Hat óra - avagy a fideszes médiavezér bukása és a bajuszos Yoda

Publikálás dátuma
2019.02.05. 16:22

Fotó: Tóth Gergő
Nem Varga István, a fideszes médiumokból álló sajtómonstrum exelnöke, az első a történelemben, aki belebukik abba, hogy elmondta őszinte véleményét. Az esete talán mégis mindennél többet elmond a rendszerről.
Hétfő 14:36. A vezető hírportálok közül elsőként a 444.hu-n jelenik meg, majd szélsebesen terjedni kezd a hír, miszerint dr. Varga István, a kormányközeli médiumokat tömörítő Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) kuratóriumi elnöke a Behir.hu-nak adott interjújában több, a jobboldali sajtó számára meglehetősen kínos - és ami talán "még rosszabb": az ellenzéki médiát méltató - megállapítást tett.

Hétfő 20:28. Az MTI közli: Varga István lemondott a Kesma kuratóriumi elnöki posztjáról.

Hat óra. A Google keresőjébe beírva a legnépszerűbb találatok között olyanokat találni, mint hogy ennyi idő alatt:


  • egy olasz cég képes volt felépíteni egy lakóházat
  • egy debreceni tetoválóművész felvarrta valakire a "Dalí-bajszos Yodát"
  • egy srác a nulláról megtanulta a hátra szaltót
  • és tavaly egy vonatnak ennyi időre volt szüksége a Budapest és Albertirsa közti 50 kilométeres táv megtételéhez
Nos, ha utóbbi járat utasait kérdeznénk, valószínűleg más lenne a véleményük, de egyébként lássuk be, hat óra azért nem olyan nagy idő. Most mégis elég volt ahhoz, hogy megszülessen a döntés valaki olyannak a távozásáról, akit alig két hónapja teljes bizalmat élvezve neveztek ki egy nemzetstratégiai jelentőségű óriásszervezet élére.
Persze lehet, hogy igazából egy perc is elég volt hozzá - a többi már csak az "átfutási idő" volt.

Akárhogy is, talán nem vagyunk egyedül azzal, ha azt írjuk, abban a bizonyos hat órában nagyon szerettünk volna "pók lenni a falon", hogy megtudjuk, ilyen esetben ki és milyen indokok mentén dönt arról: vége. Merthogy utóbbi kérdések tekintetében eddig nem sok támpontot kapott a nyilvánosság. Az MTI fentebb említett közleménye nagyon szűkszavú, csak a lemondás tényére szorítkozik. A kormányközeli Magyar Idők mintegy félórával később tette ki a hírt, annyival kiegészítve, hogy "Varga azt követően távozik posztjáról, hogy a békéscsabai Behir.hu-nak adott interjújában
a valóságtól elrugaszkodó állításokat fogalmazott meg a konzervatív média helyzetéről."

A portál indoklása tehát "állításokról" beszél, holott ha górcső alá vesszük a leköszönő elnök legtöbbet citált mondatait, azokban sokkal inkább csak véleményeket találunk:
  • "igényes, jó tollú újságírókat, és nem kell megsértődni, nyugodtan mondhatom, inkább a másik oldalon látok"
  • "jelen pillanatban nincs a konzervatív oldalnak komoly újságja"
  • "az alapítvány célja, hogy a keresztény oldalon is az ÉS-hez hasonló profi újságírás legyen"
  • "hogy minden szép és jó, és mindenki jól szerepelt, és a kormánynak csak hibátlan döntései vannak (...). Ez nem propaganda, ez nem sajtó, ez valami egészen más."
Csupa-csupa olyan mondat, ami arról szól, Varga szerint mi vagy ki a "jó", a "komoly", a "profi", vagy épp milyen az igazi sajtó. Bizonyára ezekről a Magyar Időknél éppen ellentétesen vélekednek, de Varga szavait annyival lerendezni, hogy "valóságtól elrugaszkodott állítások", éppen annyira nem állja meg a helyét, mint ha valaki azt állítaná, hogy tökéletesen igaza van. Éppen ezért utóbbit nem is tesszük meg - nem keverjük össze az állítást a véleménnyel.

