valaki csaknem 4,2 milliárddal lett gazdagabb

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye. Mutatjuk a nyerőszámokat.
Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forinttal gazdagodott – közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton. A nyerőszámok: 14 (tizennégy), 21 (huszonegy), 53 (ötvenhárom), 60 (hatvan), 90 (kilencven). Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt; nyereménye 4.194.319.530 forint; 4 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyenként 1.732.680 forint; 3 találatos szelvény 4097 darab, nyereményük egyenként 22.555 forint; 2 találatos szelvény 123.044 darab, nyereményük egyenként 1645 forint. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot. A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat. A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. Magyarország „legszerencsésebb nyaralótelepe” 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát. A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: „nyer-telek”.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20 20:37

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12