Nem csak a bölcsészeken csattan a kormányzati ostor: az MTA-kutatóreaktor támogatását is elvágta Palkovics

Publikálás dátuma
2019.02.05 15:14

Fotó: Facebook / MTA EK
A "projekt alapú működéssel" a Budapesti Kutatóreaktor üzemidejének meghosszabbítása is komoly kihívássá vált.
Nem csak a kormány által nem versenyképesnek bélyegzett és ezért megvetett bölcsészeket és társadalomtudósokat bünteti a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyar Tudományos Akadémiáért folytatott küzdelmében: a Budapesti Kutatóreaktor üzemeltető kutatóközpont sem kapta meg idén az alaptámogatását, derül ki a 168 Óra cikkéből.
Csillebércen működik a Budapesti Kutatóreaktor (BKR), amelyet az MTA Energiatudományi Kutatóközpontja (MTA EK) üzemeltet. A BKR látja el Magyarországot radioaktív izotópokkal például orvosi és ipari felhasználásra, de a Paksi Atomerőművel is együttműködik - és
a kutatóközpontot az MTA többi intézetével együtt ugyanúgy érinti az Innovációs és Technológiai Minisztérium lépése, amellyel visszatartja az Akadémia költségvetésének nagy részét, 20 milliárd forintot.
A kutatóközpont alaptámogatása tavaly másfél milliárd forint volt, idén már erre az összegre is pályázniuk kell – mondta a 168 Órának Horváth Ákos, az MTA EK főigazgatója. A komolyabb felújításokra sincs pénzük, részletezte a főigazgató: "a KFKI-ban sok a rossz állapotú, drágán fenntartható épület, a 27 hektáros telephely komoly infrastruktúrával, közműhálózattal rendelkezik. Ennek éves karbantartása, felújítása igen jelentős költséggel jár". Elmondása szerint a 2023-ban lejáró üzemidő meghosszabbíttatására sincs jelenleg elég forrás.
Palkovics László miniszter január közepén arról tájékoztatta a kutatóközpontok vezetőit, hogy az MTA kutatóintézetei már áprilistól projektalapú működésre állnak át. Eszerint nem alapfinanszírozást kapnak az intézetek, hanem témakiírásokra kell jelentkezniük. Az elnyert összeg 60 százaléka fordítható majd kutatásra és a kutatók bérére,a fennmaradó 40 százalék marad általános költségekre, rezsire, és a kétezer nem kutatói besorolású dolgozó bérére.

Orbán: Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:28

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök Kazahsztánban beszélt arról, hogy Magyarország a jelenlegi, megváltozott helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket.
Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni – mondta Orbán Viktor szerdán Kazahsztánban. A kormányfő hivatalos látogatást tett Kazahsztánban, ahol Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott megbeszélést, majd közösen tettek sajtónyilatkozatot. Orbán kiemelte: 
a kapcsolatok erősítése a keleti, közép-ázsiai országokkal „nekünk könnyen megy”,
mert történelmi gyökereink a közép-ázsiai térségben élő népekhez kötnek minket, ezért a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételének megvan a kulturális talapzata. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta: Magyarország fontos partner Kazahsztán számára az EU-ban és a közép-európai térségben, a két országot politikai, gazdasági érdekek és történelmi gyökerek is összekötik.

Kormányrendelet biztosítja műemlék épületek engedély nélküli bontását, hogy elférjen a készülő Trianon-árok

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:24

Fotó: Steindl Imre Program
Emellett csökkentik a zöldterületet és visszavágják a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hatókörét a V. kerületben, és csúsztatják a Néprajzi Múzeum kiköltöztetését is.
Szinte minden szabályt elsöpört a kormány, hogy a két hete bejelentett budapesti Trianon-árok elkészülhessen, és közben nem csak hogy a Vértanúk teréről szinte teljesen eltűnnek a fák, de még az Agrárminisztérium műemlék épületét is meg kell bontani - írja a hvg.hu.
A Kossuth térre nyíló Alkotmány utcába szánt, és várhatóan a tüntetések szervezőinek igen komoly fejtörést okozó, emellett 5 milliárd forint közpénzt elégető Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kiásását egy új kormányrendelet egyengeti. Azt már korábban kimondták, hogy
  • nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
  • nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,
  • nincs helye országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésnek,
  • nem kérhető ki a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleménye,
  • közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának sincs helye,
  • és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kell lefolytatni.
Ehhez most hozzátették, hogy ugyancsak nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket. Továbbá,
a szomszédos Agrárminisztérium műemlék épületének "részleges bontása – a műemléki értékek figyelembevételével, továbbá a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – engedély nélkül végezhető".
Eltörölték azt a szabályt is, amely szerint az V. kerületi kormányhivatal által folytatott építéshatósági eljárásokról, üzletportálokról, plakátokról, kereskedelmi és vendéglátó tevékenységről kötelező volt konzultálni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsággal.
Az új rendelettel emellett a Vértanúk terén, az eltávolított Nagy Imre emlékmű helyére szánt, eredetileg Horthy Miklós jelenlétében avatott, erősen vitatott régi-új szobor körül a kötelező minimális zöldfelület arányát 15 százalékról 4,5 százalékra csökkentették. Meghosszabbították a Néprajzi Múzeum kiköltöztetésének határidejét is, 2020. június 30-ra.
Frissítve: 2019.04.24 12:32