Szigorúan véve talán egy olyan pontja van az ex-kuratóriumi elnök mondandójának, amelyet - ha lennének pontos adatok - lehetne tényszerűen cáfolni vagy igazolni. Varga ugyanis azt fejtegeti, hogy Magyarországon jelenleg az a jellemző, hogy a kormányoldaliak "fogyasztják" a kormánykritikus médiumokat (ő maga pl., mint mondta, Élet és Irodalmat járat, Magyar Narancsot olvas és a Népszavával kezdi a napot, online pedig előbb olvassa el az Indexet, mint az Origót), és nem fordítva.

Ez a fejtegetés már átvezet ahhoz az utóbbi időben sokat emlegetett témához, hogy akkor hogyan is aránylik egymáshoz idehaza a hatalomhoz lojális és a vele kritikus média, tényleg ellenszélben kell-e dolgoznia a miniszterelnöknek, mi igaz a "balliberális médiatúlsúlyból", stb. Nos, ha már Varga István kapcsán jön elő a kérdés, nehéz nem azzal kezdeni, hogy
látva azt a 476 médiaterméket, amelyet tegnapig még ő fogott össze, most már szinte lehetetlen küldetést vállal, aki a "darabszám" mentén akar érvelni az ellenzéki sajtófölény mellett.

Ez persze csak az egyik szempont, és legalább ilyen fontos, hogy az adott médiumok mennyi embert érnek el. A témát ez utóbbi szempontból többen, így az átlátszó.hu is, igyekeztek körüljárni, de rendre azt kellett megállapítaniuk, hogy "a jelenleg nyilvánosan, ingyenesen elérhető, az eladott példányszámokról, nézettségről, hallgatottságról, látogatottságról szóló adatok nem alkalmasak mélyfúrásra." Ennek oka, hogy rengeteg vizsgálandó lapról nincs információ (a Fidesz-párti nyomtatott sajtó zászlóshajói, a Figyelő, a Magyar Idők és a Magyar Hírlap pl. egyaránt nem auditálják a példányszámaikat), mint ahogy a televíziós nézettségekről sem állnak rendelkezésre hitelesnek tekinthető adatok.

Az egyetlen szféra, ahol minden kétséget kizáróan kormánykritikus túlsúly van, a hírportálok világa - úgy is mondhatnánk, sokan vannak úgy, mint Varga, vagyis előbb olvassák el az Indexet, mint az Origót. A Nézőpont friss, némiképp vitatott elemzése 71, míg az átlátszó tavalyi számítása 63%-os fölényt mutatott a hatalommal kritikus online portálok javára.

Ha adunk Varga véleményére, vagyis, hogy az igényes újságírókat a - számára - másik oldalon találni, akkor a fentebb kibontakozó látszólagos ellentmondás (vagyis, hogy a "darabszámot" nézve egyre nagyobb és nagyobb fideszes térhódítás nem feltétlenül társul fölénnyel az elérés tekintetében) hátterében akár minőségi okok is állhatnak. De ne feledjük, az csak egy vélemény volt. Egy vélemény, amely azonban összecseng annak a Polgári Szilviának a soraival, akinek a CÖF-höz köthető Polgári Portál újságírójaként anyagi vitája támadt Huth Gergellyel, a Pesti Srácok főszerkesztőjével, és egy nyílt levélben többek között úgy fogalmazott:
"a jobboldali médiába ma jórészt nem a tehetség és a teljesítmény a beugró... olyan emberek kapnak státuszt, akik végzettségük szerint és/vagy teljesítményükben nem felelnek meg a legalapvetőbb elvárásoknak sem. Végzettség, tehetség, és valós teljesítmény nélküli emberek! Nem tudnak a saját anyanyelvükön írni, de még beszélni sem, csupán a dörgölőzéshez értenek."

Apropó Pesti Srácok. Természetesen ez a portál is foglalkozott Varga István lemondásával, ők pedig tovább is merészkedtek a támadásokkal a Magyar Időknél. "A közmédia a propagandánál is rosszabb, a Magyar Idők nem újság, az Origót megnyitni sem érdemes és a jobboldali újságírás nem is létezik" - sorolják - némiképp sarkítva - Varga bűnös gondolatait, majd gúnyosnak tűnően megjegyzik: "úgy tűnik azonban, hogy minden csoda egy napig tart és a médiaholdig leendő újságíróiskolájának eljövendő diákjai mégsem kóstolhatnak bele az Index, az ÉS és a Népszava profizmusába." A cikk érdekessége, hogy a politikus kinevezésekor közzétett írásunkban még dr. Varga Istvánként hivatkoztak rá, mostanra azonban úgy fest, náluk már nem szolgál rá a doktori címre. Mondjuk akár kis betűvel is írhatták volna a nevét, végül is.
A portál cikkét olvasva úgy tűnik, a Pesti Srácoknál nem fogadták meg Varga fentebb idézett kérését, azaz, hogy "nem kell megsértődni".

Ráadásul az írás egy pontján az ember egyenesen elkezd aggódni a szerzőért, az eset kapcsán ugyanis azt írja, "a teljes konzervatív médiaszakmában megütközést kiváltó különös coming outot azóta vezető helyen, nagy élvezettel idézi az ellenzéki média, a 444.hu-tól a HVG-n át az Indexig." Ezek szerint ő is olvassa ezeket a médiumokat. Márpedig, hétfő óta tudjuk, ez arrafelé nagyon könnyen az állásába kerülhet valakinek.

Kocsis a jobboldali fölényről

Kocsis Máté a Pesti Srácoknak reagált Varga István szavaira, és miután leszögezte, méltánytalannak tartja azt, amit egykori képviselőtársa a jobboldali újságírókról mondott, hozzátette: " Mindemellett valótlan, és ezáltal sértő is Varga István állítása, mert az igényesség és az intellektuális fölény már akkor is az Önöké volt, amikor létszámukban messze elmaradtak a posztkommunista és liberális kollégáiktól. Használva Varga úr erőltetett “ideát-odaát” logikáját, ideát mind a “régi nagy öregek”, mind az új generáció tagjai döntő többségükben tanultabb, műveltebb, ha úgy tetszik igényesebb újságírók, mint odaát. Az önök értékalapúságáról már nem is beszélve, amely a nemzeti oldal számára folyamatosan zsinórmértéket, támaszt jelent.Tényleg sok Népszavát, Indexet és Magyar Narancsot olvashat Varga István, talán így ivódott bele a “odaátiak” oktalan felsőbbrendűség-kultusza. Szégyellem magam az általa elmondottak miatt, ezért helyette is bocsánatot kérek Önöktől."

Szerző
Frissítve: 2019.02.05. 16:36

Lassan vége a titkolózásnak, komótosan szivárog az alaptanterv készítőinek neve

Publikálás dátuma
2019.02.05. 16:13

Fotó: Shutterstock
Erős csapat körvonalazódik.
Több szakmai szervezet sérelmezte, hogy nem tudni, kik fejlesztik az új Nemzeti alaptantervet (Nat). Most újabb szakértők neve vált ismertté az Oktatás 2030 Munkacsoport weboldalán. Eddig négy került nyilvánosságra, őket még 2017 szeptemberében mutatta be Csépe Valéria akadémikus professzor, akit a Nat-munkálatok vezetésével bízott meg a kormány. Mindannyian a fejlesztést végző szakértői csoportok vezetői: az ELTE-n is oktató Katona Nóra a „curriculum fejlesztéséért” felel, Juhos István (aki egyben a Geomatech projekt szakmai vezetője is) az Okostanterv kidolgozását irányítja a digitális technológia munkacsoportban, Ádám Péter fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának főmunkatársa pedig a Nat-tartalomfejlesztés szakmai vezetője. Csapodi Csaba matematikus, az ELTE Természettudományi Karának Matematikatanítási és Módszertani Központjának oktatója a tudásterületek fejlesztését felügyeli. A legutóbb ismertté vált nevek között szerepelnek: – Maróti Emese, az MTA Agyi Képalkotó Központjának kutatója, ő az új Nat ének-zene témafelelőse. – Veres Gábor természettudomány-tanár a biológiaoktatást érintő tartalmak szakértője. – Egri Sándor, a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetének oktatója a fizikával foglalkozó csoport témavezetője. – Farczádi Bence Tamás nyelvtanár, a budapesti Deák Diák Általános Iskola igazgatója az idegennyelv-oktatás szakértője. – Marjai Kata nyelvtanár szintén a nyelvoktatás fejlesztésén dolgozik az érintett munkacsoportban. – Reményi Zoltán, az informatika tanárok továbbképzését segítő Hálózati Tudás Terjesztéséért Programiroda alapítvány kuratórium  elnökhelyettese a „Digitális technológia és kultúra” témakör szakértője. – Lénárd András, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, Digitális Pedagógiai Tanszékének vezetője ugyancsak a digitális technológia szakértőjeként vesz részt a Na t-fejlesztésben. – Farsang Andrea, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának dékánhelyettese a természettudományos tartalmak szakértője. – Muhari Orsolya, az MTA Agyi Képalkotó Központ kutatója kutatásszervezőként vesz részt a Nat-munkálatokban. A felsorolásból is jól látszik, Csépe Valéria elismert szakértőket kért fel az új Nat kidolgozására. A tavaly ősszel nyilvánosságra hozott Nat-tervezetet szakmai oldalról is több bírálat érte, ugyanakkor elmondható, hogy szemléletében egy modernebb, ha szabad így fogalmazni, „liberálisabb” oktatási rendszert vetített előre. Minden bizonnyal ez váltotta ki a kormány nemtetszését; szerintük a tervezet „nem elég nemzeti”, ezért át kell dolgozni. Azt, hogy az eredeti tervezet kidolgozói részt vesznek-e a dokumentum átírásában, nem tudni. Az oktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma nem közöl részleteket. Csépe Valériától, valamint a Nat bevezetését előkészítő miniszteri biztostól, Hajnal Gabriellától (aki az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke is) hiába próbáltunk tájékoztatást, interjút kérni, megkeresésünkre nem reagáltak. Forrásaink szerint az említettek ha akarnának, sem nyilatkozhatnának, az új Nat elfogadásáig ugyanis a kormány ezt megtiltotta nekik. 
Szerző

Tarlós a Duna-kanyarig zavarná az Air Race-t

Publikálás dátuma
2019.02.05. 16:01
Korábbi légi parádé az Országház előtt.
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nem ad engedélyt az idei Red Bull Air Race rendezvényre a főváros, Tarlós inkább alternatív javaslatokat tett a helyszínre.
"A budapesti lakosság észrevételeinek és érdekeinek figyelembevételével Tarlós István főpolgármester – Láng Zsolt bizottsági elnökkel egyetértésben – tájékoztatta a Red Bull Air Race szervezőit, hogy a rendezvény körülményeinek elégtelensége miatt a Főváros nem tudja az engedélyeket kiadni az ez év júliusra tervezett eseményre" - olvasható a fővárosi Főpolgármesteri Hivatal szűkszavú keddi közleményében. Hozzáteszik:
Tarlós alternatívaként javasolta a szervezőknek megvizsgálni a Duna-kanyar vagy valamelyik nagyobb magyarországi tó környékét.

A műrepülőversenyt először 2004-ben rendezték meg a főváros kellős közepén. Tarlós István főpolgármester tavaly nyáron azt jelentette be, hogy az azóta közutálat tárgyává vált zajos rendezvény többet nem kaphat helyet a belvárosban. Aztán január végén kiderült, hogy a versenynaptárban már megint ott szerepel a főváros. Ám Tarlós István végül nem egy újabb Air Race lebegő árnya alatt vág neki a közelgő önkormányzati választásoknak.
A verseny tavaly egyébként fillérekért zárhatta le hetekre a budapesti Duna-partot, és a kormány évi 6 millió euróig - 1,9 milliárd forint közpénz-ráfordításig - terjedően 2020-ig elkötelezte magát az Air Race támogatása mellett.
Szerző